Egység, 2012 (72-74. szám)

2012-12-01 / 74. szám

(folytatás a 7. oldalról) is aktívan működő vidéki zsidó hitközség. Itt lép színre a pro­­jekt másik ״gazdája”, a Debre­­ceni Zsidó Hitközség. A közö­­sen indítandó projekt kereté­­ben zarándokszállást építenek ki, és felújítják a Pásti utcai zsi­­nagógát és a csatlakozó mel­­léképületeket is. Itt a zsidó élet színtereit bemutató kiállítás kap helyet, élőben nézhetik meg a látogatók a rituális für­­dőt vagy a kóser vágodát. A javasolt, legnagyobb túra következő állomásán, Nagy­­kálión található a világhírű káliói cádik, Taub Eizik sírja. Az ohelt magába foglaló teme­­tőben létrehozott múzeumban a zsidó temetkezési szokások­­ba kaphatnak betekintést a résztvevők. Jesiva tárlat és családfakutató központ Mádon lal hoznak létre emlékhelyet, amely fii­­mek és dokumentációs anyagok segít­­ségével mutatja be a Holokauszt és az azt követő időszak tragédiáját, amely együttesen vezetett a vidéki zsidóság szinte teljes pusztulásához. A teljes túra tehát bemutatja a vi­­déki zsidóság történetét, de sokkal töb­­bet is tesz ennél. A kapcsolódó kuta­­tások, interneten és nyomtatva megje­­lenő anyagok hatalmas, folyamatosan bővülő, szabadon kutatható és rugal­­másán felhasználható tudástárat alkot­­nak, amelyek sosem látott mélységben és gazdagságban elevenítik fel egy le­­tűnt kor életvitelét. A program létrejöt­­tével pedig nem csak emléket állítanak az elődeinknek, hanem egy kicsit újra élővé és megélhetővé teszik az egyko­­ri magyar-zsidó együttélést. ^ 7 Bodrogkeresztúron ismét teme­­tőlátogatásra hívják a résztvevőket. Ezúttal azonban a sírkövek nem a te­­metkezésről, hanem az alattuk nyug­­vökről mesélnek. Speciális számítógé­­pes-telefonos program teszi lehetővé, hogy a több száz megmaradt sír között bolyongva megismerjük a közösség ki­­emelkedő személyiségeit, mint a világ­­hírű csodarabbit, Steiner Sájét, és egy­­szerű, mindennapi, dolgos tagjait. Olaszliszka az út legmegrázóbb állomása. A településen az ’50-es évek óta nem él egyetlen zsidó sem. Itt ma már szinte csak egyetlen romos fal, a hajdani zsinagóga maradványai idézik az egykor itt élt, és innen a halálba húr­­colt liszkai zsidók emlékét. A zsinagó­­ga liturgikus terének helyreállításával és egy, az áldozatok nevét feltüntető fal­Mádon a zsinagóga és a rabbiház ad otthont a prog­­ramhoz kapcsolódó kiállítások­­nak, egy családfakutató köz­­pontnak és egy zarándokszál­­lásnak. A 2004-ben gyönyörű­­en felújított és azóta is karban­­tartott zsinagóga alkalmas is­­tentiszteletek lebonyolítására is. Itt kap helyet egy, a zsina­­gógaépítészetet bemutató kiál­­lítás. A zsinagóga közelében áll az egykori rabbiház: elhanya­­goltan és romosán. A felújítás után a műemléki védelem alatt álló épület több funkciót lát majd el. A földszinten kialakítanak egy közösségi termet, amely előadá­­soknak és kiállításoknak ad majd ott­­hont. Állandó kiállításként a XIX. szá­­zadi rabbik és jesivák életét korhűen be­­mutató tárlat is otthont kap, valamint egy kóser látványkonyha, amely inte­­raktívan vezet be a zsidó étkezési tör­­vényekbe. Ä program egyik legnagyobb vállal­­kozása, egy családfakutató központ is itt, az egykori rabbiházban lel otthon­­ra. Ez elsőként a mádi, majd a túra útvonalán található települések zsidó családjait és azok emlékeit dolgozza fel. A kereshető és folyamatosan bővülő adatbázis lehetővé teszi az elszármazott rokonoknak és az érdeklődőknek, hogy megtegyék azt, amit a történél­­mi tragédiák megtagadtak tőlük: meg­­ismerkedjenek az egykor itt élőkkel. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom