Egység, 2012 (72-74. szám)

2012-12-01 / 74. szám

Egység Kinek a kötelessége, kinek a küldetése Kaszálást vagy helyreállítást takar a temetőgondozás? Előző számunkban megjelent cikkünk (Elő kapja a virágot, kavicsot a holtnak hantja, Egység 73. szám, 12. oldal) folytatásaként áttekintjük mindazokat a szereplőket és feladataikat, akik a temetők karbantar­­tásával és rendezésével foglalkoznak Ezek sorrendben a következők: hitközségek, önkormányzatok, civil szervezetek, önkéntesek. mogatást nem kapnak, szinte kizárólag az amerikai támogatókra támaszkodhat anya­­gilag az esetenként 45־ munkatárssal dől­­gozó szervezet. Ha valami nagyon megra­­gadja a figyelmét, előfordul, hogy saját pén­­zéből fejezi be a temető rendbetételét - meséli Szabó Smil, miközben épp megáll egy határ menti falu temetőjét ellenőrizni: Ukrajnából tart épp Romániába. Az alapít­­vány támogatói elsősorban az Amerikában élő, kelet-európai gyökerekkel rendelkező zsidók, akik ily módon szeretnék biztosíta­­ni elődeik elhagyott, és már-már elfeledett nyughelyét. Ebből a pénzből szervezik meg a már felújított temetők karbantartását is, ami a kerítések rendben tartását, kaszálást, és az időközben keletkezett károk kijavítá­­sát is magában foglalja. Végül, de nem utolsó sorban nem hagyhatjuk említés nélkül a magyarorszá­­gi önkéntesek munkáját. Baráti társasá­­gok, ifjúsági szervezetek vagy egyéni kéz­­deményezés sok-sok pusztulásnak indult temető rendbetételét vállalta már magára. A legutóbbi ilyen akció az EMIH egyik tag­­jának, Fok Balázsnak a kezdeményezésé­­re jött létre. Egynapos munkájukkal 15 társával együtt megtisztították a Zsámbéki zsidó temetőt, amit derékig érő gaz vert fel. A terület kitisztítása után tíz sírt és sír­­töredéket tudtak azonosítani és rendbe tenni, ezek egyikét szó szerint a földből ásták ki és állították fel újra. Az egyetlen sírkő, ami épen állt egy egykor itt műkő­­dő rabbi leányának állított emléket. Az ak­­cióhoz az önkormányzat is támogatást nyújtott: kesztyűkkel és szerszámokkal lát­­ták el az önkéntes temetőgondnokokat. Temetőink sokszor az egyetlen me­­mentói elődeink életének. Szent helyek, az előttünk élt generációk végső nyughelye. Évről évre tűnnek el a sírkövek: a sírhan­­tokát benövi a gaz és nyoma sem marad az egykor élteknek. De összefogással és közös akarattal megállítható ez a folyamat! magánszervezetekkel kötött szerződés ré­­vén, részint, mint a temetők fenntartója. Ez utóbbi esetben saját költségvetésükből kell gondoskodniuk a temetők karbantar­­tásáról. Az, hogy ez mit takar, nagyban függ az önkormányzat akaratától és anyagi lehetőségeitől is. Míg egyes helyeken ez épp, hogy a fű lekaszálását jelenti, másutt komoly projektek keretében gondoskod­­nak az egykor itt éltek sírhelyeiről. Kelet- Magyarországon, ahol a legtöbb zsidó te­­mető található, ritkán akad felesleges pénz az önkormányzatoknál az elhagyott sírok gondozására. Általában a legtöbb, amit tehetnek, hogy a derékig érő füvet éven­­ként kaszáltatják - elsősorban a belterüle­­ten található temetők esetében, míg az erdők mélyén, vagy a határban megbúvó temetők esetében sokszor ez is elmarad. Több szervezet együttműködésére pél­­da az előző számban említett kisvásárhe­­lyi zsidó temető, amelyet helyi kezdemé­­nyezésre a Zala Megyei Önkormányzat és a Mazsihisz újítatott fel közösen. Itt kell megjegyeznünk, hogy előző számunkban a helyi körjegyzőtől kapott tájékoztatás alapján arról számoltunk be, hogy a teme­­tő fala, amelyet a Zalaegerszegi Hitközség állíttatott helyre, omlani kezdett. Ez nem fedi a pontos valóságot, valójában csak az elülső szakaszon állították helyre az eredeti kőkerítést, a többi oldalról az egymásra ra­­kott kövek jelzik a temető határát és oda valódi kerítés a mai napig nem épült. A legnagyobb magánszervezet, ame­­lyik a temetők felújításáért dolgozik Ma­­gyarországon, az amerikai HFJPC, a Zsi­­dó Temetők Megőrzéséért Örökség Alá­­pítvány. Az alapítvány Kelet-Európai te­­metőkért felelős részének központja Bu­­dapesten találtható. Vezetője, Szabó Smil hétfőtől csütörtökig járja Kelet-Európa leg­­eldugottabb településeit, zsidó temetőket keres fel réges-rég elszármazott rokonok kérésére. Személyesen kutatja fel a rég el­­hagyott temetőket, felméri a területet, összeírja, mik a teendők, hogy újra bejár­­ható legyen a sírkert. Munkatársaival kiirtják az esetenként évtizedek óta érintetlen gazt, felállítják és rendbe hozzák a feldőlt, megsérült sírköve­­két, végezetül pedig biztonságos kerítést húznak a helyreállított temető köré. Csak Magyarországon közel kétszáz temető gon­­dozását vállaltak eddig magukra, a szám pedig évről-évre nő. A lehetőségek persze behatároltak, hiszen semmilyen állami tá-Magyarországon jelenleg körülbelül 1800 helyszínen találunk zsidó temetkezési he­­lyet, vagy sírok maradványait. Ebből 1272 szerepel a Mazsihisz honlapján fellelhető adatbázisban. A többi közül 50-et a helyi hitközségek gondoznak, kb. 250 az illeté­­kés önkormányzatok kezelésében áll, nagyjából ugyanennyit pedig valamilyen szervezet vagy magánszemély tart karban - tájékoztatott bennünket Winkler Miksa, aki az egyik legalaposabb ismerője a ma­­gyár zsidó temetők helyzetének. A vészkorszakot követően, az 1950- es években bekövetkezett, államhatalmi in­­díttatásra létrehozott kényszeregyesülés eredményeképpen, 1990-ig a Magyar Íz­­raeliták Örszágos Képviselete, a MIOK égisze alatt működhettek a zsidó hitközsé­­gek és nekik kellett volna gondoskodni az összes elhagyott temetők karbantartásáról is. A rendszerváltás után ez a szervezet alakult át a Magyarországi Zsidó Hitköz­­ségek Szövetségévé, amelyik a magyaror­­szági demokratikus átalakulás után, az el­­indított kárpótlási folyamatokban magá­­nak követelte a zsidó közösségek örökö­­sének szerepét, javakat és egyben bizo­­nyos feladatokat is vállalva. így szállt rájuk a temetők gondozásának feladata is. ’90- es évek végén kötött megállapodás szerint, ehhez hozzávetőlegesen évi 40 millió fo­­rint állami támogatást is kapnak. Jelenleg ez azt jelenti, hogy saját kimu­­tatásuk szerint 1272 temető és sírkert kar­­bantartását kell elvégezniük. Felmerül a kérdés, mit jelent esetünkben a karbantar­­tás? A legtöbb településen található teme­­tőgondnok, aki havi csekély javadalmazás ellenében felügyel a temető kulcsaira, il­­letve szervezi a temető gondozását, amit a legtöbb esetben a fű évenként egyszeri kaszálását jelenti. A temetők felújítására vagy a kerítés alapos karbantartására saj­­nos nagyon ritkán jut pénz. Az önkormányzatok két ponton lehet­­nek érintettek a zsidó temetők gondozá­­sában: részint valamelyik hitközséggel vagy 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom