Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-04-01 / 72. szám
Egység Európai Zsidó Parlament - új esély a valós érdekképviseletre Brüsszelben megalakult az Európai Zsidó Parlament, melyet az Ihor Kolomoyskyi által alapított European Jewish Union (Európai Zsidó Unió) hívott életre. A most megalakult EJP-be, szakítva a korábbi hagyományokkal nem a hitközségek delegálnak képviselőket, hanem interneten kérésztül közvetlenül lehetett a jelöltekre szavazni. Magyarország öt mandátumáért is komoly versengés folyt, melyből végül Kövés Slomó rabbi, Bodnár Dániel, Ölti Ferenc, Bányai László és Kürti Csaba került ki győztesen. Az alakuló ülésen 47 ország képviselői voltak jelen. A megnyitón részt vettek az Európai Parlament képviselői is és a küldöttek találkozhattak Jose Manuel Barossoval, az Európai Bizottság elnökévei is. Az eseményre Brüsszelbe érkezett a legnagyobb zsidó emyőszervezet, a Council of Presidents küldöttsége is. A több, mint félszáz közösséget tömörítő képviseleti szervben a zsidó hitéleti paletta minden szegmense képviselteti magát. chem iskola tanára is. Ezután került sor a fergeteges hangulatú Tu BiSváti széderre és vacsorára, melyet Hurwitz Dvora Lea vezetésével a Teleki téri nőegylet szervezett. A magyar bíróság nem kutatja, kicsoda Eli Wiesel Elutasította a bíróság a Köues Slomó ellen benyújtott keresetet. A Grüner Miklós által kezdeményezett perben azzal vádolta az EMIH vezető rabbiját az idős férfi, hogy őt egy blogbejegyzésben történelemhamisítónak nevezte. Az említett bejegyzésben (mely egy a nol.huon megjelent írás kapcsán született) nem szerepelt ez az állítás. Mint arról már korábban beszámoltunk, Grüner, aki auschwitzi túlélő, több évtizede folytat hadjáratot Eli Wiesel ellen. Véleménye szerint ugyanis a Nobel-díjas író valójában ellopta az igazi Wiesel Lázár személyiségét és történetét. A most lezárult perben is ezeknek a vádaknak kívánt hangot adni. A vezetőrabbi mellett ezért alperesként megjelölték azt a határőrt is, aki látogatásakor beengedte az országba Eli Wieselt, illetve magát Eli Wieselt is. Antiszemitizmus Magyarországon: több a Parlamentben, mint az utcán Nagy port kavart fel egy, a Jerusalem Postban megjelent angol nyelvű cikk, mely többek között Köves Slomóra hivatkozik a magyarországi antiszemitizmus megítélésben. Hankiss Ágnes EP-képviselő az EMIH vezető rabbijának megnyilatkozása után nyílt levélben kelt ki azok ellen, akik a magyarországi antiszemitizmusról úgy beszélnek, hogy azt következetesen összekapcsolják a jelenlegi magyar kormányt érintő demokrácia-deficit-kritikájukkal. Lapunk ennek kapcsán kereste meg Köves Slomót, hogy fejtse ki véleményét: lítva itthon érdekes tendenciát láthatunk. ״Míg az utcai antiszemitizmus sokkal kevésbé jellemző, mint máshol, addig a politikai antiszemitizmus aggasztó méreteket ölt. Míg hazánkban a napi élet szintjén sokkal ritkábban találkozunk zsidók vagy zsidó intézmények elleni támadással, mint a kontinens más országaiban, addig a közbeszédben, és sajnos a Jobbik által a Parlamentben is egyre elfogadottabbá válik a nyílt antiszemitizmus vagy a holokauszt relativizálása.” Hankiss Ágnes írására így reagált: ״Hankiss Ágnes egy európai újságírókkal tartott beszélgetésből kiragadott mondatra hivatkozik, ami így önmagában félreérthető lehet.” Végezetül ismételten felhívta a figyelmet a Jobbik aggasztó térnyerésére. ״Ezekről a kérdésekről nem lehet eleget beszélni. Legutóbb a Wallenberg-év megnyitására Magyarországra érkező diplomatáknak és újságíróknak fejtettem ezt ki, ugyanúgy, ahogy a Jerusalem Post kérdéseire is feleltem. Újra és újra felhívjuk a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan a Jobbik és a szélsőjobbóldal rasszista, uszító retorikája. Jó példa erre Gyöngyösi Márton Jobbikos parlamenti képviselő legutóbbi megnyilatkozása.” ״Mint azt már többször kifejtettem, véleményem szerint ketté kell választani ezt a kérdést, noha a két aspektus értelemszerűen mutat összefüggést. Külön kell vizsgálni azt, amit én utcai antiszemitizmusnak nevezek. Ez alatt értem a zsidókat napi szinten érő atrocitásokat, zsidó intézmények elleni támadásokat, temető rongálásokat, stb. A másik féle zsidóellenességnek a politikai antiszemitizmust tekintem, vagyis a közbeszédben megjelenő, a zsidósággal szemben gyűlöletkeltő, uszító szólamokat, a szélsőjobboldali csoportosulások megjelenését a törvényhozásban és a hivatalos fórumokon, illetve azt, hogy a közélet szereplői nem határolódnak el élesen a nyíltan vagy burkoltan antiszemita kijelentéseket tevőktől. Ide sorolandóak azok az Izraelt támadó és hamis színben feltüntető híresztelések, melyek mögött nem jogos kritika, hanem egyértelműen antiszemita indíttatás van.” Kérdésünkre elmondta, az értelmezési körök tisztázása nem pusztán elvont, elméleti kérdés: enélkül nem lehet valós képet alkotni a mai magyar helyzetről. Köves többször hangsúlyozta, kétség nem fér hozzá, hogy Magyarországon van antiszemitizmus. Tapasztalata szerint azonban más európai országokkal összehason5
