Egység, 2012 (72-74. szám)

2012-04-01 / 72. szám

Egység Európai Zsidó Parlament - új esély a valós érdekképviseletre Brüsszelben megalakult az Európai Zsidó Parlament, melyet az Ihor Kolomoyskyi által alapított European Je­­wish Union (Európai Zsi­­dó Unió) hí­­vott életre. A most megala­kult EJP-be, szakítva a korábbi hagyományokkal nem a hit­­községek delegálnak képviselőket, hanem interneten kérész­­tül közvetlenül lehetett a jelöltekre szavazni. Magyarország öt mandátumáért is komoly versengés folyt, melyből végül Kö­­vés Slomó rabbi, Bodnár Dániel, Ölti Ferenc, Bányai Lász­­ló és Kürti Csaba került ki győztesen. Az alakuló ülésen 47 ország képviselői voltak jelen. A megnyitón részt vettek az Európai Parlament képviselői is és a küldöttek találkozhat­­tak Jose Manuel Barossoval, az Európai Bizottság elnöké­­vei is. Az eseményre Brüsszelbe érkezett a legnagyobb zsidó emyőszervezet, a Council of Presidents küldöttsége is. A több, mint félszáz közösséget tömörítő képviseleti szervben a zsi­­dó hitéleti paletta minden szegmense képviselteti magát. chem iskola tanára is. Ezután került sor a fergeteges han­­gulatú Tu BiSváti széderre és vacsorára, melyet Hurwitz Dvora Lea vezetésével a Teleki téri nőegylet szervezett. A magyar bíróság nem kutatja, kicsoda Eli Wiesel Elutasította a bíróság a Kö­­ues Slomó ellen benyújtott keresetet. A Grüner Miklós által kezdeményezett per­­ben azzal vádolta az EMIH vezető rabbiját az idős férfi, hogy őt egy blogbejegyzés­­ben történelemhamisítónak nevezte. Az említett bejegy­­zésben (mely egy a nol.hu­­on megjelent írás kapcsán született) nem szerepelt ez az állítás. Mint arról már korábban beszámoltunk, Grüner, aki auschwitzi túlélő, több évtizede folytat hadjáratot Eli Wiesel ellen. Véleménye szerint ugyanis a Nobel-díjas író valójá­­ban ellopta az igazi Wiesel Lázár személyiségét és történe­­tét. A most lezárult perben is ezeknek a vádaknak kívánt hangot adni. A vezetőrabbi mellett ezért alperesként meg­­jelölték azt a határőrt is, aki látogatásakor beengedte az or­­szágba Eli Wieselt, illetve magát Eli Wieselt is. Antiszemitizmus Magyarországon: több a Parlamentben, mint az utcán Nagy port kavart fel egy, a Jerusalem Postban megjelent angol nyelvű cikk, mely többek között Köves Slomóra hivatkozik a magyarországi antiszemitizmus megítélésben. Hankiss Ágnes EP-képviselő az EMIH vezető rabbijának megnyilatkozása után nyílt levélben kelt ki azok ellen, akik a magyarországi antisze­­mitizmusról úgy beszélnek, hogy azt következetesen összekapcsolják a jelenlegi magyar kormányt érintő demokrácia-deficit-kritikájukkal. Lapunk ennek kapcsán kereste meg Köves Slomót, hogy fejtse ki véle­­ményét: lítva itthon érdekes tendenciát láthatunk. ״Míg az utcai an­­tiszemitizmus sokkal kevésbé jellemző, mint máshol, addig a politikai antiszemitizmus aggasztó méreteket ölt. Míg ha­­zánkban a napi élet szintjén sokkal ritkábban találkozunk zsidók vagy zsidó intézmények elleni támadással, mint a kon­­tinens más országaiban, addig a közbeszédben, és sajnos a Jobbik által a Parlamentben is egyre elfogadottabbá válik a nyílt antiszemitizmus vagy a holokauszt relativizálása.” Hankiss Ágnes írására így reagált: ״Hankiss Ágnes egy európai újságírókkal tartott beszélgetésből kiragadott mon­­datra hivatkozik, ami így önmagában félreérthető lehet.” Végezetül ismételten felhívta a figyelmet a Jobbik ag­­gasztó térnyerésére. ״Ezekről a kérdésekről nem lehet eleget beszélni. Legutóbb a Wallenberg-év megnyitásá­­ra Magyarországra érkező diplomatáknak és újságírók­­nak fejtettem ezt ki, ugyanúgy, ahogy a Jerusalem Post kérdéseire is feleltem. Újra és újra felhívjuk a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan a Jobbik és a szélsőjobból­­dal rasszista, uszító retorikája. Jó példa erre Gyöngyösi Márton Jobbikos parlamenti képviselő legutóbbi meg­­nyilatkozása.” ״Mint azt már többször kifejtettem, véleményem szerint ketté kell választani ezt a kérdést, noha a két aspektus értelem­­szerűen mutat összefüggést. Külön kell vizsgálni azt, amit én utcai antiszemitizmusnak nevezek. Ez alatt értem a zsi­­dókat napi szinten érő atrocitásokat, zsidó intézmények el­­leni támadásokat, temető rongálásokat, stb. A másik féle zsidóellenességnek a politikai antiszemitiz­­must tekintem, vagyis a közbeszédben megjelenő, a zsidó­­sággal szemben gyűlöletkeltő, uszító szólamokat, a szélső­­jobboldali csoportosulások megjelenését a törvényhozásban és a hivatalos fórumokon, illetve azt, hogy a közélet sze­­replői nem határolódnak el élesen a nyíltan vagy burkoltan antiszemita kijelentéseket tevőktől. Ide sorolandóak azok az Izraelt támadó és hamis színben feltüntető híresztelések, me­­lyek mögött nem jogos kritika, hanem egyértelműen anti­­szemita indíttatás van.” Kérdésünkre elmondta, az értelme­­zési körök tisztázása nem pusztán elvont, elméleti kérdés: enélkül nem lehet valós képet alkotni a mai magyar hely­­zetről. Köves többször hangsúlyozta, kétség nem fér hoz­­zá, hogy Magyarországon van antiszemitizmus. Tapaszta­­lata szerint azonban más európai országokkal összehason­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom