Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-09-01 / 73. szám
Egység ״A gyűlölet kikergeti az embert a világból!” Van־e olyan zsidó, akit ki lehet zárni a zsinagógából? Internetes fórumokon és magánbeszélgetéseken még mindig nagyon sok szó esik arról, hogy Szegedi Csanád ״bezsidult”. Nagy figyelmet kapott Oberländer Báruch rabbi interneten megjelent tanulmánya (lásd lapunk 6-8. oldalát). Interjúnkban Oberländer rabbit faggattuk: felvetettük mindazokat a kérdéseket, vádakat és ellenvetéseket, amik baráti beszélgetéseken és az internetes fórumokon is újra meg újra felmerülnek a Szegedi-ügy kapcsán. A rabbi válaszaiból megtudhatjuk, miért előnyös, hogy ha Szegedi Csanád marad Európa Parlamenti képviselő és mit gondol Schweitzer József professzor az interneten már korábban megjelent tanulmányáról. dezni. Amúgy pedig a háláchá is elismeri, hogy egy vétkes embernek idő kell a megtéréshez. Különösen, ha bűnős útja a jó neveltetés hiányából fakad. Ez vonatkozik az esetünkre is: hiába jutott el a hír hozzá akármikor, akkor is, ha elhitte és felfogta ez mivel jár: felnőtt fejjel, egy ilyen erős antiszemita neveléssel a háta mögött, nagyón nehéz így megváltoztatnia magát az embernek. Nem lehet csodálkozni azon, ha valaki egy ilyen esetben nem változtatja meg a viselkedését 180 fokban. Maimonidész szavaival (Misne Torá, A lázadók szabályai 3:3.): ״továbbra is kényszer alattinak tekintendő”! Ennek ellenére a háláchá elvárja, minden ״bűnös”-től, hogy rögtön megtérjen. E: Minden vélemény, ami szerint helyes dolog Szegedit ״visszafogadni” a közösségbe, arra épít, hogy az őszinte megbánást el kell fogadni. Mi a biztosíték arra, hogy valóban komolyan gondolja a bocsánatkérést? O.B.r: Térjünk vissza a háláchára. A Sulchán áruchban (Chosen mispát, Römá 34:22.) írva van, hogy egy kitért zsidó, aki ráadásul gyakorlatban is szembe fordult korábbi közösségévei, abban a percben, ahogy kijelenti, hogy megbánta és szeretne a jó útra visszatérni: fenntartások nélkül ״rögtön be kell fogadni, annak ellenére, hogy még nem vitte véghez”, vagyis még akkor is, ha nem javította ki minden hibáját. Másrészről, a ״bukása” után sem kényszerítette senki, hogy elmenjen Köves rabbihoz. A nemzeti radikális antiszemita fórumokon látjuk, hogy ezután a látogatás után csalódtak a legnagyobbat benne. Valójában sokat veszített azzal, hogy eljött a rabbihoz. Nem kérdéses, hogy Szegedi Csanád előtt rengeteg munka áll, amivel megpróbálhatja helyreállítani, amit tönkre tett. Az idő fogja megmondani, antiszemita csak azért az, mert nem tudja, milyenek a zsidók, milyen a zsidó vallás, nem tud semmit rólunk. Ezért rágalmakat, féligazságokat és hazugságokat is elhisz: ettől antiszemita. Ha el akar jönni a rabbihoz, fogadni kell: ez az egyetlen igazi eszköz, amivel az antiszemitizmus ellen lehet küzdeni és a gyűlöletüket eltéríteni. (...) felhívott Schweitzer József professzor, és gratulált a tanulmányomhoz. Azt mondta, teljesen egyetért vele, sőt alá is írná (...) E: Lehet, hogy nem a közös fénykép miatt jött, de elég hamar a sajtó tudomására jutott... O.B. r.: Ha valaki a közösség ellen vétett és most jó útra akar térni az semmiképp sem maradhat titokban. Ez nem egy magán jellegű kérdés. Egy ilyen esetben a megtérőnek kötelessége a nyilvánosságot - és az azzal járó kellemetlenségeket is - vállalni. E: Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy vajon mióta tudta Szegedi, hogy zsidó. Többen az állítják, hogy már legalább két éve tudta, hogy zsidó. Hogy-hogy csak mostjutott eszébe jelentkezni? O.B.r.: Nem az a kérdés, hogy miért csak most jött, annak kell örülnünk, hogy egyáltalán elszánta magát erre. Nyilván nem az a tanulságos és traumatikus egy ember számára, hogy megtudja, hogy zsidó, hanem az, ha megtapasztalja mit szól ehhez kirekesztő környezete. Szegedi Csanád esetében ez a trauma sokszoros lehetett, hiszen ennek a kirekesztő filozófiának volt ő is korábban hirdetője. Feltételezem, hogy ezt a kirekesztést csak az utóbbi időben élhette meg. Arról, hogy pontosan mikor tudta meg hogy zsidó, őt kellene megkérEgység: A téma kirobbanása óta foglalkoznak vele a médiában, konspirációs elméletek hada született meg Szegedi Csanád szerepével kapcsolatban. Egyértelműen remek bulvártéma. De miért foglalkoznak vele komoly rabbik? Oberländer Báruch rabbi: Ez nem csak egy jó bulvártéma, ez egy nagyon komoly háláchikus és morális kérdés. Az eltagadott zsidóság kérdése sajnos sokaknak a problémája, valójában egy egész generációé. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg, Szegediékéhez hasonlós család él Magyarországon. A bűn és a megtérés problematikája pedig minden embert érintő kérdés származástól függetlenül. Nem csoda, hogy ez az ügy szinte mindenkiből intenzív érzelmeket vált ki. E: A zsidó közösségen belül a legnagyobb port természetesen az verte fel, hogy Köves Slomó rabbi fogadta Szegedi Csanádot. Ön helyeselte a döntését? O.B.r.: Mielőtt Köves rabbi fogadta, felhívott engem és megbeszéltük a dolgot. Neki voltak fenntartásai, de valójában ez egy háláchikus kérdés, amire egyértelmű a válasz: mindenképp meg kell adni egy zsidónak a lehetőséget, hogy elmenjen egy rabbihoz, ha beszélni szeretne vele vagy tanulni tőle. Ez a háláchá, mindegy, hogy PR szempontból ez jó-e vagy sem. A háláchá nem ad döntési lehetőséget egy rabbinak, hogy döntsön, melyik zsidót tanítja és melyiket nem, mindenki elmehet a rabbihoz tanulni (lásd Talmud, Bráchot 28a.). Azon kivül, hogy Csanád zsidó, szerintem, mint antiszemitát is kellett volna fogadni. Nem azért jött, hogy közös fényképet csináljanak, és azt cinikus politikai célokra használja fel, hanem egy rabbival akart beszélni, hallani a véleményét és útmutatást kapni. Sok 9
