Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-09-01 / 71. szám
Egység momra, de igyekezni fogok megteremteni az egyensúlyt, hogy valóban színes közösség jöjjön létre, és kapjon képviseletet a MAZSÖKben.- Tizenöt éve alakult meg a MAZSÖK. Mi változott ez alatt a zsidóság és a MAZSÖK életében?- Megítélésem szerint a’90-es évek végén az első feladat a túlélők kárpátlása volt. Akkor az infrastruktúra még csak éledezőben volt. Sajnos mára sokkai kevesebb a túlélő, ezért eltolódott a hangsúly. Míg korábban az új kezdeményezések támogatására kellett az erőforrásokat koncentrálni, ma már a létező infrastruktúra fejlesztését és létező szervezeteket kell a társadalmi támogatottság arányában segíteni. Kétpólusú az új Mazsök Gadó János volt az első, aki a Szombat című lap hasábjain felhívta a figyelmet a MAZSÖKkel kapcsolatos problémákra. Az új kuratórium kapcsán arról kérdeztük, látja-e lehetőségét a valódi megújulásnak.- Mi a véleménye az új kuratórium szerkezetéről?Hogyan alakulnak a továbbiakban Ön szerint az erőviszonyok?- Mint azt - a zsido.com által is átvett - cikkemben írtam, a kuratórium, mely az utóbbi években a MAZSIHISZ erős befolyása alatt állt, most kétpólusú lesz, mivel a Chábád/EMIH befolyása számottevően megnőtt. A kuratórium elnöke is egy Fidesz-közeli ember, aki nem igazán rokonszenvezik a MAZSIHISZ-szel. A kuratórium kezdetben sokféle érdeket képviselt, ennek megfelelően torzsalkodó, de demokratikus közeg volt. Visszaélésekről ebből az időből nincs tudomásom. A helyzet az utóbbi 4-5 évben romlott számottevően, mikor a korábban aktív közéleti szerepet játszó szervezetek (Mazsike, B’nai B’rith, MCSZ) felhagytak e tevékenységgel és betagozódtak a MAZSIHISZ által gründolt Zsidó Kongresszusba. A MAZSIHISZ túlsúlya a kuratóriumban ettől kezdve lett egyre nyomasztóbb.- Mit tartana az új kuratórium legfontosabb feladatának?- Nem ártana kivizsgálni, mire fordították a két (részben) eladott ingatlanból befolyó jövedelmet. Az új kuratóriumtól azt várom, hogy pártolja a honi zsidó élet pluralizmusát, magas szakmai színvonalon végezze a munkáját, átláthatóan gazdálkodjon, és tartsa távol magát a pártpolitikától. [Cikkünk írásakor többször kerestük Zoltai Gusztávot, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatóját, a MAZSÖK volt társelnökét, de sajnos nem sikerült elérnünk.] S. Zs. 13 A bennünket választók számtalan terűlétén találnak kapcsolódási lehetőséget a zsidósághoz, igaz, nem határozzuk meg, ״milyen zsidósághoz”. Értékeket, tudást, ismereteket, kultúrát közvetítünk, képességeket fejlesztünk.- Hogyan látja 10 év múlva a magyarországi zsidóság helyzetét? Mit szeretne látni 10 év múlva a magyar zsidóság számára?- Optimista pedagógusként azt Iátóm, amit szeretnék látni: hogy lesz zsidó értelmiség Magyarországon, hogy a zsidó értelmiség Magyarországon lesz. Reménykedem, hogy sok lelkes fiatal megtalálja helyét a zsidó közéletben, s ők megtalálják a közöset egymásban. És egy kis személyes önzés: reményeim szerint folytatódik a tendencia, és 10 év múlva még több olyan lauderes tanítványunk lesz, akiknek szülei is nálunk végeztek. ״A célokat a zsidó közösségeknek kell meghatározniuk” Szabó György elnökkel a MAZSÖK múltjáról és jövőjéről beszélgettünk, valamint személyes szerepéről a kuratórium elnökeként.- Mit tart a MAZSÖK elsődleges feladatának? Mire kell fektetnie munkájában a hangsúlyt?- Elnökként a feladatom első része áttekinteni az elmúlt tizenöt év munkásságát és tisztába tenni, hogy minden a céloknak megfelelően történt-e. Ez az áttekintés tiszta indítást tesz lehetővé, hogy innentől a lényegi munkára koncentrálhassunk. Ezután a MAZSÖK rendelkezésére álló vagyon vizsgálata következik. A cél, hogy a maximális hozamot érjük el, és azt a zsidó közösség javára fordítsuk. Át kell tekinteni, mik azok a lehetőségek, amik ebből az ingatlanportfolióból közösségi célokra is használhatók. Nekem, mint MAZSÖK elnöknek ez az elsődleges feladatom. Hogy a zsidó közösségen belül mik a célok, azt a beválasztott szervezeteknek, és így végső soron az egész közösségnek kell eldöntenie.- Nem lát-e problémát abban, hogy Ön a Kormány delegáltja és az elnök is egy személyben?Lehet-e így pártatlannak maradni?- Annak, hogy én lettem az elnök, az az egyszerű oka, hogy a kuratórium létrehozásánál az alapítónak meg kellett nevezni egy elnököt. Hogy ne legyen elfogult egyik szervezet felé sem, így a kormánydelegáltak közül kellett választani, kettőnk közül pedig én vagyök a rangidős. Ezért eshetett rám a választás. Természetesen egyik közösség vagy szervezet sem közömbös száaz, hogy hogyan tudom vállalni azt. Optimista ember vagyok, és remélem, hogy azt látjuk majd tíz év múlva, amit kívánunk magunknak. Hogy ez a fejlődés tovább folytatódik, és egyre könnyebb lesz megtalálni a választ a hogyanra. A sokszínűség reprezentációja Szeszler Annával, a Lauder Javne Közösségi Iskola vezetőjével arról beszélgettünk, kiket és milyen módon képviselhet majd az ő delegáltjuk a kúratóriumban.-Az új kuratóriumi rendszer szerint 1-1 tagot delegálhat az a 3 civil szervezet is, amelyik a legtöbb 1%os felajánlást kapta. Mi a véleménye erről a módszerről?- Örülök a rendszerben történő változásnak, mert kiszélesítheti az igen sokszínű zsidóság képviseletét. Nem könnyű olyan mérhető módszert találni, amelyik jobban megközelíti a zsidóság reprezentációját. A felajánlások aránya mégis mutat valamit az ismertségből, elismertségből.- Sokan kritizálják a Laudert, hogy nem eléggé zsidó. Magas a nem zsidók aránya a diákok között is. Ön szerint mit ad a Lauder Iskola a mai magyar zsidó közélethez?- Nem illik visszakérdezni, mégis megteszem: Mihez képest, kinek a számára nem eléggé zsidó? Hogyan határozzák meg, ki a zsidó? A kritika - az utóbbi 10 évben - olyanoktól származhat, akik nem ismerik belülről a működésünket, hiszen iskolánk éppen azt a sokszínűséget reprezentálja, ami a zsidóság egyik lényege, ahol mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt, ahol segítséget kaphat a számára közelálló út megtalálásában. Tanítványaink eredményei önmagukért beszélnek, a végzés utáni megjelenésük a zsidó közéletben, ifjúsági és már nem is ifjúsági szervezetékben is igen látványos. Csak egy példát filozófiánk alátámasztására: Volt növendékeink az élet legkülönbözőbb területein megtalálhatók, több közöttük a tanult rabbi az ortodoxtól a reform rabbiig minden irányzatban - igaz, nem mindenki Magyarországon.- Mit gondol, miért a Lauder Iskola az egyike ennek a 3 civil szervezetnek, mi az a plusz, amiért ilyen nagy számban választják önöket az adózók az 1% felajánlásakor?- Bár a felajánlás gyakran érzelmi döntés, mégis számíthat, hogy átláthatók vagyunk. Világosan és minden érdeklődő számára hozzáférhetően megfogalmazzuk céljainkat és annak eléréshez vezető tevékenységeket, tanítványaink teljesítménye látványosan javul.
