Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-09-01 / 71. szám
A mai zsinagóga elődje Nepauer Máté tervei alapján épült 1767-69 között. Ennek az épületnek a falai azonban, a nem megfelelő alapozás és a kedvezőtlen talajviszonyok miatt, megrepedeztek. 1817-ben a Budai Építő Bizottság szakértőket küldött ki, hogy eldönthessék, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsinagóga helyére. Végül is úgy döntőttek, hogy a falak nagy részének meghagyásával újjáépítik. A tervek elkészítésével Landherr Andrást bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet kapott. Az ácsmunkát Goldringer X Ferenc, a stukkókat Maurer János készítette. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. Az épület belsejét 1900-ban szecessziós stílusban felújították, a villanyt is akkor vezették be. Az 1960-as évek végéig zsinagógaként működött, amikor is a Hitközség akkori vezetői eladták. Előbb itt kapott helyet 1972-ben a mai Textilmúzeum elődje, a Textil Műszaki Múzeum, majd - miután az 1980-as évek elején lebontották a kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat - az épületben a Magyar Televízió (MTV) alakítótta ki V. stúdióját. Maga az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták. Az időközben tulajdonossá vált Magyar Televízió 2009-ben felhagyott a műsorgyártással és a raktárként való hasznosítással az épületben. 2010 tavaszán az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vette birtokba és használatba az épületet. Fél év alatt egy több mint hatvan millió forintos felújítást és rekonstrukciót végeztek el az épületen, visszaállítva az eredeti belső tér zsinagóga jellegét, továbbá kialakítva egy közösségi teret az első emeleti valamikori női karzat szintjén. A magánadományokból újraindított zsinagóga azóta heti rendszerességgel működik sok száz hívőt magához vonzva. S. Zs. Egység Dohány utcai nagy zsinagóga párját. Az építésére azért volt szükség, hogy azok a neológ és status quo zsidók is megtalálják a számukra megfelelő hitéleti teret, akiknek nem volt elég vallásos a Dohány utcai templom. A korban divatos iszlám ornamentikával díszített, és a világ egyik legszebb zsinagógájaként számon tartott épület térveit a kor népszerű bécsi építésze, Otto Wagner tervezte. A közösség 1872- ben vehette birtokba a közadakozásból épült zsinagógát. 1940-ben innen indították ukrajnai haláltáborba az összegyűjtött zsidókat. Az istentiszteletek a háború után még folytatódtak, egészen 1959-ig. 1980-ra az üresen álló épület életveszélyessé vált, teteje beszakadt. Nem sokkal később az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől, mélyen a valós értékén alul. A tervek szerint felújították volna az épületet, ám a munkálatok megkezdése után a cég csődöt jelentett. Az épület az ÁPV RT tulajdonéba került, a megmaradt bútorok pedig különböző raktárakba. Innentől újra folytatódott az épület fizikai romlása. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség 2004-ben ajánlatot tett az ÁPV Rt-nek, hogy 600 millió forintért megvásárolná az ingatlant, és vállalná annak felújítását. A tervek szerint amellett, hogy visszaállították volna az eredeti zsinagóga funkciót, kulturális és oktatási központként is üzemelt volna a Rumbach utcai épület. Az ajánlat elutasításra talált, az ÁPV Rt a Mazsihisznek ajánlotta fel az épületet, azzal, hogy cserébe lemondanak egy másik, szintén nagy értékű ingatlanról. A Mazsihisz elzárkózott a Jona Metzger izraeli főrabbi által szorgalmazott tervtől is, mely szerint az épület a Mazsihisz tulajdonába kerülne, de az EMIH újítaná fel és üzemeltetné. Zoltai Gusztáv többször azt nyilatkozta, hogy szeretnék visszaállttáni az eredeti funkciót, és aktív zsinagógaként működtetni a helyet. Hosszas alkudozások után végül is 2006-ban ismét a Mazsihisz kezébe került az erősen leromlott állapotú épület, mely - bár már látogatható - továbbra sem tölti be eredeti funkcióját. Hogyan is tölthetné, mikor a felújítás, immár újabb öt év óta várat magára? Óbuda - feltámadás az utolsó utáni pillanatban A fentiektől merőben eltérő happy enddel kecsegtet az óbudai zsinagóga története. A zsinagóga (Budapest, III. kér., Lajos utca 163.) Budapest legrégibb, ma is álló zsidó imaháza, az európai klasszicista zsinagógaművészet remeke. képes zsinagógáját. A Lenke úti (ma Bocskai út) épület megnyitójára a kor politikai elöljárói és a zsidóság magas rangú képviselői is eljöttek, hogy részesei legyenek a nagyszabású eseménynek. Lamotte Károly, Budapest alpolgármestere beszédében méltatta a zsidóság áldozatvállalását, és örömét fejezte ki, amiért ilyen építészeti remekművel gazdagodott a főváros. A tervek szerint a zsinagógához csatlakozott volna iskola, és más szociális intézmény is, ez azonban a világháború miatt már nem valósulhatott meg. A tervezett komplexum méretei is mutatják, hogy milyen népes zsidó közösség élt ekkoriban Kelenföldön és Lágymányoson. 1944-ben raktárrá alakították a németek, a közösség a közeli Váli utcai iskolában gyűlt össze az őszi nagyünnepekre. Budapest ostroma idején istállónak használták. 1945 szeptemherében a túlélők újra használatba vették a zsinagógát, a ros hásánái imádságot már itt tartották meg. Az épületét 1950-ben államosították, helyette a Károli Gáspár téren egy villát vásárolt a hitközség, ebben működik a mai napig a lágymányosi körzet zsinagógája. 1966-ban az alig negyed századon át működő zsinagógát eladták a TIT-nek. A világviszonylatban is különleges, egyedi megoldásokkal és csodálatos díszítésekkel teli zsinagóga belső és külső átalakításon esett át, belső tereit felszabdalták, még az ablaknyílások formáját is megváltoztatták - ezzel végérvényesen elpusztítva a Bauhaus építészet egyik gyöngyszemét, mely új irányt adott világszerte a zsinagógaépítészetnek. Ma már csak a kerítés hatalmas menórája és a Rabbiképzőbe átmenekitett ablakok emlékeztetnek rá, milyen céllal épült, és mire használták egykor a jelenlegi TIT Stúdiót. Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - a politika áldozata Talán a legismértebb az elhagyatott, funkciójukat vesztett zsinagógák sorában a Belső Erzsébetváros szívében álló Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. A mór stílusú, impozáns épületet kis zsinagógaként emlegették, mint a nem messze álló 8
