Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-09-01 / 71. szám
Egység Zsinagógák parlagon A II. világháborúig Magyarországon számtalan zsinagóga működött. A hatalmas, több ezer főt befogadni képes monumentális épületektől az épp csak egy minyennyi embernek helyet szorító kis stíbelekig. műemléki védelem alá helyezték, a kiürült épületet senki nem gondozta, az ablakai betörtek, a karzat beomlott. Végül 1989-ben vásárolta meg az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. A közösséget vezető Bereczky László és neje a felújított zsinagógaépületben 1991 áprilisában kezdte meg működését. Igyekeznek jó kapcsolatot fenntartani a zsidó közösséggel és megőrizni a zsinagóga eredeti belső megjelenését. Még egy Tóratekercset is elhelyeztek az eredeti Tóraszekrényben. Dózsa György út - vívóterem az imádságok házában Az 1900-as évek elején az akkori Áréna útra Baumhom Lipót tervezte meg az angyalföldi zsidóság régóta várt zsinagógáját. A híres építész nevéhez több, mint húsz zsinagóga építése és felújítása fűződik. Angyalföldre az általa korábban térvezett szegedi zsinagóga egyszerűbb mását álmodta meg. Az 1909-es felavatás után, melyet dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim vezettek, a II. világháborúig folyamatosan működött a zsinagóga. A Holokauszt pusztítása nyomán alig maradtak hívek a közösségből, az épület állapota leromlott. 1960-as években államosították, kezdetben állami raktárként üzemelt, majd a Honvéd Sportegyesület vásárolta meg, és vívó termet hozott létre benne. Bár ezzel a lebontástói megmenekült a zsinagóga, és belső tere is felismerhető maradt, érthető módon az átalakítások miatt zsinagógaként nem tud funkcionálni. A kicsire zsugorodott közösség a zsinagóga udvarán lévő, eredetileg kultúrháznak szánt épületbe szorult, a mai napig itt gyűlik össze a közösség az imádságokra. Az alig használt zsinagóga - ma TIT székház 1936-ban adták át a lágymányosi körzet új, impozáns, 1000 főt befogadni 1999-ben az önkormányzat építészeti tanulmánytervet készített, és feltárásokat folytattak az eredeti belső tér visszaállítására. 2007-ben a nagytétényi önkormányzat megvásárolta a zsinagógát, mint a hely történelmének fontos emlékét. Egy Európai Uniós pályázatból kerül sor Nagytétény központjának rehabilitálására, mely többek között a zsinagóga eredeti állapotának helyreállítását is magában foglalja. A későbbiekben a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kerületi fiókja veszi majd birtokba, illetve kialakítanak egy közösségi teret, ahol kiállítások, hangversenyek rendezésére kerülhet sor. Az előtérben a nagytétényi zsidóság történetét bemutató kiállítás fog helyet kapni. Az önkormányzat tárgyalásokat folytat az Egységes Magyarországi Izraelita hitközség vezető rabbijával, Köves Slomával arról, hogy alkalmanként a zsinagógában vallási programokat, esetleg istentiszteleteket tartanának. Cserkesz utca - a gyülekezet házában mások gyülekeznek Mindenki temploma - ezt a nevet viseli az egykori Kőbányai zsinagóga, mely ma egy protestáns gyülekezetnek, az Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek és az Emberbarát Alapítványnak ad otthont. A Román és Cserkesz utcák által határolt területen 1910-ben épült fel a zsinagóga, hogy kiszolgálja a mintegy 3000 főt számláló kőbányai zsidó közösséget. A zsinagógán kívül magániskolát, szegénykonyhát, aggok házát is fenntartott a helyi zsidóság, valamint rendszeresen tartottak kulturális rendezvényeket is. A zsinagógát 1964-ben - mivel a közösség gyakorlatilag megszűnt - eladták. Először a mezőgazdasági múzeum működött benne, később egy színháznak adott otthont, míg végül az MTV raktára lett belőle. Bár 1974-ben A holokauszt azonban elsöpörte a pezsgő zsidó életet: a közösség kétharmada nem élte túl a népirtást. Az egykor élettel és imákkal teli zsinagógák, akárcsak a zsidóság többi intézménye elárvultán, üresen állt a 20. század közepére. Sokukat az enyészetnek adtak, másokat a helyi lakosok vettek személyes használatba, míg megint mások állami kézbe kerültek - akkor is, ha még lett volna, aki használja őket. Sok épület üresen, funkciótlanul áll, mint például a nagykanizsai vagy a mezőcsáti. Mára a zsinagógáknak csak alig egy tizede van egyáltalán zsidó kézben, és ezeknek is csak töredéke működik. Alábbi körképünkben néhány olyan jellegzetes utat mutatunk be, melyet ezek a közösségüktől megfosztott épületek bejárnak. Nagytétény - könyvtár a könyv népe helyén Az eredetileg feltehetően mezőgazdasági raktárépületnek használt házról 1760-ban találunk először említést, mint ״plébánia előtt álló zsidóház”-ról. Jelenlegi formáját a XIX. századi átépítés során nyerte el. 1880. körül felújították, ekkor épült a női karzat is. A nagytétényi zsidók közül öt család élte túl a vészkorszakot, az ő emlékükre egy-egy fát ültettek a zsinagóga udvarán. Az épületet 1945-ben államosították, majd 1959-ben műemléki védelem alá került. Ennek ellenére 1969- ben megkezdték az átépítését, hogy a Műszaki Könyvtár raktáraként funkcionálhasson: elbontották a karzatra vezető lépcsőt, a női bejáratból kazánházat alakítottak ki. A falakon található díszítő festések három réteg mész, a padló tizenöt centiméternyi vasbeton alá került. Elbontották az imaterem mennyezetét, a bimát és a tóraszekrényt is. A megmaradt bútorokat a Zsidó Múzeum vette át.
