Egység, 2009 (66-68. szám)
2009-12-01 / 68. szám
Egység Az EMIH vezető rabbija HVG • Lindner András - Horváth Zoltán • 2005. december 3. tudom, milyen atrocitások érhetik. Nekem azonban csak pozitív tapasztalataim vannak. Például megállítanak az utcán, hogy kedves rabbi úr, ilyen meg olyan zsidó vagyok, hol itt a zsinagóga? Vagy egy izraeli turista héberül szólít meg.-Azért javasoljuk elkerülni példaul az MTK-Újpest-meccseket! Ennyire szerencsésen elkerülve a bajt, azt kell higgyük, bele sem szerethetett volna egy nem zsidó leányba...- Egy hosszú távú kapcsolat esetén a külsőségeken és a testi vonzalmon túl legalább annyira fontos a hasonló értékrend. Nekém természetes volt, hogy a feleségem vallásos zsidó lesz. Szóba sem jöhetett, hogy valaki másba beleszeressek. Persze tudni kell, hogy e tekintetben elég konzervatív vagyok, és a házasság előtti nemi érintkezés fel sem merült.- Most viszont már önnek is van két gyérmeke. Mit tart az abortúszról?- Szigorúan tartom magam a vallási előírásokhoz. A zsidóság is elutasítja az abortuszt, bár nem tekinti gyilkosságnak, mint a katolikusok. Mózes második könyvében van említés erről: ha valaki összevész valakivel, megüti annak feleségét, és az asszony meghal, az gyilkosság. Ha az asszony emiatt csak elvetél, kártérítést kell fizetni, a magzat halála azonban nem gyilkosság...- Van más modernizációs probléma is. Mit szólt, hogy már Budapesten is van női rabbi?- A hagyományőrző zsidóság - szemérmességi okokból - elutasítja, hogy nő legyen egy közösség rabbija. így is van rabbinő, hiszen az a rabbi felesége, aki a nőket tanítja.- Az inkább rabbiné - de hát ez inkább grammatika, mint teológia. Viszont ha már család: mit tenne, ha gyerekei egyszer ugyanúgy lázadnának, ahogy valamikor ön? Persze visszafelé: elutasítanák a szigorú vallási előírásokat, a megkülönböztető külsőségeket?- Remélem, erre nem fog sor kerülni. De biztos, hogy kevésbé vagyyk liberális és nyitott, mint a szüleim. Én erős vallásos neveltetést adok a gyerekeimnek. Nálunk még az esti mese is Noéról vagy Abrahámról szól... szerűen az sem igaz, hogy a zsidóság pusztán csak vallás.- Na jó, akkor most egyetértett, vagy sem?- Az is zsidó, aki nem vallásos. A zsidóságból nem lehet kitérni. Ugyanakkor a zsidóság nem is csak etnikum, hiszen a zsidóságba be lehet térni. Szóval a fenti kezdeményezést nem írnám alá. De nem is támadnám, mert a sokszínűség híve vagyok.- Nagy utat járt be eddig az igencsak árnyalt állásfoglalásig. Sikerült közben magyarnak is maradni? Vagy egy rabbinak erre nem is igazán van szüksége?- Magyarnak születtem, ez a hazám, magyar az anyanyelvem. Itt cseperedtem, itt érzem magam otthon. És ha ez még nem lenne elég ahhoz, hogy ragaszkodjam ehhez az országhoz, hozzátehetem: itt van a leginkább szükség rám, mert sok zsidó él Magyarországon.- Egy az érzés, más az ismeret. Mennyire jártas a magyar történelemben?- Egy rabbinak jól kell ismernie a történelmet. Autodidakta módon képeztem magam, és tervezem, hogy doktorálok is történelemből. Itt van a magyar zsidó történelem egy fontos fejezete, az ortodox-neológ szakadás. Lényeges, hogy miért támogatták vagy ellenezték ezt a korabeli ortodox rabbik, és hogy miért Magyarországon történt mindez, és nem a környező országokban.-A Magyarországon ma ismert más irányzatoktól bizonyos külsőségekben is megkülönbözteti magát. Megszokta már az ezzel kapcsolatos reakciókat?- Az emberek azt feltételezik, ha valaki ilyenben jár Izraelen kívül, azt nem is Már nagyszüleim elhagyták a vallást, és szüleim sem tulajdonítottak jelentőséget a származásunknak. Mondhatni, véletlenszerű volt hát, amikor 11 évesen a Dohány utcai zsinagóga mellett sétálva megkérdeztem édesapámat, mi ez az épület - emlékezik a 26 évesen már új magyarországi zsidó felekezet élére álló ifjú ortodox rabbi, honnan indult Mátéból Slomóvá. A szülők, a Moszkvában tanult papa és az ugyancsak villamosmérnöki végzettségű mama kezdetben úgy vélik, egy pár hónapos izraeli tanulás végleg ad acta teszi majd a fiuk újsütetű érdeklődését. Az akkor kötött üzlet lényege: az odakinti tájékozódást a pesti Radnóti Miklós Gimnázium követi. Hősünk azonban lázad - és végül győz: az amerikai Pittsburgh jesivájában két év alatt le is érettségizik. Onnantól már nincs akadálya a patinás francia, amerikai, izraeli haszid vallási iskolákban, valamint a frissiben megnyitott pesti jesivában való spirituális töltekezésnek. 24 évesen - pótolva az e területen Magyarországon lévő űrt - leteszi a mohéi, vagyis a hivatásos körülmetélő, valamint a szófer, azaz a hivatásos tóramásoló vizsgákat is. Aztán 2003 januárjában médiaeseménnyé lett, hogy a magyar államfő és az egyik izraeli országos főrabbi jelenlétében megtörtént az első magyarországi ortodoxrabbi-avatás a holokauszt óta. A zsidó felekezeteket addig egyesítő Mazsihiszen hangsúlyozottan kívül tevékenykedő ifjú rabbi tavaly májusban már egyházalapítóként is beírja nevét a vallástörténetbe, megalakul az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Statusquo Ante (EMIH), amelynek ő lesz a vezető rabbija. Már 10 évesen lefutottam a 10 kilométeres gyerekmaratonit, és ma is kocogok hetente - módosít a könyvmoly egyházfikkal kapcsolatos képen a három éve házasságban élő egyházvezető, aki az egyházi iskolájukban ugyancsak tanító feleségével és gyérmekeikkel, Bercivel és Muskival a pesti nagy zsinagóga tőszomszédságában lakik. Ott egyébként - a szombaton is működtetett orgona okán - soha nem vesz részt istentiszteleten.- Néhányon nemrég újra bedobták: tekintsék a magyar zsidóságot nemzeti kisebbségnek. Hallván ezt, lelkesedett vagy felháborodott?- Kettős érzéseim vannak. Miközben nem vagyok benne biztos, hogy a kisebbségi önkormányzatok lennének a megfelelő intézmények a magyar zsidóság érdekeinek a képviseletére, egyRabbiavatás, 2003 - Oberländer Báruch rabbi, Mordechai Eliyahu izraeli főrabbi Zoltai Gusztáv és Mádl Ferenc köztársasági elnök társaságában Köves Slomó rabbiavatásán 11
