Egység, 2009 (66-68. szám)

2009-12-01 / 68. szám

Egység Köves Slomó újfajta zsidó identitást keres kor örvendetesnek tartja, hogy az Or­­szággyűlésben jelenleg nincs antiszemita politikai erő, a mértékadó pártok egy­­öntetűen elítélik a rasszizmust.- Mi, zsidók az antiszemitizmus leg­­apróbb jelére is érzékenyen reagálunk, de ügyelnünk kell arra, hogy a tiltakozásunk arányban álljon a veszély nagyságával. Nem szabad ágyúval lőnünk a verébre - mondta a rabbi. Bírálta a Mazsihiszt, amiért március 15-e előtt azt tanácsolta a magyarországi zsidóknak, hogy maradjanak otthon. Több okból kifogásolta a Mazsihisz egyszázalékos kam­­pányát is: a ״Támogassa a magyar zsidóságot!” szövegű plakáton kisfiú látható, előtte egy auschwitzi túlélő keze, raj­­ta tetovált szám... Köves Slomó úgy vélte, ezt kellene végre meg­­haladni, hisz ״több hitközség létezik, és a zsidóság gyökerei nem a vészkorszakra, hanem több ezer évre nyúlnak vissza”. 2007. május 10. élése segít az antiszemita jelenségek el­­viselésében is - hangsúlyozta. Köves Slomónak személyesen nem volt része súlyos antiszemita incidensben, de ta­­gadhatatlan, hogy a magyar társada­­lomban is tapasztalható bizonyos mér­­tékű zsidóellenesség. A rabbi ugyanak­Népszabadság • Ideje változtatni azon, hogy a zsidó identitás elsősorban a holokauszt em­­lékének megőrzésében és az antiszemi­­tizmus elleni küzdelemben nyilvánuljon meg - nyilatkozta lapunknak Köves Slomó ortodox rabbi, az Egységes Ma­­gyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője. Szerinte nem csak a fiatalabb nemzedékek részéről van igény arra, hogy a zsidóság megélése pozitív tar­­tatommal teli élménnyé is váljon. Nyilvánvaló, hogy a holokauszt mindörökkön ható trauma, de egyálta- Ián nem mindegy, hogy milyen módon tartjuk fenn az áldozatok emlékét - mondta a rabbi. Az ősi zsidó hagyó­­mány szerint - folytatta - akkor emlé­­kezünk méltó módon az elhunytakra, ha azt a tanuláson keresztül tesszük. Az EMIH ezért a nyár elejétől kezdve olyan rendezvényeket szervez, amelyek során egy adott település elpusztított zsidó közösségére emlékezve a tórát, illetve annak magyarázatát, a talmudi misnát tanulmányozzák. A zsidóság aktív meg-Hanukorcsolya, 2007 - Köves Slomó hanukai gyertyát gyújt sok száz korcsolyázó fiatal társaságában a Budapesti Műjégpályán Megjelent Köves Slomó új könyve Milyen legyen a ma zsidó identitása? zésére összehívott nagymihályi ortodox rabbi gyűlés határozatait. A kilenc pontból álló szabályzat teljes mérték­­ben körülbástyázta az ortodox állás­­pontot és kizárt minden kompro­­misszumot a két tábor, az ortodox és a neológ között. A nagymihályi rende­­letek elemzése mellett Köves beazono­­sította e rendeletek több mint 80 alá­­íróját. A nagymihályi polémia leírása, az idáig magyarul hozzáférhetetlen rabbinikus források, responzumok hi­­ánypótló fordítása, a helység-, a sze­­mély- és családnevek beazonosítása eredeti kutató munka produktuma. Köves Slomó rabbi könyvét nem­­csak szaktudósok, de a zsidóság tör­­ténelme iránt belső vagy külső szem­­pontból érdeklődök is nagy tanulság­­gal forgathatják. A könyv fontos hoz­­zájárulás ama kérdés megválaszolásá­­hoz, hogy szükség van-e ma zsidó identitásra és milyen is legyen a ma zsidó identitása. Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig, 349 oldal, Nórán Libro kiadása, 2 990 Ft. Dr. Bányai László összefüggésekből megérteni, ehhez is­­mernünk kell a zsidó vallás teológiai axiómáit is. A szerző az egység és a szakadás dialektikáját, a konzervatív és reformer ellentét teo­­lógiai elem­­zését állítja középpont­­jába. Össze­­veti a ham­­burgi reform zsinagógák megjelené­­sét a ma­­gyarországi események­­kel. A szerző választ keres a kérdésre: miért vezettek a magyarországi fejle­­mények a szakadáshoz, miközben a zsidóság Németországban megőrizte egységét? A szerző eddig feldolgozat­­lan és magyarul hozzá nem férhető forrásokkal fejti fel az 1868-as neológ - ortodox szakadás körülményeit, első­­sorban ortodox szemmel elemezve a Lichteinstein Hilél rabbi kezdeménye­A magyarországi zsidóság történeté­­ben különösen fontos a XIX-XX. szá­­zad időszaka, hiszen ez az a kor, amely­­ben a felvilágosodás, a liberalizmus, a ’48-as szabadságharc, a kiegyezés, majd az emancipáció folytán találkozik egymással a magyarság és a magyar­­országi zsidóság történelme. Ezzel a korszakkal foglalkozik Köves Slomó rabbi új könyve, amely a szerző Deb­­receni Egyetemen történelemből be­­nyújtott sikeres doktori disszertációját tartalmazza. A ״Zsidó Szakadás - Hamburgtól Nagymihályig” - című könyvet a Nórán Libro könyvkiadó je­­lentette meg. A szerző historiográfiai bevezetőjé­­ben jelzi, hogy a zsidóság történetét ״belülről” is meg kell rajzolni és nem elegendő pusztán a magyar történe­­lemnek a zsidóságra gyakorolt hatását vizsgálni. Bár a zsidó közösség belső történelmére vonatkozólag születtek elemző könyvek, maradt azonban egy terület ahol szükség volt hiánypótlás­­ra, ez pedig a magyar zsidó történelem vizsgálata a vallás jobb megértésén keresztül. A zsidó történelmet ugyanis nem lehet csak kollektív történelmi 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom