Egység, 2009 (66-68. szám)
2009-12-01 / 68. szám
Egység Beszélgetés a Zsidó Tudományok Szabadegyeteméről Szabad-e búzát vetni? Népszabadság • Hovanyecz László • 2003. július 22. Az akkor mindössze 23 esztendős Oberländer Báruch 1989-ben érkezett Budapestre New Yorkból. Az általa megszervezett Chábád Lubavitch Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület szép eredményeket ért el a Nyugat-Európában már korábban megkezdődött zsidó megújulás előmozdításában. Vele és a pályáját most kezdő, 24 esztendős Köves Slomó rabbival beszélgettünk az idén indított Zsidó Tudományok Szabadegyeteméről. sa nehéz, ugyanakkor könnyű dolog. A zsidóságnak nincsen olyan fóruma, amelyen kialakítanának egy álláspontot. Egy rabbi nem tudja megmondani, hogy helyes-e valami vagy nem. De senki nem is kíváncsi rá, hogy mit mond egy rabbi. A zsidóság arra kívánesi, amit Isten mond. Viszont könnyű a zsidóság helyzete, mert egy rabbinak az a feladata, hogy megtalálja azokat a forrásokat, amelyek alapján választ lehet adni egy kérdésre. A klónozásra térve Oberlander rabbi felidézte, hogy vele kapcsolatban a legfontosabb etikai problémának az tűnik, hogy vajon szabad-e Istent játszani. A zsidóság viszont erre azt kérdezi: van-e a bibliában olyan tiltás, amely szerint nem szabad Istent játszani? Konkrétabban: szabad-e teremteni, hiszen az Isten dolga. Ámde akkor az is kérdés, szabad-e búzát vetni. Hiszen ha búzát vetünk, Istent játszunk. Innen nézve csupán anynyi marad, hogy megkérdezzük: hol a határ? Hiszen az ember annyi mindent teremtett már. Gabonát, munkaeszközöket, hatalmas és bonyolult gépeket, műszereket. Ami a genetikát illeti, azzal kapcsolatban a zsidóság számára van egy fontos forrás. A Biblia szerint nem szabad összekeverni az állatokat. Nem szabad új állatfajtát létrehozni. Nem szabad például öszvért ״létrehozni”, mondja Köves Slomó. Ha már megvan, használhatja zsidó, de ő maga a ló és a szamár pároztatását nem végezheti... A Zsidó Tudományok Szabadegyeteme nagyon gazdag tematikájából mindez csupán ízelítő. A minden vasárnap reggel tíztől délután négyig tartó tanulást - amelyhez semmiféle zsidó előismeret nem szükséges - erre a célra készült tankönyv segíti, a Zsidó Tudómányok első kötete, amelyet szemészterenként követnek az újabbak. Azok a bibliai idézetek, amelyek arra utalnak, hogy ״az egek Isten egei”, nem a szó szerinti égre és földre vonatkoznak. A talmudi bölcsek megállapításaiból az is kiolvasható, hogy akár létezhet is egy másik olyan bolygó, amelynek vannak lakói, így a zsidóság a földön kívüli élet lehetőségét sem veti el. A szerencsétlenségben elhunyt lián Ramón, mivel hívő ember volt, űrutazása előtt felkeresett több rabbit is, mivel a zsidó törvényértelmezés néhány kérdése először merült fel a gyakorlatban. így például az, hogy érvényes-e a kóser étkezés törvénye a Földön kívül. A felkeresett rabbik között volt a világhírű, békéscsabai származású, New Yorkban élő Czinner Gávriel (Gábor), aki így válaszolt: A Föld és az Ég teremtője a parancsolatoknak csak egy töredékét kötötte egy bizonyos helyhez. A Tóra (Mózes öt könyve) összes többi törvénye mindig vonatkozik az emberre, attól függetlenül, hogy hol tartózkodik, tehát a világűrben is, ahol szintén a kóser étkezés szabályai az érvényesek. Nem a rabbi, hanem Isten mondanivalója az érdekes Arra a kérdésre, hogy mi a zsidó álláspont a klónozással kapcsolatban, Oberländer rabbi azt válaszolta, hogy a zsidóság elsőként alakította ki róla a véleményét. Egyszersmind megállapítóttá, hogy a zsidó vélemény kialakítáMi az a zsidó tudományosság? Arra a kérdésre, hogy mit kell értenünk zsidó tudományosságon, Oberländer rabbi azt válaszolta, hogy az eredeti, autentikus zsidó tudományokra kell gondolnunk. Tehát elsősorban a zsidó filozófiára, a zsidó jogra, a Talmudra, vagyis a zsidó hagyományok, hitviták, bibliamagyarázatok könyvére, a zsidóság történelmére. Ma sok zsidó érteimiségi még a második világháború előtti, gyakran idejétmúlt imakönyvekbői imádkozik, noha jóval magasabb a szellemi színvonala, mint az említett munkáké. Vagyis a zsidóságról való ismeretek még az igen képzett zsidóknál is gyöngék manapság... A zsidó tudományosság elképzelhető önmagában - tehát csupán tudómányként -, de a vallással való összefonódásban is. Nagyon fontos azonban, hogy a tanulás soha nem magolást jelent. Sokkal inkább megértést, kérdések feltevését, kételkedést és ennek nyomán a dolgok logikájának megismerését. Köves Slomó, a szabadegyetem szervezője visszaemlékezett arra, hogy amikor 13 éves korában bekerült egy izraeli jesivába, ahol a napi tizenkét órányi tanulási idő java részét önálló páros tanulással töltik a diákok, a Talmud egyetlen oldalát kellett feldőlgozniuk egy-egy héten. Ez nagyon kevésnek látszott. Azután kiderült, hogy az egyetlen oldallal akár egy évet is el lehet tölteni, hiszen azon roppant embéri bölcsesség van összetömörítve. Hogyan kellett lián Ramónnak a szombatot tartania? A hagyomány és a modernség ötvöződik a zsidó tudományosságban. Ismeretes, hogy a Columbia űrrepülőgéppel szállt fel az első izraeli űrhajós, lián Ramón, aki társaival együtt áldozatul esett a katasztrófának. A szerencsétlenség is hozzájárult, hogy az űrkutatássál foglalkozzon Oberländer és Köves rabbi. Megengedett-e vallási szempontból az űrkutatás? A zsidó gondolkodás kifejezetten pártol minden olyan kutatást, amely az emberiséget előre viszi. Előadás, 2005 - Nógrádi Bálint a Zsidó Tudományok Szabadegyetemén 10
