Egység, 2009 (66-68. szám)
2009-12-01 / 68. szám
Egység löletét is magára kell vegye. Ettől eltekintve én nemigen tudok zöldágra vergődni ezzel az üggyel. Ha olvas a zsidó, s nem törődik a gazdagsággal, az a baj vele, ha gazdag, akkor meg az. Nem tudok szabadulni a feltevéstől, hogy itt az irigység is szerepet játszhat...- Többször esik szó róla, hogy manapság Magyarországon erősödőben van ez a fajta ,,irigység”...- Nemigen találkoztam vele. Néhány mocskolódó levélen kívül, amit azonban mindenki kaphat a másmilyenektől, ha ő valamilyen, nem ért semmiféle atrocitás... lisabban volt zsidó, mint az itteni társai. Amit én érzékelek, a számomra fontos különbség az, hogy ott könnyebb a vallásgyakorlás, s intenzívebb a hitélet. Magyarországon például évtizedek óta nem végzik el a körülmetélést, pedig ez számunkra az Istennel való szövetség nagyon fontos rituáléja.- Sokak szerint a zsidóságnak ez az ön által szorgalmazott intenzív azonosságtudata váltja ki az antiszemitizmust...- A Talmud azt mondja, azzal, hogy a Sínai-hegyen a zsidóság megkapta Istentől a Tórát, ezzel a többi nép gyűazért a fiatalabbak között egyre többen büszkén és tudásszomjjal vállalják hova tartozásukat.- Ön Amerikában zömmel magyár származású zsidók közt élt, itt zsidó származású magyarok között. Azok ott inkább amerikaiak voltak, ezek inkább magyarok, vagy mindkettő elsősorban zsidó?- Számomra ez a kérdés így nem vetődik fel. Tény, hogy ahol én felnőttem, Brooklynban, rengeteg magyar volt. A pénztáros a közértben, ha fejben gyorsan számolt, magyarul mormolta a számokat, ugyanakkor sokkal tradicioná-Mózes öt könyve öt kötetben ״A Chábád Lubavics szellemi tevékenysége a magyar rétegnek szól” Népszava • Hegedűs Géza • 1996. december 19. Ezzel párhuzamosan tüköroldalakon a közérthető, modern magyar műfordítás. Ezeket egészíti ki, érteimezi a szerző szövegkísérő magyarázata. Ez a magyarázat az egész klasszikus művet helyezi el a művelődéstörténetben, rámutatva a világtörténelmi előzményekre, történelmi értelmező lehetőségekre, a későbbiekre tett hatásokra is. Ez a nagy mű akkor is érdekes az érdeklődő olvasó számára, ha bele-belelapoz, és szemelgeti magának a tudnivalókát. De akkor a legértékesebb és legérdekesebb, ha az olvasót kellőképpen leköti a tudnivaló, és rászán annyi időt, hogy szóról szóra olvassa végig, elgyönyörködve az elbeszélő részekben és okulva a törvényekben, az élet szabályozásában. Aligha lenne értelme szűkös kivonatban ismertetni a szöveget, minden monoteista vallás hitvilágának alapját, amelynek valamennyi műveltségünk egyik alapjává, ha így az eredeti szőveggel és a folyamatos magyarázatokkai vesszük tudomásul. És ez a jó magyár fordítás ezt valamennyiünk számára lehetővé teszi. Aki olvassa, gazdagabb lesz általa. Hyeronimus (Szent Jeromos) latin bibliafordításában, a ״Vulgata”-ban. Az azóta eltelt évezredek folyamán Európa minden nyelvén olvasható. Magyarul is azóta, hogy vannak bibliafordításaink, a Károli Gáspár-féle magyar Biblia óta. Azóta is több keresztény és zsidó fordítása látott napvilágot. Ez a most megjelent ötkötetes... Eredeti fordítója Joseph Herman Hertz, angol ״birodalmi főrabbi” volt, nagy hírű zsidó hittudós (1872-1946), aki Magyarországon, egy Ung megyei faluban született... De nemcsak fordítja, hanem szinte sorról sorra magyarázza. így bővül az ״Öt könyv” öt vaskos kötetté... A terjedelmében is nagy mű három egység egymásba fonódó szövegépítménye. Az első maga az eredeti héber szöveg, a ״Tóra” (a héber szó körűibelül ״tan”-t, ״tanítás”-t jelent). Olvasni kívánó és olvasni tudó emberek számára szenzációs ajándék ez a ״Zsidó Biblia” címmel megjelent könyvsorozat, amelyet ״Chabad Lubavies Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesülét” adott ki. Ennek a pedagógiai-ismeretterjesztő intézménynek vezetője Oberländer Báruch rabbi. Ő a felelős kiadója ennek a bibliafordításnak, szerkesztője pedig Kraus Naftáli tel-avivi hittudós-filozóíus, akinek számos elméleti-elmélkedő könyve jelent meg eddig is Magyarországon. Ezek a tudósok magyar származásúak, anyanyelvi szinten tudnak, beszélnek, írnak magyarul. Szellemi tevékenységük nagy része elsősorban a magyar olvasó és tanuló rétegeknek szól. Éz a zsidó vallásos irodalom fő műve, de célzata szerint minden igényes magyarul olvasóhoz szól. Hiszen ״Mózes öt könyve” nemcsak az Ó-Testamentum, hanem az egész Biblia első része. Kereszténynek-keresztyénnek ugyanúgy szent könyve és vallástörténeti kezdete, mint a zsidó olvasónak. A cím, hogy ״Zsidó Biblia” megtévesztő lehet, hiszen a Biblia egészéből az első rész, az ״Ó-Testamentum” a zsidó Biblia. A ״Mózes öt könyve”, ennek az első része. De önmagában alapja a monoteista (egyistenimádó) vallásoknak, tehát a kereszténységnek és az iszlámnak is. Fordításai az ókor óta minden valamennyire kulturált nyelven olvashatók. Görög neve: ״Pentauch” már a görög szellemű Egyiptómban, Alexandriában olvasható volt a ״Septuangita” nevű görög Ó-Testamentumban. Latinul is megszólal Rabbikonferencia, 2003 - Köves Slomó, Oberländer Báruch, és a milánói Moshe Lazar a szefárd izraeli főrabbi Shlomo Amar budapesti látogatásán 5
