Egység, 2007 (61-63. szám)
2007-12-01 / 63. szám
Egység Dallamok Hanukára Hánérojsz hálolu A lángok meggyújtása után minden este elmondjuk: תורנה וללה ונא ןיקיללמ לע םיסנה לעו תומחלמה לעו תועושתה לעו 'תואלפנה וניתובאל'תישעש םימיב םהה ןמזב ,הזה ילע ידי ךינהכ .םישודקה לכו תנומש ימי 'הכנזו תורנה וללה שדק ,םה ןיאו ינל תושל שמתשהל ,ןהב אלא ןתוארל ,דבלב ידכ תודוהל ללהלו ךמשל לודגה לע ךיסנ לעו ךיתואלפנ לעו .ךיתועושי Fonetikus átírásban Hánérojsz hálolu onu mádlikim ál hániszim uöál hámilchámojsz vöál hátösuojsz uöál uöál hánifloojsz, seosziszo lááuojszénu bájomim bohém bizmán házé, ál jödéj kojhánecho háködojsim. Vöchol smojnász jómé chánuko hánérojsz hálolu kojdes hém, uöéjn lonu rösusz löhistámés hohen, elő lirojszon biluod, ködéj löhojdojsz ulöhálél lösimcho hágodjl ál niszecho uöál niflöojszecho uöál jösuojszecho. Magyar fordításban Ezeket a lángokat a csodákért, csodatettekért, a szabadulásért és a hadba szállásért gyújtjuk, mindazért, amit őseinkért tettél annak idején ezekben a napokban szent papjaid által Chánuká nyolc napján. Szentek e Iángok: nem szabad használnunk, csak szemlélnünk őket. így adózunk hálával és dicsérettel nagy Nevednek, csodáidért, csodatetteidért és szabaditásodért. Moojz cur... Énekelni szokták: זועמ רוצ יתץושי ךל האנ ,חבשל ץזכת תיב יתלפת םשו הדות ,חבזנ תעל ןיכת זובטמ רצמ ,חבנמה זא רימגא רישב רומזמ תכנח זרבזיכה ... םינוי וצבקנ ילע ימיב'יזא ,םינמשח וצרפו תומוח ואמטו'ילדגמ לכ ,םינמשה רתונמו םינקנק השענ סנ ,םינשושל ינב ימי'הניב התמש ועבק ריש .םינתו ףושח עורז ךשדק ברקו ץק ,הענשת' םקנ תמקנ םד ךידבע המאמ ,העשרה יכ הכרא ,העושיה'ונל ןיאו ץק ימיל ,הערה החד ןומדא לצב ןומלצ םקה ונל םיעור .העבש Fonetikus átírásban Moojz cur jösuoszi Löcho noe lösábéách, tikun bész töfiloszi uösom tojdo nözábéách, löész tochin mátbéách micor hámnábéách, oz egmojr bösir mizmojr chánukász hámizbéách... Jöuonim nikböcu oláj ázáj bijmé chásmánim, uforcu chojmojsz migdoláj uötimu kol hásmonim, uminojszár kánkánim nászo nész lásojsánim, bönéj uino jöméj smojno kouu sir urőnonim. Chászojf zörojá kodsecho uökoréu kéc hájösuo, nökojm nikmász dám áuodecho méumo hársoo, ki orcho lonu hájösuo uöéjn kéc lijmé horoo, döché ádmojn böcél cálmojn hokém lonu roje siuo. Magyar fordításban Szabadulásom sziklavára, illik hozzád a dicséret! Épüljön már fel Imánk Háza, hogy ott hálaáldozatot hozhassunk, amikor a nyüszítő ellenség kiirtására készülsz! Akkor befejezhetem majd zsoltárénekkel az oltár felavatását... Görögök gyülekeztek ellenem akkor, a Chásmoneusok idején áttörték bástyáim falát, az összes olajat tisztátalanná tették. De a megmaradt egy kor-só csodát tett virágaiddal, ezért bölcseink nyolcnapos vígságot rendeltek. Tárd ki szent karodat, hozd el végső szabadulásunkat, bosszuld meg szolgáid kiontott vérét a gonosz népségen, mert hosszan késlekedik szabadulásunk, nincs vége a nehéz napoknak! Vesd már Edomot a nagy sötétbe, hozd el nekünk hét pásztorunkat! tötte. Amikor épp nem volt teljesen részeg, elküldetett Jehuditért. A harmadik napon Holofemész már kezdte elveszíteni a türelmét.- Nos, bájoskám, mi hír? Harcosaim kézdenek türelmetlenné válni; már alig várják, hogy elfoglalhassák a várost és kiszórakozhassák magukat...- Jó híreim vannak számodra! Egy-két napon belül az éhség rá fogja venni a városlakókát arra, hogy kutyáikat és macskáikat egyék. Akkor Isten a te kezedre juttatja őket!- Nagyszerű! Ezt okvetlenül meg kell ünnepelnünk. Ma este rendezünk egy lakomát, csak mi ketten, te meg én.- Köszönöm, uram - felelte Jehudit. A végzetes lakoma Este, mikor Jehudit belépett Holofemész sátrába, az asztal csak úgy roskadozott a különféle csemegéktől. A hadvezér örömmel fogadta az asszonyt, és hívta, hogy vegye ki a részét a lakomából. Jehudit azonban azt mondta, hogy ő saját ételt és bort hozott, amivel kifejezetten erre az alkalomra készült.- A kecskesajtom híres egész Betuliában - mondta Jehudit -, biztos vagyok benne, hogy ízleni fog neked, fővezér. - És Holofemésznek valóban nagyon ízlett a sajt. De ízlett neki az erős, hígítatlan bor is, amit az asszony hozott. Jehudit darabonként megetette a sajttal, és Holofernész a sajtot borral öblítette le. Hamarosan ott feküdt kiterülve a földön, holtrészegen. Jehudit egy párnával alátámasztotta a férfi fejét, majd átgördítette a testét, arccal lefelé. Ezután elrebegett egy néma imát: - Felelj nekém, ó, Örökkévaló! Adj nekem erőt most az egyszer, hogy elhozhassam szabadításodat az én népemnek... Ekkor Jehudit kihúzta hüvelyéből Holofernész súlyos kardját, és célba véve a nyakát, teljes erejéből lesújtott rá. Aztán rongyokba tekerte a hadvezér fejét, elrejtette a kendője alá, és nyugodt léptekkel átsétált a maga sátrába.- Gyere gyorsan - mondta a szolgálójának -, de ne keltsünk gyanút! A két elfátyolozott arcú nő ráérős léptekkel megérkezett a város kapujához. - Vigyél azonnal Uzijához - parancsolta az őrnek. Uzijá nem hitt a szemének, miközben meredt tekintettel nézte Jehudit hátborzongató zsákmányát. - Nincs vesztenivaló időnk - szólt rá az asszony a parancsnokra. - Készítsd fel az embereidet egy hajnali meglepetésszerű tárnadáshoz. Az ellenséges tábort ez teljesen készületlenül fogja érni. És amikor majd a parancsnokuk sátrához rohannak, ott találják annak lefejezett testét, és eszeveszetten fognak menekülni, mentve az életüket... Másnap az ellenség fejvesztve és rémülten menekült, jelentős mennyiségű hadizsákmányt hagyva maga után. Csodálatos volt ez a diadal, és Jochánán főpapnak, a hasmóneus dinasztia atyjának istenfélő és bátor leánya volt az, akinek Betulia városa és annak minden lakosa az életét köszönhette. 9
