Egység, 2006 (58-60. szám)
2006-09-01 / 59. szám
fogamzásgátlás más elbírálás alá eső, átmeneti formáit tárgyaljuk. A háláchá nem tartja helyesnek az óvszer használatát a férfiaknál, mivel ennek használata által a férfi a maszturbáció bűnébe esik, hiszen ez nem a valódi módja a nemi érintkezésnek. Olyan ez, mint amikor valaki a magot a ״fűre és fára ömleszti”34. Ugyanígy nem ajánlatos a közösülés megszakítása. Sokkal inkább elfogadott a spermicides fogamzásgátló szerek alkalmazása.35 A hormontartalmú fogamzásgátló tabletták használata 1961 óta terjedt el Európában, és ezzel a fogamzásgátlásnak egészen új rendszerű, a háláchá által sokkal inkább megengedett fajtája vált széles körben elérhetővé. A tabletták használata bizonyos szempontból hasonlít a Talmudban említett ״meddőséget okozó ital”-hoz abból a szempontból, hogy nem közvetlen testi beavatkozással okozza a terhesség megelőzést, sőt még inkább megengedett, mint az ital, hiszen nem okoz végleges és visszafordíthatatlan meddőséget, hanem csupán átmenetit. így hát önmagában a fogamzásgátló tabletták használata nem tiltott, mégis a törvényhozók csak bizonyos feltételek mellett engedélyezik. A fogamzásgátlással kapcsolatos legfontosabb alapelvet Winkler Mordecháj mádi rabbi (1845-1932) fogalmazta meg, aki kifejti,36 hogy csupán a kényelem érdekében használt fogamzásgátlás - mondván, hogy kényelmesebb az élet (további) gyermekék nélkül -, annak ellenére, hogy önmagában nem tiltott, mégsem ajánlott. A másik oldalról azok a ״filozófiai, teológiai vagy elvi meggondolások” sem elfogadottak, amelyek például a világ gonoszságára hivatkozva nem vállalkoznak gyermekek világra hozataléra.37 Ezzel kapcsolatban a Talmud38 Egység fogyasztása, hiszen ebben az esetben közvetlen, és általában visszafordíthatatlan az emberi beavatkozás. így hát kifejezetten tilos ezt a módszert alkalmazni, ha ez csupán a kényelemből történő fogamzásgátlás céljából történik.30 Azonban térmészetesen megengedett abban az esetben, ha az érintett testrészek valamilyen betegségnek vannak kitéve, vagy valamilyen más komoly oknál fogva szükséges a végleges fogamzásgátlás, például, ha az esetleges terhesség veszélyes a nőre nézve és nincs lehetőség a fogamzásgátlás többi módszerének alkalmazására.31 A nővel szembeni fokozott tapintatosság és a világ benépesítésének fontossága A fent részletezett szabályok jó példái32 a nővel szembeni fokozott gondosságnak a Bibliában. Hiszen annak ellenére, hogy a férfi esetében minden körülmények között tilos a meddővététel, a nők esetében a tilalom nem olyan szigorú. Ennek az az oka, hogy ilyen érzékény témában nem szabad megfeledkeznünk arról az alapvető különbségről, amely a nő és a férfi között a gyermeknemzés kapcsán fennáll. Míg a férfi csupán a nemző spermát adja, addig a nő az, aki fájdalmak, és bizonyos veszélyek között kilenc hónapon át kihordja a születendő gyermeket,33 így nem csoda, hogy a háláchá feltételei jóval rugalmasabbak akkor, amikor a nő sterilizációjáról beszélünk. A fogamzásgátlás más megengedett formái Az eddig taglaltakban a fogamzásgátlás végleges és visszafordíthatatlan formáit tekintettük át, az alábbiakban a mázott módszerek esetén - a cölibátust leszámítva - az a közös, hogy a cél a teherbe esés elkerülése, a nemi kapcsolat létesítése ellenére. Amilyen ősiek a terhesség-megelőzés módszerei, legalább ugyanolyan ősiek az ezzel kapcsolatos etikai viták is22. Ideális esetben az alábbi féltételek szükségesek az átmeneti terhességmegelőző szerek esetében: a nemzőképesség megtartása; a könnyű és praktikus használat; az egészségügyi komplikációktól való mentesség; a kellemes nemi kapcsolat további biztosítása; az alacsony beszerzési ár; a könnyű beszerezhetőség. A különböző átmeneti fogamzásgátló szerek ezekben a sajátosságokban térnek el egymástól. A mi esszénkben elsősorban a sterilizációról beszélünk, amely a fentiek közül sok előnnyel rendelkezik, de ugyanakkor visszafordíthatatlan. Ezt az alábbi pontokban, a férfiak esetéhez hasonlóan három részre lehet ősztani:- A nő nemi szervének közvetlen károsítása tilos,23 büntetés azonban nem jár érte.24 Vita van arról, hogy ez a tilalom bibliai,25 vagy rabbinikus eredetű-e.26- Kémiai sterilizáció esetén a zsidó vallási jog úgy dönt,27 hogy ״szabad a nőnek meddőséget okozó italt innia, hogy ezáltal meddővé váljék, és ne szüljön”, azonban28 ״mindez csak abban az esetben megengedett, ha nagyon nehéz a számára a szülés fájdalma... ha azonban nincs az átlagos nőnél több fájdalma, akkor ez tilos ...azért, hogy ezzel mentsük meg a szülési fájdalmaktól...”29.- A petevezeték átvágása vagy elkötése kifejezett meddővé tételnek számit, jóval inkább, mint a meddőital 22 Lásd még a magyar szakirodalomban többek között: Jobbágyi Gábor: Az Alkotmánybíróság történelmi döntése a magzat jogi helyzetéről és a terhességmegszakításról, Jogtudományi Közlöny 1992/7 305-313.1.; A méhmagzat jogállása, életjoga és védelme a terhességmegszakítás ellen, Magyar Jog 1993/8 475-482.1.; Hegedűs Katalin: Az abortuszkérdés a két világháború között, Abortusz 1992. 115-136.1; Szabó A. Ferenc: Abortusztilalom, anno ... A művi vetélés törvényes üldözése Magyaror-szágon 1956 előtt. 23 Maimonidész, uo. 11., Sulchán áruch uo. 11., a Torát kohánim (3Mózes 22:24.) alapján. 24 Mágid Misná Maimonidészhez írt kommentárjában, uo. 25 Biur háGra, Sulchán áruch uo. 25. 26 Lásd Igrot Mose, Even háezer IV. 33-34. fej., aki különböző forrásokkal támasztja ezt alá. 27 Maimonidész uo. 12; Sulchán áruch uo. 12. 28 Ez a Jóéi Szirkesz rabbi (1561-1640 Lublin, Lengyelország) véleménye a Bájit Chádás - BáCH, a Túrhoz írt kommentárjában (Even háezer 5.). Véleménye kifejtéséből úgy tűnik, hogy a sterilizáció megengedéséhez nem feltétlenül szükséges, hogy a szülés életveszélyes legyen a nő számára, hanem elég, hogy nagyon súlyos szülési fájdalmai legyenek. Lásd még Eliezer Jehudá Waldenberg (a jeruzsálemi Sááré Cedek kórház főrabbija), Cic Eliezer IX. 51. fej. 2:4. 29 A BáCH véleménye szerint nincs különbség a közvetlen és a kémiai úton történő sterilizáció között, ugyanis mindkettő megengedett abban az esetben, ha a nőnek nagyon nagy fájdalmai vannak. A Bét Smuel (Sulchán áruch uo. 14.) azonban azon a véleményen van, hogy csak a közvetett, kémiai sterilizáció a megengedett. Lásd még Chátám Szofer responsumát (Even háezer I. 20. fej.), hogy e szerint a vélemény szerint is csak nagy fájdalom esetén megengedett a kémiai sterilizáció. Lásd Ocár háposzkim uo. 11:65., illetve a kiegészítésekben uo. 157. 1. 30 Lásd minderről Igrot Mose uo. 33. fej. A BáCH véleményét, követve azonban minden bizonnyal ez is megengedhető nagy szülési fájdalmák esetén. 31 Igrot Mose uo.; Encyclopedia of Jewish Medical Ethics V. 76. 1. 342. lábj.32 Mindez Méir Szimchá Hákohén rabbi (1843-1926 Daugavpils, Lettország) Mesech chochmá című könyve (lMózes 9:7־hoz) alapján. 33 Lásd: lMózes 3:16.: ״Szaporítani fogom terhességed fájdalmát; fájdalommal fogsz szülni gyermekeket”. A Talmud szerint (Éruvin 100b.) itt a terhesség nehézségeiről, és a szülési fájdalmakról van szó. Lásd még Toszáfot (Mitá bekezdés), Kötubot 83b. 34 Lásd Talmudic Encyclopedia XI. 137. 1.; Encyclopedia of Jewish Medical Ethics IV. 147-148. 1. 35 Encyclopedia of Jewish Medical Ethics IV. 150. 1. 36 Lövusé Mordecháj responsum I. Even háezer 28. fej. 10
