Egység, 2006 (58-60. szám)
2006-09-01 / 59. szám
Egység Odalépni a királyhoz A zsidó hagyományban Elül hava, a nagyünnepeket megelőző hónap (idén augusztus 25-től), a felkészülés időszaka. Ebben a hónapban tartunk leltárt mindarról, ami az elmúlt évben történt. Számba vesszük tetteinket és cselekedeteinket, és átgondoljuk hogyan tudnánk a jövő évben jobbakká és erősebbekké lenni. A zsidó hagyományban ez a hónap nem csak a mi felkészülésünk ideje. Isten is segít nekünk a visszatalálásban. Egy közismert anekdota szerint a Nagyünnepék, a ״félelmetes napok” idején Isten a Trónján ül, és a hozzá való bejutás a hétköznapi szokások, öltözet és viselkedés levetését szükségelteti. Mint ahogyan nem lehet utcai-hétköznapi öltözetben a király elé járulni, hasonló módon nem lehét Ros Hásáná, vagy Jóm Kipur napján a zsinagógában Isten elé járulni anélkül, hogy meg ne változtatnák mindennapi érzelemvilágunkat. Nem így Elül idején. Elül hétköznapjaiban Isten (a ״király”) kijön a mezőre. Hétköznapi ember ruháját ölti fel, és minden különösebb felkészülés nélkül odafordulhatunk hozzá. A ״szemébe nézhetünk” és arra kérhetjük, vigyen minket magával a palotába a Nagyünnepék idejére. Elül időszaka a ״közvetlen, személyes Isten” időszaka. Nincs más dőlgunk, mint hogy odaforduljunk, és arra kérjük ״Atyánk, Istenünk, hallgass meg bennünket!”. Nincs más dolgunk, mint odafordulni, de ezt az egyet meg kell tennünk, ezt nem fogja más megtenni helyettünk... Ezúton szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik az elmúlt időszakban ״odafordultak” és adományaikkal segítették alapítványunk munkáját. Állami támogatásban nem részesülünk, de a magyar zsidóság közvetlen támogatásában annál inkább. A támogatásnak egyre több formája lehetséges már: 1%, szakképzési támogatás, közvetlen adomány. Mindezek nagyon fontosak a számunkra. Köszönjük nektek! Reméljük a jövőben is számíthatunk rátok! Oberländer Báruch rabbi Ezúton is köszönetét szeretnénk mondani mindazoknak, akik adományaikkal támogttak bennünket. Néhányan azok közül akik nagyobb összeggel segítették munkánkat és ezzel is lehetővé tették, hogy például az Egység egy újabb száma kerüljön az olvasó kezébe: Karádi Gábor 120 000 Ft Dror Yefet 100 000 Ft Oláh Ferenc 100 000 Ft ra, és semmi esetre nem írja elő a különélést vagy a válást a terhesség megelőzése érdekében. A szeretetteljes házastársi együttlét ugyanis épp úgy része az ״arra alkotta, hogy lakják” parancsnak, mint a gyérmeknemzés.40 Összefoglalás • A zsidóság és a Biblia nagy hangsúlyt fektet a gyermeknemzés jelentőségére. Ez a Biblia első parancsa, és egyben a legfontosabb is, hiszen ez által marad fenn a világ és teljesül a teremtés célja. • Ebből az okból kifolyólag a Biblia tiltja a kasztrálást. • A zsidó jog és etika elutasítja a sterilizációt mind férfiak mind nők esetében, hacsak az nem egészségügyi okokból történik. • Ugyanakkor bizonyos feltételek mellett megengedi a zsidó jog az átmeneti fogamzásgátlás alkalmazását, ha az nem csupán kényelmi, vagy ״teológia, filozófiai” megfontolásból történik. • A zsidó etika a házasság harmóniáját a világ tartópillérei közt tartja számon, és mint ilyen, törekszik a házasságon belüli szexuális élet maximális biztosítására - ellenzi a cölibátust. • Mint a zsidó közösség vezetői fonfosnak tartjuk a törvényhozó figyeimét felhívni a törvényhézag folytán keletkezett veszélyre, és kérjük az érintett jogszabály azonnali kiegészítését. • Hangsúlyozni szeretnénk: nem gondoljuk, hogy azóta, hogy életbe lépett az Alkotmánybíróság határozata, fiatalok tömegesen, vagy akárcsak jelentősebb számban érvényesíteni akarnák új ״jogukat”, és kérnék saját maguk végleges sterilizálását. Azt viszont gondoljuk, hogy az emberi élettel kapcsolatos sarkalatos kérdésről van szó, melynek elbírálásánál nem csak az a kérdés, hogy hány ember életét érinti. Akinek az életét érinti, annak a teljes és egyetlen életéről szól a kérdés. részletesen kifejti Chizkijáhu történetét,39 akinek Jesájá próféta elújságolta, hogy azért betegedett meg, mert nem akart gyermekeket a világra nemzeni. Annak ellenére, hogy Chizkijáhu azzal védekezett, hogy attól tartva cselekedett így, mert félt hogy gyermekei rossz útra térnek, Jesájá nem fogadta el ezt a kifogást. Ezzel együtt természetesen vannak olyan körülmények, amelyek megengedetté teszik a terhességmegelőzést. A legjellemzőbb példa erre az, amikor a terhesség az anyára nézve veszélyes lehet, vagy más olyan egészségügyi ok, amelyek az anya egészségét veszélyezteti. Ebben az esetben nemcsak hogy megengedett, hanem kifejezetten kötelező a fogamzásgátlás, hiszen tilos az anyát életveszélybe sodorni. További könnyítő körülmények lehetnek: több, közvetlenül egymás után született gyermek, vagy a gyenge egészségügyi, illetve lelkiállapot. Bizonyos esetekben a már meglévő gyermekek neveltetési problémái, egy genetikailag öröklődő betegség eshetősége, illetve a súlyos anyagi gondok is megengedő körülmények lehetnek. Ha a fentiek közül több tényező van jelen - bizonyos körülmények fennállásakor, egy tényező esetén is -, megengedhető az átmeneti fogamzásgátlás. A fogamzásgátlás alkalmazásénak korlátozására az ad okot, hogy ez akadályozza a ״szaporodjatok és sokasodjatok” parancsának teljesítését. Ha viszont valamilyen átmeneti probléma miatt nem lehet teljesíteni ezt a parancsolatot, akkor a probléma megoldódásáig kénytelenek vagyunk a fogamzásgátlás eszközét alkalmazni. A probléma megoldódása után azonban ismét a páráncsolat megtartására kell, hogy törekedjünk. Ezekben az esetekben szigorító tényező lehet az, ha még nem teljesült a parancsolat fent említett ״minimum elvárása”. Mindenestre a háláchá mindig törekszik az adott probléma ideális megoldásé37Lásd Encyclopedia of Jewish Medical Ethics uo. 111. 1. A zsidó nép mai, a Holokausztban elpusztított milliók utáni nemzedékének pedig különösen kötelessége az utódok nemzése, hiszen ennek hiányában éppen Hitler tervét teljesítenénk be. Ennek kapcsán lásd a lubavicsi rebbe, Menachem Schneershon rabbi híres levelét Elie Wisel Nobel-díjas íróhoz: Igrot kodes XXIII. 373-375. 1. (Magyar fordítást lásd: Egység folyóirat 34. sz. 5. 1.). 38 Bráchot 10a. 39 2Királyok 20:1. 40 A rabbinikus irodalom nagy részletességgel, hosszan foglalkozik a fogamzásgátlás megengedett formáival. Ennek a tanulmánynak a keretében csupán az irányelveket fektettük le. A témáról részletesen lásd Jehuda Hertzei Hankin rabbi írását, a Bné bánim responsum köteteiben (I. 30-31. fej.; II. 38. fej.; IV. köt. 15. fej.); Avraham S. Abraham: Nismát Aurahám a Sulchán áruchboz uo. 61-72.1.; David M. Feldman: Birth Control in Jewish Law 244-247.1., 297-304.1.; Encyclopedia of Jewish Medical Ethics IV. 115-154.1. 11
