Egység, 2004 (54-55. szám)
2004-07-01 / 54. szám
Megtiszteltetés nekünk budapestieknek, hogy a hanuka 4. estéjén Metzger főrabbi úr Budapesten velünk együtt gyújtja meg a hanuka gyertyáit... Hallottuk, a Hanuka, a fény, a szabadság ünnepe. A zsidó nép a görög elnyomók ellen kelt fel azért, mert azok rájuk akarták kényszeríteni a hitüket, vallásukat. Mi magyarok, akik annyit harcoltunk a szabadságunkért, melyet igen későn vívtunk ki, pontosan tudjuk, átérezzük a zsidó nép küzdelmeit a harcban a szabadságért... (Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere) Magyarországon 1998. december 13- án lobbant fel először köztéren a Hanuka gyertya lángja. Hat éve, az ünnep napjaiban gyertyát gyújtanak a Nyugati téren az ünneplők, minden nap eggyel többet. A fény, világunk egyik legkülönlegesebb, legcsodálatosabb eleme. Megfoghatatlan, mint a lélek. A fény megvilágítja a teret, általa addig rejtve maradt dolgok is a szemünk elé kerülnek. A fény meleget áraszt, biztonságot ígér. A fény: az élet. Az ünnep nem személyes elsősorban. Az ünnep a közösség - ahogy Hamvas Béla írta. Mindenki, aki ezekben a napokban gyertyát gyújt, a közösséget ünnepli. Hánuká száméách! Örömteli ünnepet! (Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke) történt Oberländer rabbival és a többi hitközségek vezetőivel együtt voltunk a parlamentben és ott a Magyar Állam Miniszterelnöki Hivatalát vezető miniszterének, Kiss Péternek asztalánál meggyújtottuk a menórát. Szeretném megköszönni a Magyar Állam és Magyár Köztársaság Elnökének, Miniszterelnökének, Budapest Főpolgármesterének és minden vezetőnek azt a meleg és jó viszonyt, amit a zsidó közösségeknek biztosítanak... Köszöntök minden ünneplőt, azokát akik ma este velünk együtt itt vannak. Pár perc múlva látni fogjuk az égő gyertyákat, mindannyian vigyük haza Demszky Gábor is jelen volt magunkkal ezeknek a gyertyáknak a fényét, hiszen a gyertyáknak az a feladatuk, hogy világítsanak és ez egyben mindannyiunk feladata. Küldetésünk, hogy az egész világot fénnyel árasszuk el, és egymás lángjait is meggyújtsuk. (Yonah Metzger, Izrael állam jelenlegi askenáz főrabbija) Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a fény ünnepén én lehetek az a minisztér, aki a harmadik gyertyát meggyújtja. Azért nagyon különleges nap ez, mert a zuhogó eső ellenére ilyen sokan eljöttek, mert úgy érzik, hogy az együttlét fontos, az ünnep nagyon fontos, a sokféleség, a sokféle ünnep fontos. Ez azt is jelenti, hogy egy olyan közösségnek az egyenrangú tagja lesz, amely mindig is hitt abban, hogy az emberi szolidaritás másokkal való törődés az egyik legfontosabb érték. Ez az ünnep, a hanuka ünnepe, ezt az érzést és ezt a szolidaritást mondja számunkra, és azt szeretném, ha mindannyian éreznénk, és nem csak ma, hanem az év minden napján. (Lévay Katalin, esélyegyen !őségért felelős miniszter) Magyar Bálint gyertyát gyújt Nagyon megható a számomra itt lenni veletek Budapesten ezen a különleges hanukai estén... Azt a különleges és megható élményt, ami csak egy pár órával ezelőtt Történelmi zsidó irányzat újjáéledése neológ szakadásnak, hiszen ma Magyarországon főleg nem neológ vagy ortodox, hanem a hagyományaitól eltávolodott, részben azt kereső zsidók élnek. A 90-es években, Magyarországon megkezdődött a zsidó hitélet reneszánsza. A régi gyökerek kérésése során egyre többen tartank igényt egy olyan történelmi zsidó hagyományokon álló közösségre, amelyen keresztül az a több tízezer magyar zsidó is, aki jelenleg nem tartozik zsidó közösséghez otthonra találhat. Erre az igényre a válasz a statusquo ante újjáalakulása, mely hagyományainak megfelelően az egyik oldalról az ortodox hagyományokhoz ragaszkodik, ugyanakkor vallási affinitástól függetlenül minden zsidót szívesen közösségébe fogad. ragaszkodott az ősi hagyományok megtartásához, és elvetette a vallás megreformálását, ugyanakkor elutasította a zsidóságot megosztó kettéválást, és minden zsidó felé nyitóttan a zsidóság egységét és összetartását hirdette, a szakadás előtti állapotot kívánva visszaállítani. A II. világháború és a holokauszt mérhetetlen szellemi és fizikai pusztítását követőn, az új hatalom rövid időn belül létrehozta a Magyar Izraeliták Orszagos Képviseletét (MIOK), mely magába olvasztotta az ortodox és a statusquo hitközségeket is. Ma már nincs valódi jelentősége az ortodox(folytatás az 1. oldalról) Három történelmi irányzat Magyarországon Magyarországon az elmúlt közel másfél évszázadban három nagy zsidó irányzat, szerveződés működött. A Kiegyezés körül megalakult a vallás módosítását ösztönző, kongresszusi (közismert nevén: neológ) hitközség. Ezzel egyidejűleg megszületett a szervezett ortodox hitközség, ahol a hagyományokhoz való ragaszkodás egyet jelentett a neológoktól és a nem teljesen ortodox zsidóktól való teljes elzárkózással. A harmadik, Statusquo Ante néven ismert felekezet ugyancsak teljes mértékben
