Egység, 2000 (41-42. szám)

2000-03-01 / 41. szám

Örökzöld könyv - örökzöld téma ״A zsidó élet törvényei” - I. M. Lau országos főrabbi könyvének második, magyar nyelvű kiadása; Lipe Friedmann nyomda, Bné-Brák, Izrael, a millennium éve tető-jellegű műve (Naftali Kraus fordí­­tásában), ami 8 év leforgása alatt két kiadást ért meg (az utolsó két évvel ezelőtt jelent meg a pesti Göncöl kiadó­­nál) - de a Lau könyv hatékonyságé­­ban felülmúlja az említetteket. A közel 500 oldalas, keményköté­­sű, szép kiállítású, gyönyörű színes képekkel díszített könyv, 1994-ben jelent meg először magyar nyelven - kis példányszámban. Rövid idő alatt eltűnt és azóta is keresik szerte Magya­­rországon és a szomszédos országok magyarul beszélő zsidói körében. Mind az első, mind a mostani, második, ki­­adást a new-yorki Jákob Jichák Glück és lánya Vivien tették lehetővé, az el­­hunyt feleség és édesanya emlékére. Maga Lau főrabbi, a második ki­­adáshoz írott Előszavában, megvallja, mennyire szkeptikus volt, amikor köny­­ve először jelent meg magyarul: ״Gon­­doltam, hogy áltatom magam. Hát valóban van valaki [Magyarországon] akinek szüksége van egy ilyen könyv­­re?... lesz egy ilyen könyvre kereslet?” Majd ״Ma, amikor ezt az előszót írom a második kiadáshoz, nagy elég­­tétellel és örömmel tekintek vissza... a tudás iránti szomj és a gyökerek utáni vágyakozás sok zsidó testvérünket hoz­­ta vissza a forrásokhoz; a messziről jöttek most olyan közeliek. Ezen könyv elterjedtsége és a szükség egy második kiadásra tanúi a valóra vált álomnak”. A héber eredetiben 1978-ban meg­­jelent könyvet azóta orosz, angol, né­­met, és flamand nyelvre is lefordították. Reb Lipe (László) Friedman, a ve­­terán magyar nyomdász Bné-Brákban, nagy műértéssel és szeretettel hozta ki ezt a könyvet, immár másodszor, javí­­tott kiadásban, amelyben a fordítás nem kevés hibája lett korrigálva. Maga a szöveg, 55 fejezetre oszt­­va, néhol kissé részletezve ugyan, de nem terjengősen, a zsidóság lényegét jelentő törvényeket és szokásokat teszi az olvasó asztalára, amely ilymódon válik a zsidóság ״terített asztalává” (Sulchán Áruch). Budapesten a könyvet a Chábád Lubavics Egyesület terjeszti. Akciós ára: 1.990 Ft. Az a tény, hogy ez a könyv, ami a na­­pókban jelent meg Izraelben és kerül terjesztésre Magyarországon, a 2000. évszámot hordja - ékesen bizonyítja a téma előremutató voltát és azt, hogy a zsidó életmód - a háláchá - soha nem évül el és nem veszti el aktualitását. Izraelben az elmúlt 15 évben, ez a legnagyobb bestsellerek egyike. Az or­­szágos főrabbi egy örökzöld témáról írt örökzöld könyvet, amit eddig hat nyelv­­re fordítottak le és a FÁK országaiban sok tízezres nagyságrendben nyomtat­­tak ki és terjesztettek. A zsidó élet törvényei tulajdonkép­­pen egyfajta Sulchán Aruch, törvény­­könyv, amely modern megközelítés­­ben, ésszerű felosztásban, dolgozza fel a zsidó élet mindennapjait, ünnepeit, a zsidó család, a zsidó asztal, a zsidó élet és halál minden megjelenési for­­máját. Magyarországon jelentek már meg hasonló könyvek; a legismertebb Ganzfried Salamon ungvári rabbi Kicur Sulchán Aruchja, Dr. Singer Leó ékes - de elavult fordításában; Friedman Benjámin miskolci nyomdász könyve A zsidó vallás törvényei (1925 és 1931), majd a 90-es évek elején né­­hai Chájim Donin amerikai ortodox rabbi Zsidónak lenni... című, hason­­ló jellegű, de sokkal modernebb, ismer­házacskákban zajlott, hanem az ország­­úton, az élet országútján. * * * Rendhagyó recenzió ez, nem bírálat hanem dicséret. Hiába sorolnám fel a 181 oldalas kötet 28 történetének cí­­mét - az nem mondana semmit. Ezt el kell olvasni, lehetőleg egy szuszra. Bírálat? Talán csak az, hogy az évek óta készen álló kézirat (hisz még a megboldogult Mikes Kati szerkesztet­­te) csak most jelent meg. És csak ez­­után jön majd a második kötet, és kár az elveszett időért. Az óra ketyeg, és ahogy az öreg falusi foltozóvarga mondta volt, amíg a gyertya ég, még lehet valamit javítani. Dr. Nissan Mindéi rabbi, a néhai lubavicsi rebbe egyik titkára, több sike­­rés angol nyelvű könyv szerzője és a Tánjá első angol nyelvű fordítója. The Storyteller (Az elbeszélő) néven több mesekönyv-kötetet jelentetett meg. Történetei először az általa 40 évig szerkesztett angol és jiddis nyelvű fo­­lyóiratokban (Talks and Tales és Shmueszn mit Kinder) jelentek meg. * * # Mivel koromnál fogva már majdnem kinőttem a mesekönyvek olvasásából és a könyvben foglalt mesék túlnyomó többségét ismerem - elsősorban a kö­­tét végén található Szómagyarázat ér­­dekelt. Itt már van mit bírálni, mivel becsúszott néhány kedves - és nevetsé­­ges - tévedés. A lektorok úgy látszik nem értek a könyv végére és nem ol­­vasták ezt a részt. Itt csak annyit, hogy a Din Tora nem ״egyházi bírósági eljá­­rás”, mivel zsidó egyház nincs. Van zsi­­dó vallás, van zsidó nép, van Hitközség. Zsidó egyház - ez olyan mint a kóser disznócsülök. A Kápó olasz szó (Capo) és nem német. A ״Tréfli” (Táréi) nem olyan étel, ״amelyet vallásos zsidóknak tilos fogyasztaniuk”. Sajnálom, de ezt semmilyen zsidónak nem szabad fo­­gyasztanía! Ez olyan mintha azt mon­­danánk hogy ״törvénytisztelő embernek nem szabad lopnia, csalnia”. És ha a kreplách nem más, mint ״almával töl­­tött tészta”, és a Tórát a zsidók az Örök­­kévalótól a Sinai hegyen kapták, ״a negyven éves pusztai vándorlás vé­­gén”(!), akkor már kezdem érteni, mi­­ért nincs a könyvön feltüntetve, ki írta ezt az épületes Szómagyarázatot Dr. Nissan Mindéi: Zsidó mesék, legen­­dák, történetek, Budapest 1999. For­­dította: Seleanu Magdolna. Kiadja a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Ok­­tatási Egyesület. 191 1. Ára: 1 390 Ft. Naftali Kraus 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom