Egység, 2000 (41-42. szám)

2000-10-01 / 42. szám

Egység kozik - nem vonatkozik vagyon- és értéktárgyak megmentésére. így ha tűz ütne ki a házban, és biztosan nem fog életveszélyt okozni, pl.: mindenkit idő­­ben ki lehet vezetni, akkor a tüzet nem szabad eloltani. A Römá (Sulchán Áruch Orách Chájim 334:26.) leírja, hogy amikor nemzsidók között lakunk azt is bele kell számítani az életveszély­­be, hogy a nemzsidó szomszéd hogyan fog reagálni a tűzesetre! 11. Mit nyújt a Szombat egy val­­lásos zsidó embernek? Nehéz ezt elmondani annak, aki még nem tapasztalta személyesen a Szóm­­batot. A Szombat olyan igazi nyugalmat ad, amit semmilyen más körülmény között pern lehet elérni, amikor se tele­­fon, se számítógép, se Internet nem jöhet számításba. Ugyanúgy utazás, mozi, stb. is ki van zárva. Ilyenkor bon­­takozik ki igazán a zsidó ember valódi szellemi bensője. Ilyenkor nem foglalko­­zik mással, mint házastársával, gyerme­­keivel, szüleivel, imával és tanulással. Van ennél jobb? December környékén sokszor lehet hallani olyan véleménye­­két, hogy azért fontos egy másik vallás bizonyos ünnepének megünneplése, mert az a ״szeretet ünnepe”, amelyet a család együtt tölt, stb., stb. Igen de ez a szombattartó zsidónak minden héten kijut! En azzal a felhívással fejezném be, hogy próbálja meg mindenki egy-két hónapon keresztül minél szigorúbban megtartani, a Szombatot és a tapaszta­­latai alapján döntse el, hogy igazam van-e vagy sem! Szerintem sohasem fogja abbahagyni! Minden feltett kérdésre próbáltam választ adni, de a Szombat nagyon szé­­leskörű és nagyon fontos téma, rész­­letesebben kellene még szót ejteni a következő dolgokról: a munkatilalmak és azok alkategóriái, a szombati étke­­zések és a kidus, mikor lehet nemzsi­­dótól segítséget kérni Szombaton, modern technológia és a Szombat, szombatóra, szombati ima, tóraolva­­sás, stb. Remélem lesz még alkalmunk ezekre részletesen is kitérni. A fenti gondolatokhoz hozzászólá­­sokat és észrevételeket szívesen látunk postán vagy email-en: oberlander@zsido. com. A szerkesztőség osztozik a Wald­­ner család (Gyöngyös) gyászában, valamint részvétét fejezi ki Németh Zoltánnak és Gábornak édesanyjuk elhunyta alkalmából. םוקמה םחני םכתא ךותב ראש ילבא ןויצ .םילשוריו 9. Mi az a ״másik lélek” amit ka­­punk Szombatra? Mit jelent ez? A nösámá jötérá fogalmát a Talmud említi (Bécá 16a.). Rási ezt úgy magya­­rázza, hogy ez a jókedv és lehetőség a kulináris élvezetek kihasználására. (Mi­­lyen a hétköznapi sólet?...) Más kom­­mentátorok mélyebben gyökeredzőnek tekintik a dolgot. Szerintük ez az a Szentség és Felemelkedettség, amit a zsidó ember Szombaton érez. Az egyik chászid rebbéről azt mesélik, hogy amikor egyszer hétköznapon felvette a szombati kaftánját, kiderült, hogy Szombaton fizikailag is nagyobb mére­­tét visel. Egyébként ez az oka annak, hogy Háudálákor böszámimot szago­­lünk, hogy megnyugtassuk magunkat a nösámá jötérá elvesztése után. Chenoch Lieberman: Hávdálá 10. Milyen esetekben lehet meg­­szegni a Szombatot egy másik micvá miatt?Mi van például akkor, ha meg­­betegszik valaki, vagy ha tűz üt ki a házban? Általános alapelv a zsidóságban, hogy nem lehet válogatni micvák között, azok csak ritkán ״adják át helyüket” egymásnak. De a pikuách nefes, azaz életmentés felülbírálja majdnem az összes többi micvát. De ez csak való­­ban emberélet megmentésére vonat­tesen ez a szombattartásnak a legala­­csonyabb szintje, de jó kezdet. 6. Ha a Szombat a pihenésünket szolgálja, miért nem pihenhetünk úgy, ahogy mi szeretnénk? Semmi akadálya nincs az efféle pihe­­nésnek, de ezzel nem fogunk megem­­lékezni az alkotó munka utáni isteni megpihenésről. (Egyébként még a pi­­henés sincs biztosítva, lásd a szombati kocsimosást és a kertészkedést...) 7. Vannak olyan törvények, me­­lyek kifejezetten fárasztóvá teszik a Szombatot, pl. a hosszú gyaloglás, az utazás tiltása miatt. Miért nem a pi­­henés az elsődleges? Már fent is említettem, hogy az Isten Szombaton az alkotásban állt meg. Nem lehet úgy megemlékezni erről, hogy az ember ugyan létrehoz valamit, alkot (motort beindít, energiát termel, stb.), de legalább kipiheni magát. (Még akkor sem, ha így legalább elmegy a zsinagógába - imádkozni otthon, egye­­dűl is lehet!) Az ideális természetesen az, hogy a pihenés miatt is legyen élveze­­tesebb a Szombat, de a hangsúly az al­­kotó tevékenység megszakításán van. A Sábát szó betűit sokan mint mozaik szó értelmezik: siná bösábát táánug - vagyis a szombat (délutáni) alvás az élvezetes - de természetesen nem ez a Szombat lényege. 8. Miért megengedett a házasélet Szombaton, ha tilos teremteni? Ez más jellegű alkotás, és - amint ko­­rábban említettem - a Bibliában sehol sem találhatunk utalást arra, hogy ez tilos lenne. Sőt, a házasélet nemcsak hogy nem tilos, de inkább ajánlatos. Ez is a szombati élvezetek egyike. Itt lénye­­gében a Szombat másik oldaláról van szó. A Szombat nemcsak munkatilalma­­kát jelent, hanem vannak tevőleges ré­­szei is, s ezek alkotják a Szombat ״lel­­két”. Itt nemcsak a többi élvezetre uta­­lók, mint például a finom ételek, ünne­­pi ruha, stb., hanem a Szombat meg­­felelő fogadására a (naplemente élőt­­ti!) gyertyagyújtásra, az imákra, a kidusra (a Szombat fogadására, a bor­­ra mondott áldásra) és a hávdálára (a Szombat búcsúztatására), a tóratanulás­­ra. Ezek mind nagyon fontos dolgok. Ezek által is meg lehet tartani egy bizo­­nyos szinten a Szombatot (lásd fent), de az ״egészséges Szombathoz” ép testben ép lélek kell, azaz a tiltó és tevőleges előírások megtartásának egyensúlyára. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom