Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-11-01 / 40. szám

GUT SÁBESZ 1998. szeptember 4. A REBBE SZAVA Rabbi Menachem Schneerson A benső béke Az állandó forgás és rohanás otthonunk világa. Min­­den pillanat, a létnek más és más formájával rendelke­­zik. A világ egy káoszban, megállás nélkül forog. Te­­kintsünk csak saját világunkra, életünknek oly sok az összefüggéstelennek tűnő pontja. A belső harmóniát az adja, amikor mindennapjaink sok-sok részlete, egy sínen, egy irányba mozog. Ami­­kor életünk különböző részleteit egy síkra tereljük, éle­­tünk összehozza a sok független epizódot, és békét al­­kot köztük. erre igényt tartanak. Érdekes módon a nem közös részen gyakran fiatal, modern és egy­­általán nem vallásos nőket le­­hét észlelni, akik kihasználják a ״vallásos partot” arra, hogy nyugodtan, az ifjú titánok mo­­lesztálása nélkül napozhatnak. Nos a hetente három na­­pon, amikor a külön part fér­­fiák használatában van, most óriási zsúfoltság észlelhető, mivel a jesivák szabadságon vannak és ilyenkor a bócherok szabad idejüket a parton töltik. Úsznak (a Talmud szerint a zsidó vallás kötelezi az apát, hogy úszni tanítsa gyerekeit), napoznak, ping-pongoznak, de délután egy bizonyos őrá­­ban, mintegy varázsütésre, megáll az élet, a bócherok fel­­öltöznek és az életmentő stand­­járói harsány megafon hang hív mindenkit részt venni a délutáni Minchá imán. Ilyen­­kor a part egy röpke negyed órára egy hatalmas zsinagóga képét mutatja, amikor sok száz bócher hajlong - néhol még kissé vizesen - és ájtatoskodik. Sokan mezítláb, de kalapban, ami a jesiva növendékek ״egyenruhájához” tartozik. Fizessen elő a Gut Sabeszre a szerkesztő­­ségben! 1 évre 1900 forint 1/2 évre 1000 forint bezár és akkor könnyebb a töb­­bieknek a minján fenntartása. Igen ám, de egy régi tör­­vény alapján egy nem műkő­­dő zsinagóga az állam tulajdo­­nába megy át bizonyos idő után. Ezt kivédendő tevékeny­­kednek most a legnagyobb templom - Tfucot Jehudá - mellett működő Kolel (felnőtt­­oktatást végző Talmudiskola) növendékei. Ezek mindössze négyen vannak - ketten Ang­­liából, egy izraeli és egy benn­­szülött, tősgyökeres gibraltári fiatalember. Ezek - a helyi rabbi, Jiszráél Chászid, vezetésével - őrzik a templomokat, szervezik a tize­­két, nem egyszer mozgósítva a szigetre látogató zsidó turistá­­kát is - és most már nincs minján probléma. A Kolel ta­­nítványainak hála - akik Gibral­­tárban a mini-zsidó élet minden területén jeleskednek - hogy még magas színvonalú kóser éttermek is vannak. Példaként szolgálhat az apró gibraltári zsi­­dó közösség sokkal nagyobb hit­­községeknek is hogyan lehet intenzív zsidó vallási életet élni, olyan helyen ahol mindössze írdd és mondd - 600 zsidó él. Minchá ima a tengerparton Tel-Aviv tengerpartja két rész­­re van osztva. Van egy általá­­nos, vagyis profán, illetve kö­­zös part, ahol férfiak és nők együtt fürödnek. És van egy nagy, elkerített rész, amely külön vagyis nem koedukált fürdést biztosít azoknak, akik akik elmondták a császárnak, látták, hogy Onkelosz megeső­­kolta az ajtófélfát, mielőtt elvit­­ték. Hadriánusz kérdésére az unokaöcs elmondta, hogy a zsidók Istene nem olyan mint a földi királyok, akiket erődít­­mények vastag falai mögött fegyveresek őriznek. Azoknál a király bent, az őrök kint van­­nak. A zsidóknál pedig Isten - akit az ajtófélfán lévő mezuzá jelenít meg - kívülről őrzi hí­­vei lépteit. (Áuodá Záró 11a.) Az elmúlt héten 200 ilyen mezuzá repült Pestre a most megnyíló, Scheiber Sándor ne­­vét viselő zsidó iskola számára. A Zoltai Gusztáv hitközségi igazgató által igényelt kegysze­­reket, amelyek piaci értéke mi­­nimum 6-7000 dollár (1.5 mii­­lió forint) - Züssman Izidor Bné-Brákban élő, munkácsi zsi­­dó gyűjtötte össze a pesti zsi­­dóság részére, izraeli vallásos zsidóktól. A mezuzák a diplo­­máciai postán, mint ״gyorsse­­gély” kerültek Budapestre, az ottani lubavicsi chászid kiren­­deltség közreműködésével. A gibraltári zsinagógák őrei Gibraltárban mindössze 600 zsidó van, akiknek 4 zsinagó­­ga áll rendelkezésükre. Bár van rabbijuk, óvodájuk és iskolájuk (70 diákkal) - nem könnyű mind a négy templomban a szükséges tizet (minján, vagyis ima-quorum) összehozni. Ezt úgy oldják meg, hogy bizonyos sorrendben a négy zsi­­nagóga egyike több hónapra ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ (folytatás az 1. oldalról) Repülő mezuzák Budapestre ;meretes, hogy van a zsidó aj­­óknak egy titokzatos védelmi - asztó - berendezése, amit úgy ívnak héberül, hogy mezuzá, agyis szó szerint ״ajtófélfa”. Így kis plasztik tokban egy kis ergamentekercs, amire a Tóra ét fejezete van kézzel - lúdtol­­iil - írva. A szöveg úgy kezdő­­ik, hogy Smá Jiszráél (Hall­­id Izrael), ami nem tévesztem jő össze a jelenleg Pesten Iá­­atlankodó misszionárius szer- 2zet jelszavával. Ezt a kis mezuzát évezre­­ek óta szögezik fel (vagy ra­­asztják) a zsidó ajtókra. Egy­­íjta házőrző szerepét tölti be. )ívül a tokra rá van írva egy árombetűs héber szó -Sádáj ami Isten egyik elnevezése éberül. Azonban a három etű S. D. J. a Somér Dáltot iszráél (Izrael ajtainak Őrző­­j kezdőbetűit is adja. A Talmud elmondja, hogy )nkelosz, a prozelita, aki a órát arameusra fordította, be­­:résével nagyon magára hara­­ította nagybátyját, Hadriá­­usz római császárt, aki min- 2n erővel le akarta beszélni őt hamarkodott tettéről, amivel i barbárokhoz csatlakozik", gyszer katonákat küldött érte, Talmudi Fogalmak אנוממ אסנקמ אל ןניפלי- Mámoná miknászá Iá jálfinán ~ISzó szerint: ״Bírságokból nem tanulunk pénzügyi szabá­­lyokat." A háláchá kétfajta fizetséget különböztet meg: 1. mámoná, szó szerint: ״pénz”, azaz szerződésben szabá- 1 lyozott kötelezettségből eredő fizetség illetve az okozott kár mértékének megfelelő kártérítés, és 2. knászá (vagy knász), ״bírságok”, azaz megszabott összegű kártérítés, melynek !értéke nem azonos az okozott kár mértékével. Dacára an­­nak, hogy mind a kettő pénzbeli fizetséget jelent, bizonyos tekintetben különböznek egymástól, és ezért az egyik fizet­­ség rendszer alapján levont következtetések nem alkalmaz­­hatók a másikra. Zsidó Újság az Interneten: www.zsido.com! Ha még nem olvasta, itt az alkalom! Ha már járt nálunk, jöjjön újra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom