Egység, 1996 (23-27. szám)
1996-03-01 / 23. szám
Tánjá - A közepesek könyve 3. gát Isten végtelen nagysága előtt. Ezzel egyidejűleg fellelkésül szíve, szerelmes szeretettel, mint a lángoló tűz8, vágyakozó és kívánkozó, epekedő lélekkel Isten végtélén nagysága iránt. Ez az, amit ״epekedő sóvárgásnak” neveznek, ahogy az írás tanúsítja: ״Sóvárog és eleped a lelkem...”9 és ״Isten után szomjazik a lelkém... ”10, valamint״Utánad szomjazik a lelkem...”11. Ez a szomjúság pedig az Isten lelkében lakozó tűzből ered, ahogy ezt a természettudósok is állítják, és az Éc Chájim12 is írja, hogy a tűz eleme a szívben van, míg a víz és a folyadék az agyban13, ahogy az Éc Chájim írja az 50. ״kapuban”, hogy a chochmá az isteni lélek vize.14 [Eddig főleg két tulajdonságról volt szó (szeretet és félelem),] míg az összes többi érzelmi tulajdonság (midot) - a szeretet és a félelem ágai és tartozékai, ahogy az más helyen el van magyarázva. * * * [A fentiek elmagyarázzák, miért nevezzük a chochmát és a binát ״apa” és ״anya” tulajdonságoknak, ugyanis az általuk végzett elmélyülés következtében születnek a tulajdonságok. A továbbiakban a szerző elmagyarázza, mivel járul hozzá a dáát a tulajdonságok megszületőséhez. Az emberi lélek észrésze harmadik összetevőjének,] a tudásnak - héber eredetiben dáát - etimológiája a bibliai versben található: ״És Ádám megismerte (jádá) Évát”15, ami a kapcsolatot és egyesülést [is] magában foglalja, amennyiben összeköti eszét-elméjét, igen erős kötelékkel, az Áldott végtelen nagyságával, anélkül hogy hagyná figyelírta a ljadi Snéur Zálmán rabbi, Naftali Kraus fordítási kísérlete zötten ám háárec zsidók lelkének három összetevője (nefes, ruách, nesámá) is a ״Felső Bölcsességben” gyökeredzik, mint ahogy a köröm is az agyból ered, csak alászállt az agy piedesztáljáról. Amit pedig a Zohár ír - hogy minden azon múlik, hogy szemérmesen viselkedjék házasélete során -, arra jó, hogy ״szent öltözetet” biztosítson a születendő léleknek. Viszont ami magát a lelket illeti, nemegyszer fordul elő, hogy egy igazán magasan szárnyaló lélek birtokosa méltatlan és alantas ember fiaként lát napvilágot. [Rabbi Menáchem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe Rövidítések és megjegyzések című könyve (Kicurim Vöheárot) alapján.] A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzetekét és a fogalmak magyarázatát a fordító írta. A második fejezet dióhéjban: A szerző elmagyarázza a minden zsidóban ott lévő, úgynevezett ״második lélek” mibenlétét. A második lélek ״valóságos része az Istenségnek”, mert ״elsősziilőtt fiam Izrael” (2Mózes 4:22.), és a gyerek az apa agyából - mint a legfelsőbb bölcsesség kifejezőjéből - ered, mert ״O és bölcsessége egy”. És még az egyszerű, tudatlan, megrög-Amikor aztán az ember teljes mélységében végiggondolja, [״megrágja” és megemészti a dolgot, vagyis] az eszével feldolgozza, és a pillanatnyi felvillanásból az intellektuális folyamat végén megalapozott és kielemzett dolog lesz, azt értelemnek (biná) nevezzük.5 Ez a kettő - a chochmá és a biná, vagyis a bölcsesség és az értelem - tulajdonképpen az ״apa” és az ״anya”, amelyek Isten szeretetét és félelmét ״szülik”. Ugyanis amikor az ész, amely az értelmes lélekben lakozik, elmélyed, és belegondol Isten nagyságába, amint az betölti és körülveszi6 az egész világot úgy, hogy az egész mindenség eltörpül és semmivé válik mellette, megszületik benne [az illető emberben, akinek az eszéről szó van] a félő tisztelet7, és elszégyelli matiferet (szépség) stb.2 [a többi négy, mint tudjuk, a necách (öröklét), hód (fennköltség), jöszod (alapok) és málchut (királyság)].3 Hasonlóképpen az embéri lélek is két részre osztható: észre és érzelemre. Az ész kategóriájáhaz tartozik a chochmá, biná, dáát (bölcsesség, értelem és tudás), míg az emberek érzelmei: az Isten szeretete, a tőle való félelem és Isten dicsőítése stb. CháBáD [vagyis az intellektuális erők] az ״anya”, vagyis az [érzelmi] tulajdonságok forrása, mert ezek a CHáBáD ״leszármazottai”. A dolog magyarázata pedig a következő: Az emberi lélekben leledző ész, amikor felfog és megért egy dolgot, az az értelem felvillanása, potenciálja, amit chochmá nak hívunk.4 Harmadik fejezet [A lélek ismérvei] [Az előző fejezetben az isteni lélekről - az Istenség parányi, de szerves részéről - volt szó. Ebben a fejezetben a lélek ismérveiről, illetve tulajdonságairól és lehetőségeiről lesz szó.] A lélek három összetevője - nefes, ruách és nesámá - mindegyikének tíz ismérve van, ami megfelel annak a felső Tíz Szférának, amelyekből erednek, és amelyek két fő kategóriára oszthatók: Három ״anya” és hét ״dupla”. Ezek pedig: a bölcsesség, értelem és tudás (chochmá, biná, dáát) a ״három anya” megfelelői1 és a hét (״dupla”) tulajdonság, amely a teremtés hét napjának felel meg: eheszed (kegy), gvurá (erő), 8
