Egység, 1996 (23-27. szám)
1996-03-01 / 23. szám
Egység így szimbolikus azonosítása a chochmával, a Tíz Szféra legmagasabbikával kézenfekvő (Dr. N. Mindéi). [14] Ennek a bekezdésnek a magyarázata a Fogalmak Tűzvíz címszava alatt található. [15] lMózes 4:1. [16] Az ebből az ״egyesülésből” fogant chochmának a biná által kihordott és a dáát áltál ״megszült” koncepciótól egy percre sem szabad elvonnia a figyelmét. [17] Mint már mondottuk (lásd a 6. jegyzetet), a szeretet és a tekintélytisztelet két alapvető emóciója a léleknek, amelyek elmélkedés által jönnek létre. A dáát a megismerés és annak tárgyával való azonosulás. Ebből szüleinek az érzelmek, arra serkentve a két emóciót, hogy keressenek maguknak kifejezési formákat a lélek három ״öltözete” által, amelyekről a következő fejezetben lesz szó (Dr. N. Mindéi). kol álmim és szovév kol álmim fogalmaként ismeri. [7] A félelem fogalma itt - és a kabalisztikus irodalomban általában - istenfélelmet jelent, vagyis azt a félve tisztelő alázatot, melyet a parányi ember érez a világmindenség Istenével szemben. Ezt inkább a héber jirá szó adja vissza, ellentétben a páchád szóval, amely elsősorban fizikai rettegést jelent. Egyébként az itt említett félelem a gvurá tulajdonság egyik tartozéka (Rabbi Joseph Weinberg). [8] Ez a lángoló vágyakozás, mely az elmélkedés következő szüleménye, a cheszed tulajdonság egyik kifejezési formája (lásd a Fogalmakban). [9] Zsoltárok 84:3. [10] Uo. 42:3. [11] Uo. 63:2. [12] Éc Chájim, a kábálá egyik alapvétő könyve (1. Fogaimák), 5. ״kapu” 5. fejezet. [13] A víz tulajdonsága, hogy fentről lefelé folyik, és ált” jelent. ״Mint derült égbői a villámcsapás” hasít az elmébe a ״heuréka”-szerű felismerés - ez a chochmá, a belenyilalló értelem (nem tévesztendő össze az ugyancsak így fordított binával!), melyet aztán alapos agymunkával kell megalapozni, kidolgozni, feldolgozni, amíg az a következő stádiumba nem érkezik. [5] Ez a biná, amely a felvillanó bölcsességet rendszerezi, megalapozza és alkalmassá teszi arra, hogy másoknak is részűk legyen benne. Van, aki a chochmá és a biná közötti különbséget a látás és a hallomás közötti különbséggél próbálja érzékeltetni: a chochmá egyenesben ״láttatja” a gondolat vonulatait, míg a biná csak hallomásból, mintegy ״másodkézből”, felvillanás nélkül (Rabbi A. Steinsaltz). [6] A kabalisztikus irodalom a ״betölti és körülveszi az egész világot” a mömálé mét elterelni erről.16 Ugyanis még ha valaki okosan érti is a Teremtő nagyságát [az említett két tulajdonság, a chochmá és a biná által], de ezt nem vési elméjébe, és nem azonosul vele erősen és állandóan (dáát) - leikében igazi szeretet és istenfélelem nem fog születni, hanem csak úgy tűnik neki [szó szerint: ״üres képzelgések”]. Ennélfogva a dáát az alapja és éltető eleme az érzelmi tulajdonságoknak (midot), vagyis az emócióknak. Benne foglaltatik a cheszed és a gvurá, vagyis a ״kegy” és ״erő”, ami nem más, mint a szeretet és tartozékai, valamint a félelem és tartozékai.17 Jegyzetek [1] Lásd a Széf er Jecirá (A Teremtés könyve) című kabalisztikus művet, ezeknek a fogalmaknak a fórrását, amely a héber ábécé 22 betűjével való misztikus kapcsolatukat is megmagyarázza. Ez a három szféra azért alapvető ״anya” szféra, mert a lélek nélkülük gondolatban vagy érzelemben tehetetlen (Rabbi A. Steinsaltz). [2] A hét (érzelmi) tulajdonságot azért hívják a kábálá nyelvén ״duplának”, mert különböző irányokba ágazhatnak el: mind a szent életvitel felé, mind ellenkező irányba. Ezt demonstrálja az a hét héber betű - b, g, d, eh, p, r, t -, melyeket kétféleképpen lehet kiejteni: keményen és lágyan. [3] A hét ״tulajdonság” magyar fordítása nem adja vissza pontosan kabalisztikus érteiműket. Ez az oka annak, hogy a Tánjá fordítói - akármelyik európai nyelvre is fordították is, az eredeti héber kifejezéseket (is) használják, még ha mai szótári jelentésük esetleg egészen más is. [4] Lefordíthatatlan szójátékkal a szerző koách mának nevezi a chochmá felvillanását, ami ״potenciFogalmak halála után legfőbb tanítványa, Rabbi Chájim Vitái jegyezte fel. A szerző gyakran használ kitételeket kabalisztikus nyelvezetéből. ״Éjn Szof”, a Végtelen: Isten einevezése a kábáláirodalomban; ״A Végtelen, áldott Ő”. A kontraszt tökéletes: minden emberi, amit a Teremtő alkotott, az véges, időben, térben, mennyiségben, minőségben. Az egyetlen, ami Végtelen, az Ő maga, a Teremtő, aki volt, van és lesz. (Egyébként a négybetűs, kimondhatatlan Isten-név ezt a fogalmat testesíti meg.) Tűz-víz: a négy elemből ez a kettő különleges kabalisztikai értelmezést is nyer. A ״tűz” a szívben van, és alapja minden vágynak. A tűz, a láng lentről felfelé halad, ahogy a lélek szomjúhozik, Isten közelségét keresi, és felfelé haladva egyesülni szeretne az Istenséggel. Ezzel szemben a ״víz”, ami hideg, és fentről lefelé halad, az észt demonstrálja a lélekben. Akárcsak a víz, az ész ״hideg és nedves”, szemben a szívvel, ami ״meleg és száraz”. CHáBáD (chochmá, biná, dáát): itt a Tíz (szellemi) Szféra három első megjelenési formája: az ész kifejezői az emódókkal szemben. ״Anyának” azért nevezi őket a kábálá, mert ők az emóciók forrása. Másutt hozzáteszi a szerző,, hogy az emóciók nemcsak az ész szüleményei, hanem aszerint is tagozódnak, vagyis az ész, az intelligencia foka behatárolja az emóciót is, ugyanis ״a kis (kaliberű) embér, kis, értéktelen dolgok után vágyik, mert az esze rövid... ugyancsak haragszik és dühbe gurul apró-cseprő dolgok miatt...” (Tánjá 6. fejezet). Cheszed, gvurá, tiferet: az emóciókra utaló szférák; értelmük igen sokrétű. A cheszed kedvességet, szívességet, szívélyességet és vágyakozást is jelent. A gvurá mögött minden erőszakosság, harag, irigység stb. megtalálható. Ugyszintén a többi, tulajdonságnak nevezett emóció (lásd a 2. jegyzetet). ״Éc Chájim”: a kábálá egyik légiontosabb könyve a Zohár után. Rabbi Jicchák Lurjának tulajdonítják, de korai 9
