Egység, 1996 (23-27. szám)
1996-12-01 / 27. szám
Egység קי־ך־ר ^׳קשוקיירחימיעיה מי!גקפקויונקו épfP’o pítf k' ®]»»יגל»5«é:J׳5®1Épfei5i!í!? ®ער OTTfow1w^ni»«־é WB t bjP3)>í} ד^ההתדדו סרח 'רשאלביאיה הכי &רהו_הא בה־־־ר התזה nVjn איה לכו ־רשא ההא יבתוככ התאבחה תא שבקאלמה רשא ־ונחלש *יסיעמקי קזמ ©י0£ק ]הלשי W 2.TO.I*־r קזב jvisvtfi ®,?mähr‘ TMm די9— ״זפטעמק׳ 1קלג fcppJp.SWPT' הקזלןיס®)b שק*מ:ק׳י ול■ י^שד^טששלק י^דנגי ’׳וי» פעה3ק0 סלמי שקולילל <יגי}לקולק !רגע ,לחיקמיעייינתי ’ססשקוקמי^לנמזנזז״־בלק?!^ ז־עק דשוזיקש למ.)חמ קז^לשמ ן׳רשק קנז•» רנ^וקקא pJí'pjfn’r(' מ תלידזיזייגייוליןיומ^קכתי שיסמילי וידי ?ו&ז’זד^י^ק°רקדשקע 3■!־־ 3ג הקיצמרזלפפ és*Ja^er ®וי יהיקלדש] r'«}p®TP®P *pów ^®לוישקיו&פימילחעש®» ימי 0יימ1יךחבקזן=קפק1ק^)יזי!י גימקיפ יממיש! ׳שלמ מי)3י)ז1 יסו ה jütp ־<יפיממ ■ימסיקפ ®®קמי־קפס ןממיןי^לסיהשייעשעוק »פ ^מתמפסבדמרעז ״ע״עדויהימחקזםק wwp ״ס״לקקןי גכל־י דז^ייייזיזמלטי! ינלגזימימ״^זימ ילס הפליקש»׳!^ pp >p!pTMT^ppbw®iáw *Pf למי*>י וליק ^יליק>קהק0 קמ״ז ®שמל SPOT » s: «ז־ייסי ®יוימק ?pih )pp k■® ,תיז)) ®?0ממ2^ סביקלי !קר• גליתילע ?a« »*־רגמש ’®״!uvé $ ־־־ימיסמל® *יר׳פקיעי^ע׳שמידיופגלצמ «יגפמיו ויק להי ‘Tfcjivspjvaí סשק ק־־לזיק מי)9צ3־דגומםקקדז^ולקמק!))יס1ז) *י|)*8טקי!^וי»ינ^ק!קק»יר’® ש :Ji’walJpjpn» ■קזימק !ék?p!J !דיפ^תקויליבמךזפרננש !־ר» Jrv עיק זמימ»מ> גקיליז שמ !יהירמילמ ימיעיבנ ר^מיקשנפ לנמילפמ אתךראהתי אמרה לזאיח חנד םך> ■ויחל# גק־ד־־ר אר^חתאחיק־ימס ח^׳די־גי אתפנ ־יא’ יסטא—־>r ז״יזיאתי. •אגחלש־ו Egy Biblia-oldal a Tárgum Jonatánnal a közepén, és még két másik kommentár (Kimchi és Gersonidesz). Nyomtaták Leiriában (Portugália) 1494 Joseph H. Hertznek, Nagy-Britannia egykori főrabbijának szerkesztésében közreadott kétnyelvű (héber-angol), bőséges magyarázatanyaggal ellátott Mózes öt könyve (1923-36). Német fordítások A legelső nyomtatásban megjelent német Biblia 1466-ban készült Strassburgban. A fordítás alapja a Vulgata volt, a szöveget folyamatosan javították: a Luther előtti időkben 13 kiadást ért meg. Martin Luther ״protestáns” Bibliája nemcsak a bibliafordítás történetének, vagy a teológiának, hanem a német irodalomnak, a német nyelvfejlődésnek is kiemelkedő eseménye, mondhatni fordulópontja volt. Zsidó szerzők német fordításai Moses Mendelssohn (1729-1786) volt az első zsidó, aki irodalmi német nyelvre fordította a Biblia egyes könyveit. Megjegyzendő, hogy a német szöveget héber betűkkel nyomtatták, és a kiadvány tartalmazta az eredeti héber szöveget is. A nagy gondolkodót elkeseredett támadások érték a szigorú elveket valló ortodox rabbik részéről a szent könyvek ״profanizálása” miatt. 1831 (a következő zsidó fordítás megjelenése) és 1937 között néhány teljes, és több részleges kiadás jelent meg, közöttük olyan kiválóságok munkái, mint S. R. Hirsch rabbi, H. Graetz, M. Buber. A modern nyelveken közreadott középkori és újkori fordítások közül, amelyek teljességükben szinte sorravehetetlenek, említsük csupán a legjelentősebbekét. Ladino (zsidó-spanyol) A Biblia XII1-XV. században keletkezett zsidó-spanyol fordításait tekintik a legkorábbi kasztíliai Biblia-szövegeknek. Ezeket a korai dokumentumokat latin betűkkel írták. A zsidók spanyolországi kiűzetése után azonban a ladino nyelvű bibliai szövegeket már kizárólag héber betűkkel nyomtatták a szefárd diaszpóra használatára. A teljes ladino Biblia Konstantinápolyban 1739-45-ben jelent meg. Jiddis A XIV. századtól kezdődően folyamatosan adtak közre fordításokat egyes bibliai könyvekből. Ezek a kiadványok elsősorban a kevésbé tanultak és a nők igényeit tartották szem előtt. A Szentírás jiddis nyelvű parafrázisai között legkedveltebb és évszázadok során legelterjedtebb a híres ״Ce’ená u-Re’ená” (Cenerene), amely női olvasói számára átdolgozva tartalmazza a Tórát, a Talmudból, Midrásból, valamint a zsidó folklórból vett ״szemléltető” anyaggal színesítve. Újabbkori német, sőt magyar kiadása is több ízben megjelent. Angol fordítások Az első teljes angol bibliafordítás a XIV. században készült el. Ez és a korábbi részleges fordítások mind a latin szöveg alapján készültek. Az első modern fordítás, amely a héber szöveget is felhasználta a híres, ״King James”-ről elnevezett ״Jogosított Változat” (Authorized Version) 1611-ben, amely az ״Átdolgozott Hiteles Változat” (Revised Standard Version) megjelenéséig (1946-1952) az angol nyelvterületen általánosan használt Biblia volt. Az évszázadok során megjelent számos angol nyelvű fordítás között több zsidó változat is napvilágot látott. Ezek közül a legjelentősebb talán a philadelphiai (USA) Jewish Publication Society által századunk második felében két különböző fordításban is megjelentetett teljes Biblia. A tórafordítások közül kiemelkedik a Magyarországról származott Pesitta A Vulgata szövegének keletkezését követte az V. században a szír (kelet-arámi) fordítás, a Pesitta, és ennek változatai. A ״pesitta” szó jelentése: egyszerű, közvetlen. Ez a változat ellentétben a Septuagintával, fokozatosan alakult ki a korai zsidó-arámi nyelvű szövegekből. A Pesitta szerzője, létrejöttének ideje és helye régóta vitatott kérdés. A keresztény hagyomány szerint a Pesitta Abgár edesszai király utasítására keletkezett, aki tudósokát küldött Palesztinába, hogy ott az eredeti bibliaszöveget fordítsák le szír nyelvre. Egyes források szerint az említett Abgár II. Izátész ádiábénéi királlyal azonos, aki az i.sz. I. században egész családjával és szűkebb környezetével együtt betért a zsidó vallásba. Ezt a történetet Josephus Flavius is közli (A zsidók története 20: 69-71.). Bizonyosnak azonban az tűnik, hogy a héber Biblia szír fordítása az i.sz. I. században Edesszában élt zsidók műve. Az I-III. században fordítótták le a Tórát, a teljes Szentírás pedig a IV. századra öltött végleges formát. Arab fordítások Köztudomású, hogy zsidók és keresztényék is éltek az arab félszigeten az Iszlámot megelőző időkben, s minden bizonnyal az arab nyelv szolgált közöttük összekötő nyelvként. Korabeli muzulmán forrásból értesülünk arról, hogy a zsidók héberül olvasták a Szentírásukat, és arab nyelven értelmezték az Iszlám követői számára. Az mindenképpen bizonyos, hogy Mohamed idején létezett a Bibiiának szóbeli hagyomány útján ismert arab szövege, hiszen ezt igazolják a Korán bibliai történetei, és a Hadith-ban, az Iszlám hagyomány irodalmában ״Iszrá’illiát”-nak nevezett anekdoták. A korai arab nyelvű bibliafordításra történő hivatkozósok ellenére teljes, vagy hosszabb szövegrész nem maradt fenn. Az elmúlt évtizedekben több arab nyelvű bibliai szövegtöredék került elő, közöttük Száádjá gáon fordításaiból és kommentárjaiból való részletek. Bibliafordítások a modem nyelveken A Biblia a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv. A Biblia a kereszténység elterjedésével túllépett a zsidó nép, illetve a zsidó közösségek által lakott területek határain, és eljutott a Föld szinte minden ismert országába és népéhez. A reformáció további lendületet adott a Biblia és a bibliafordítás, valamint a bibliaolvasás térjedésének. 5