Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-12-01 / 27. szám

Egység egész Bibliát tartalmazza. A szövegeket a célnak megfelelően helyenként egysze­­rűsítették, összevonták. Az előbbihez hasonló céllal készült az IMIT kiadványa 1925-ben: ״Biblia az is­­kola és a család számára”. A nehéz gaz­­dasági körülmények közepette csak két kötete (1. A Tóra, 2. A történeti köny­­vek) kerülhetett ki a nyomdából, ugyan­­csak egyszerűsített szöveggel. Az egyes bibliai könyvek fordításai közül Singer Leó várpalotai rabbi ״Zsol­­tárok”-fordítását emeljük ki. A kétnyel­­vű kiadvány Budapesten az 1920-as években, majd reprintje Izraelben az 1970-80-as években jelent meg. Nagyobb jelentőségű kiadványt újra az Izraelita Magyar Irodalmi Társualt (IMIT) adott ki 1939-1942. között, a Hertz-féle Szentírást, vagyis a Tóra hé­­bér szövegét új magyar fordítással, s az egykori nagy-britanniai főrabbi bőséges kommentárjainak magyarításával. E mű méltatását és a hozzáfűződő tudnivalókat Naftali Kraus tolmácsolásá­­ban olvashatjuk a most megjelent új ki­­adás előszavában. Borsányi-Schmidt Ferenc nyék a Zsoltárokból”, és ״Szemelvények a Prófétákból” című munkáit. 1898-1907. között jelentette meg a ma is közismert, és kiadványai okán nagyrabecsült Izraelita Magyar Irodalmi Társulat teljes bibliafordítását, az ún. IMIT Szentírást négy kötetben. A fordí­­tás korabeli irodalmi, bibliatudományi és vallásgyakorlati jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kor legkiválóbb magyarországi tudós rabbijainak fordítá­­sait szöveghűség szempontjából Krausz Sámuel, magyar nyelvhelyességét pedig Bánóczi József gondozta, ellenőrizte. (Héber szöveggel bővített reprint kiadá­­sa 1994-ben jelent meg.) Az IMIT Szent­­írás I. kötetének, a Tórának fordítója Bernstein Béla nyíregyházi status-quo főrabbi volt. Az ő nevét azért emeltük ki a többi fordító közül, mert Tóra-szöve­­gét átdolgozta ״iskolai használatra”, és párhuzamos héber szöveggel 1902- 1922 között hat kiadásban bocsátotta a zsidó hitoktatás céljára. 1922-ben jelent meg Frenkel Bernát rabbi és hitoktató szerkesztésében, és részben az ő, illetve néhány neves rabbi fordításában a ״Szentírás a család és az iskola részére.” A négy kötetes mű az Alapfokú Zsidóság-Tanfolyam fillérekért szemitáknak ״igazuk.” Mutassuk meg hogy létezik zsidó szolidaritás. Előfizetni lehet a mellékelt csekk felhasználásával. Az Egység jelen számához, ami 15 ezer példányban látogat a zsidó házak­­ba, csatoltunk egy-egy mutatványszá­­mot a Gut Sábeszbői. Most a ״labda” állandó olvasóinknál van. A Gut Sábesz szerkesztősége Az Egység 25. számának Könyv­­ismertető rovatában sajnálatos módon téves közlés szerepel. Hála Istennek nemcsak egyetlen mai magyar író fordít jiddisből magyar­­ra. Holländer György mellett Jólesz László már jó évtizede gaz­­dagítja fordításaival a hazai zsidó témájú könyvkiadást. * * * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az előző (26.) szám mellékleteként megjelent, az 5757. évi zsidó nap­­tárat Reb Slomo Groszberg szer­­késztette. Az ünnepekhez Naftali Kraus fűzött magyarázatokat. A naptár még kapható a szerkesztő­­ségben. (folytatás az 1. oldalról) • A heti Háftárá rövid tartalma (Deutsch Gábor) • Talmudi Fogalmak (A zsidó jog kiskátéja) • Hogy? Hogy nem? (A zsidóság elvi álláspontja a modern élet problé­­máira (Davidovits Jiszráél /György/). • A Rebbe szava (a néhai lubavicsi Rebbe véleménye aktuális témákról) • Ki mit tud? (Heti kvíz - jutalom sorsolással) • Aktuális riport a magyarországi zsidó valóságról • Zsidó világhíradó (hírek a zsidó világból, amelyeket sehol másutt nem olvashat). Stb., stb., stb. Beszámolók a ma­­gyarországi zsidóságot érintő esemé­­nyékről, bár-micvák, esküvők, szüleié­­sek, Isten őrizz, temetések stb. Mindez egy egész évre mindössze 1250 forint. Fél évre 650 forint. Tud­­juk, hogy vannak akiknek ezt nehéz megfizetni. Azt is tudjuk hogy vannak - nem is kevesen - akik könnydén ki tudnak fizetni akar tíz vagy több előfi­­zetést is, hogy több tucat zsidó testvér­­üknek módja legyen elvégezni azt az alapfokú zsidó szemináriumot, amit a Gut Sábesz rendszeres olvasása jelent. Kérésünk: legyen egyszer az anti-A Biblia magyar nyelvű fordításai Az Újszövetséget, illetve ennek részlete­­it már az 1530-as években nyomtatták magyar nyelven. Ezt hamarosan követ­­te a zsoltárok protestáns fordítása (Ben­­cédi Székely István - 1548), majd Heltai Gáspár műve (1551-1556), amely az ószövetségi könyvek többségét és az Új­­szövetséget tartalmazta, és amely az ״Elöljáróbeszéd” szerint az addigi fordí­­fásoknak az eredeti héber, illetve görög szöveggel való összevetésével, ennek alapján történt javításával, kiegészítésé­­vei készült. 1590-ben vált teljessé a mindmáig legismertebb magyar nyelvű bibliafordí­­tás. Károli Gáspár ״Vizsolyi Bibliája” a legrégibb máig fennmaradt (ma is hasz­­nált) teljes bibliafordítás. A protestáns Vizsolyi Bibliának 1626-ban készült el katolikus megfelelője, a Káldi György fordította magyar nyelvű Vulgata. Ennek hatása és elterjedése nem közelítette meg a Károli-féle fordításét, minthogy a ka­­tolikus egyház továbbra sem helyeselte, hogy laikusok papi értelmezés nélkül maguk olvassák a Bibliát. A katolikus Bibliának teljesen új, jegy­­zetekkel ellátott, tudományos apparátus­­sál készült fordítása 1973, ill. 1976-ban jelent meg, míg az új református Biblia 1975-ben, javított kiadása 1991-ben került az olvasók kezébe. A Biblia magyar nyelvre fordításának gondolata a XIX. század első felét meg­­előzőén bizonyosan nem merült fel zsi­­dó ember fejében. A XIX. század elejé­­nek politikai eseményei, a nyugateurópai zsidók gyors polgárosodása, a magyar országgyűlés vitái elindították a hazai zsi­­dóságot a magyarosodás, a polgári élet­­forma, és a társadalmi egyenjogúság iránti igény útján, s ennek egyik követ­­kezményeként magyar nyelvű zsidó bib­­lia-kiadások sora jelent meg. Bloch Móric (kikeresztelkedése után Ballagj Mór) Mózes öt könyvét fordítót­­ta le, és ״jegyzetekkel felvilágosította”. A héber szöveget is tartalmazó öt kötet Budán jelent meg 1840-ben. Magyar nyelvezete és stílusa a kor legmagasabb követelményeinek is megfelelt. Kisebb részletfordítások után 1868-ban látott napvilágot Mannheim József bajai tani­­tó ״Zsoltárok. Fordítás iskolai célra” című műve. Deutsch Henriknek az alsóbb iskolák ״izraelita tanulói számára” is átdolgozott, kissé régies nyelvezetű fordítása, mely a maszoretikus szöveg alapján (annak köz­­readásával) készült 1887-1889 között jelent meg először. 1890 és 1931 között 12 kiadást is megélt. Stern Abrahám polgári iskolai igaz­­gató 1888-ban adta közre ״Szemeivé-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom