Egység, 1996 (23-27. szám)
1996-09-01 / 26. szám
Gut Sábesz Isten teremt Ádámnak másik feleséget, így pedig, mondta Éva, adok neki is enni belőle. Ha meghalunk, mindkétten haljunk meg...” (Pirké d’rábbi Eliezer 13. fejezet). * * * A modern pszichológia a kígyóban nemi jelképet lát. Nem jártak messze e gondolattól a Talmud bölcsei és a Midrás mély lélektanának magyarázói sem amikor azt mondják, hogy a kígyó ״elcsábította” Évát és tisztátalan váíadékával megfertőzte, mind Évát, mind a tőle származó emberiséget, mely ettői a tisztátalanságtól csak a Szináj-hegyi Tóraadás alkalmából tisztult meg. Az említett Midrás szerint Káin Éva és a kígyó bizarr kapcsolatából származott. (Pirké d’rábbi Eliezer). Rási egy más midrási forrás alapján azt mondja, hogy a ravasz kígyó ״látta az első emberpárt házaséletet élni mindenki szeme láttára és megkívánta az asszonyt” (Börésit Rábá 18:6). * * * ״És mondta Isten a kígyónak: mivel ezt tetted... ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódaid és az ő utódai között: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod” [lMózes 3:1415־.). Az ember általában undorodik a kígyótól és más csúszómászóktól. Ezzel párosul a kígyó mérgétől való félelem. A kettő együtt állandó küzdelmet eredményez, melyben az ember ott írtja a kígyókat ahol csak éri, még ha nem is feltétlenül mérges kígyóról van szó. Naftali Kraus Isten parancsával? És egyáltalán, hogy jön a kígyó ide? És mire fel mondja az írás, hogy a kígyó ravasz (okos) volt, ha egyszer nem beszélt? És ha angyalról van szó, miért nem jött Adámhoz, hiszén ő kapta a parancsot, hogy ne egyen a tudás fájáról?” Kimchi szerint, ha az egyszerű értelmezést - psát - vesszük alapul, a ״kérdés nagyon is bonyolult”. Nem így azonban, ha a kabalisztikus felfogás alapján próbáljuk a dolgokat magyarázni. így aztán ő, aki általában racionálisan magyarázza az írást - itt az egyik kabalisztikus hangvételű Midrást idézi, mely szerint ״a kígyó akkora volt mint egy teve, Számáéi (a sátán egyik fedőneve) lovagolt rajta és így környékezték meg Évát... és miért adott Éva férjének is a tiltott gyümölcsből? Azért mert attól tartott, hogy ha ő meghal, A heti szakasz ־ röviden Szakaszunk - Börésit {1 Mózes 1:1-6:8) - leírja a világteremtés történetét, az ősi zsidó felfogás szerint. Egyúttal - Rási kommentárja szerint - ez a zsidó nép ״telekkönyve” Erec Jiszráélra, a zsidóság isteni örökségére. A szakasz leírja az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesését, kiűzetését az Éden kertjéből és az emberi civilizáció első lépéseit a mezőgazdaság, állattenyésztés, a szerszámkészítés és zene terén. A szakasz Noé születésével zárul, aki a következő szakasz főhőse lesz. A ravasz kígyó (folytatás az 1. oldalról) Igen ám, de hogy beszélhet egy kigyó? Ibn Ezra idézi Száádját, aki egyértelműen kimondja, hogy ״miután tudjuk hogy értelem az összes teremtményék közül csak az emberben van, arra kell következtetnünk, hogy sem a kigyó, sem a szamár [Bileám szamara] nem beszéltek, hanem angyal beszélt helyettük...”. Ezek után elmondja Ibn Ezra a maga véleményét, ami - eléggé meglepően - az hogy a kígyó valóban beszélt, mivel ״aki az embernek az értelmet adta, az adott a kígyónak is, és az írás tanúsítja, hogy a kígyó ravaszabb volt minden más élőlénynél, kivéve az embert - ravasz annyit tesz, mint okos - és felemelt fejjel járt, mint az ember”. Ibn Ezra logikával támasztja alá okfejtését: nem lehet hogy angyal beszélt a kígyó helyett, mert ha így lenne, mit vétett a kígyó és miért lett megátkozva?... * * * RáDáK (R. Dávid Kimchi) más oldalról közelíti meg a kígyó beszédének problémáját. Egy sor logikus kérdést vet fel, melyeket röviden ismertetünk: ״Hogy is volt az a kígyó beszédévei? Ha csoda történt, mint Bileám szamarával, miért nem közli ezt velünk az írás, mondván »És megnyitotta az Örökkévaló a kígyó száját«? Ha pedig - mint Száádja mondja - nem beszélt sem a kígyó, sem a szamár, hanem angyal szólt szájukból - akkor mit vétett a kígyó? És az angyal hogyan uszíthatja az asszonyt, hogy ellenkezzen Ki mit tud? Börésit 1. Hány gyereke volt az első emberpárnak? 2. Mennyi idős volt Ádám, amikor meghalt? 3. Ki volt az, aki a hosszú életkor szimbólumává vált? 4. Kit nevez meg a Tóra, mint az első állattenyésztőt? 5. Miért kapta Noé (Noách) ezt a nevet? Küldje be válaszait októbr 18-ig. A helyes megfejtők beküldői között jutalomkönyveket sorsolunk ki. A magyar ENSZ-nagykövet a lubavicsi sátorban Az alábbi szenzációs kép, amely Dr. Náton Istvánt, Magyarország ENSZ-nagykövetét ábrázolja, amint áldást mond a szukkoti ünnepi csokorra, amely etrogból, lulávból, mirtusz-, és fűzfaágból áll. A magyar diplomatával Smuél Buttmann rabbi, a New York-i lubavicsi mozgalom egyik rabbija mondta el a héber áldást. Dr. Náton elmondta, örül, hogy itt lehet, mert ez emlékezteti őt zsidó gyökereire. A lubavicsiek az idén is New York legforgalmasabb részein állítják fel az ünnepi sátrakat. A leglátogatottabb a képen szereplő szukká lesz az ENSZ-palota mellett.