Egység, 1996 (23-27. szám)

1996-09-01 / 26. szám

Gut Sábesz A REBBE SZAVA Rabbi Menachem Schneerson Az idő Úgy tűnik, az idő azok közé a dolgok közé tartozik, amelyeket az ember nem ural, s nem is befolyásol. Az idő csak múlik, folyását nem tudjuk se lassítani, se gyorsítani, nem tudunk változtatni a mennyiségén, nem esi­­nálhatunk egy órából hatvan percnél se többet, se kevesebbet. Ez azonban csak felületes igazság. Az idő valójában nagy lehetőségeket tartogat számunkra. Ugyanis míg az ember általában csak korlátozott be­­folyást gyakorolhat a dolgokra, az időre gyakorolt hatása bizonyos ér­­telemben korlátlan. Az idő ugyanis igencsak alkalmazkodó, és befogadó­­képessége határtalan. Képes kiterjed­­ni vagy összezsugorodni, attól függő­­en, milyen sokat vagy keveset te­­szünk bele. Időnket kitölthetjük vég­­télén tartalommal, de el is tékozolhat­­juk: ugyanaz az idő lehet az egyik ember számára végtelen, míg a má­­sik számára semmivé töppedő. Va­­lódi mértéke egyenes arányban áll azzal, amit elértünk folyamán. Talmudi Fogalmak Ávédá midáát - הדיבא תעדמ Tudatos, szándékos elvesztés. Az a holmi, amelyet elhagynak vagy ott hagynak heverni, ahonnan azt min­­den valószínűség szerint elvihetik vagy megsemmisíthetik. Az esetek legtöbbjében az ilyen holminak félté­­telezhetően nincs tulajdonosa (Hef­­kér), és nem kell visszaszolgáltatni. Ochel nefes - א1לכ שפנ Énnivaló. Életben tartás [szó sze­­rint: a lélek tápláléka], (1) A Tóra kifejezetten megtilt az Ünnepeken minden szombaton tilalmas munkát, kivéve a zsidók által elfogyasztandó étel (Ochel nefes) elkészítését. (2) Ugyancsak tiltva van, hogy a hite­­lező olyan tárgyakat fogadjon el zá­­logként az adóstól, amelyeket az étel elkészítésére használna. Onáát dvárim - תאנוא םירבד •TI - T Szavakkal történő sértés, becsa­­pás. A Tóra tiltja, hogy valaki kelle­­metlen helyzetbe hozzon egy másik embert azáltal, hogy megsérti, meg­­szégyeníti vagy zavarba hozza (lásd 3Mózes 25:17. ésBává Meciá58b.) Amikor a feleség álmot lát... A bibliai József óta, kinek álmai meg­­lehetős bonyodalmak forrásai voltak (testvérei emiatt adták el őt az Izmaeli­­táknak), az álmok jelentősége állandó­­an foglalkoztatja a Háláchá művelőit. A Talmudban ellentétes vélemények vannak a kérdésről, vajon tekintetbe kell-e venni az álmokat, vagy teljesen el lehet tekinteni tőlük. Most egy meglepő fordulat történt az ügyben. Jichák Zilberstein rabbi, aki a bné-bráki ortodox zsidóság egyik nagy Háláchá tekintélye, olyan döntést hozott, aminek alapján tekintetbe kell venni az álmot és annak megfelelően kell cselekedni - ha az nem ellenkezik a Háláchá egyéb rendelkezéseivel. Az történt, hogy a város egyik te­­kintélyes, és persze szigorúan ortodox, polgárának külföldre kellett utaznia üzleti ügyben. Néhány nappal az uta­­zás előtt felesége álmot látott, melyben férje egy szerencsétlenség áldozata lett tervezett utazása során. A hölgy kérte férjét, halassza el utazását, az meg megkérdezte Zilberstein rabbit, mi a teendő. A rabbi azt pászkenolta, hogy ebben az esetben tekintetbe kell venni az álmot (és az asszony érzékenysé­­gét...), és el kell halasztani az utazást. A rabbi hozzátette, hogy ha egy orvos tanakodik, adjon-e egy bizonyos gyógyszert egyik betegének vagy sem, és éjjel azt álmodja, hogy a betege meghalt, akkor ne adja azt a gyógy­­szert... Gyerek verve jó! Izraelben, akárcsak szerte a világon, élén vita folyik nevelők között, hogy és miként kell a gyerekeket, kisdiákokat nevelni, fegyelmezni. A modern felfo­­gás hívei ellenzik a gyerek testi fényi­­tését, mégha az rossz fát tett is a tűz­­re. A zsidó felfogás azt a bibliai mon­­dást tükrözi, mely szerint ״Aki kíméli botját - gyűlöli fiát” (Példabeszédek 13:24.). Most az egyik legnagyobb rab­­bi-tekintély, Ovádjá Joszéf, volt orszá­­gos főrabbi kijelentette, hogy ״nem szabad a gyerekeket erősen, kegyetle­­nül elverni, de szabad és szükséges őket, ha kell megfenyíteni, nehogy el­­kanászodjanak”. A rabbi vitába száll az izraeli Gyér­­mekvédelmi Tanács elnökével, egy is­­mert pszichológussal, aki perrel fényé­­geti azokat, akik verik gyereküket. A rabbi szerint, aki hagyja, hogy gyerme­­ke a saját feje után menjen és azt te­­gye amit akar - ״gyűlöli gyermekét, aki végül is rossz útra tér”. ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ (folytatás az 1. oldalról) A TWA szerencsétlenség háláchikus problémája A júliusban ismeretlen körülmények között felrobbant amerikai TWA Boe­­ing gépen szörnyet halt 228 utas. So­­kuk holttestét eddig nem találták meg a hullámsírban. Igen nagy ezért a problémája azok­­nak a vallásos zsidó nőknek, akiknek férje a szerencsétlenül járt repülőgép fedélzetén volt. Ugyanis, a zsidó vallási törvények szerint ha egy férjes asszonynak eltű­­nik a férje - még ha olyan egyértelmű körülmények között is, mint egy lezu­­hant repülőgép - az asszony addig nem mehet férjhez, amíg férjét a halachikus eljárás szerint holttá nem nyilvánítják. Ehhez pedig kell egy azonosított holt­­test, vagy két szavahihető tanú, akik azt tanúsítják, hogy látták a férjet holtan. Mivel ilyen nincs a jelen esetben, az asszony águnának, (héberül lebéklyó­­zott feleség) számít, amíg valamilyen kézzelfogható bizonyíték elő nem kerül. Mivel a lezuhant TWA gépen több tucat vallásos zsidó utazott - ez hamar kiderült, mind az utasok névsorából, mind az előre rendelt kóser ételekből - kétségen felüli, hogy az águná-prob­­léma sokáig foglalkoztatja majd az amerikai ortodox rabbikat, amennyi­­ben a tetemek nem kerülnek elő a ten­­ger mélyéről. Izraelnek nagy gyakorlata van az eltűnt katonák águná feleségeinek ״fel­­szabadításában”. Az izraeli tábori főrabbinátus ilyen esetben minden kö­­vet megmozgat és az amúgy is rugal­­más Háláchá minden fortélyát latba veti, hogy az asszony ne maradjon örökké özvegy. Amikor kb. 15 évvel ezelőtt eltűnt a Dakar nevű izraeli ten­­geralattjáró, Slomó Góren (akkori) tá­­bori főrabbi minden követ megmozga­­tott, hogy az özvegyeket szabaddá te­­gye. Ez sikerült is neki, miután a Háláchá logikája azt mondta, hogy a tenger alatt nem lehet hosszú ideig élni és így azok akik bennrekedtek a ten­­geralattjáróban bizonyára már nem élnek. Az águná-törvény alapja az az ag­­godalom, hogy esetleg az eltűnt férj nem halt meg - nem volt a repülőgé­­pen, vagy nem volt a hajón - hanem csak eltűnt és egy szép napon megje­­lenik majd. Ha felesége közben férjhez megy, akkor egyszerre két férfi felesé­­ge. Ennél nagyobb vétket a zsidó val­­lás nem ismer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom