Egység, 1995 (20-22. szám)
1995-03-01 / 20. szám
Ugyseg Jegyzetek [1] Az erre utaló ״Chélek Elohá Mimáál” (״osztályrészem Istentől, fentről”) kifejezés Jób könyuében fordul elő (31:2.)• [2] 1 Mózes 2:7. Lásd ott Nachmanides kommentárját. [3] A reggeli imából. Lásd Bráchot 60b. [4] A kezünkben lévő Zohár-szővegekben ez nem található. [5] 2Mózes 4:22. [6] 5M6- zes 14:1. [71 A chászid felfogás szerint az ondócsepp létrejöttének kezdete egyfajta szellemi erő, amely az apa agyából ered. Ez a szellemi esszencia elhagyja az agyat, és a testbe leereszmérmesen viselkedik, ezzel gyereke lelkét szent mezbe öltözteti [vagyis a szent viselkedés irányába befolyásolja]. Bármennyire nagy is a lélek, szüksége van az apja szent viselkedésére stb. De ami a lélek [szintjét] illeti, nemegyszer előfordul, hogy egy magas röptű lélek, amely addig egy végtelenül nagy emberben lakozott, egy méltatlan és aljas ember fiába költözik26, ahogy ezt rabbi Jicchák Lurjá Likuté To rá című művének Vajéra szakaszában és a Brésit szakaszára írt Táámé HáMicvöt (A parancsolatok magyarázatai) című könyvében olvashatjuk. tudatlan emberek gyerekei esetében stb. - [ez látszólag azt jelenti, hogy a szülők viselkedése befolyásolja a lélek ״szintjét”. De ez nem így van], aminek a magyarázata az, hogy nincs olyan lélek (nefes-ruách-nesámá), amelynek ne lenne apaianyai ״öltözéke”, vagyis amelyikre ne lenne hatással az apa-anya lelkének eszszenciája és mindazok a parancsolatok, amelyeket betart, az említett ״öltözék” hatásának eredményeként stb. Mi több, még az áldás, amelyet az égből küldenek valakinek, az is a szülői hatás ״öltözékén” keresztül érkezik. így, ha [a szülő] szejának kabalisztikus mibenléte az, hogy ״körmökből” volt, amelyek az agy godolkodóképességéből szármáztak.) Tehát valóban, tulajdonképpen egész Izrael lelkeinek gyökeréből fent - amikor fokozatról fokozatra mennek lefelé, a világok Ácilut, Briá, Jöcirá, Ásszijá20 láncolatán keresztül az Áldott bölcsessége által, ahogyan írva van: ״Mindannyiukat bölcsességgel csináltad”13 - képződik a tudatlan és a kis értékű emberek [leikéinek három összetevője,] nefes-ruáchnesámája is. Mindazonáltal ezek a lelkek továbbra is csodálatosan erős kapcsolatban állnak első lényegükkel, ami a Legfelsőbb Bölcsesség megtestesítője, mert a tudatlan emberek lelke a szent és igaz emberek - akik minden időben a zsidóság fejei - leikéből táplálkozik. Ennek tudatában fogjuk megérteni áldott emlékezetű bölcseinket, akik az ״...és ragaszkodj hozzá...”21 írásverset úgy értelmezték, hogy ״mindenki, aki ragaszkodik a zsidóság bölcseihez, olyannak számít, mint aki szervesen kapcsolódik az isteni dicsfényhez”22, mivel a bölcsekhez való ragaszkodás és odaadás által a tudatlan emberek lelkei szorosan kötődnek eredeti mibenlétűkhöz és gyökerükhöz, amely a Felső Bölcsességben van, és eggyé válnak velük (és ezáltal magával Istennel, mivel] O - áldott legyen - és bölcsessége egy, és O maga a Tudás [és a Tudott dolog is] stb. (Míg azoknak a lelkei, akik vétkezve lázadnak a bölcsek tekintélye ellen, csupán a bölcsek leikeinek odavetett adományaiból23 táplálkoznak.) Amit viszont a Zohár24 és a Zohár Chádás25 ír, hogy a fő dolog az, hogy valaki szemérmesen viselkedjék szexuális élete során [ami aztán szentség tekintetében hatással van a gyerekeire] - ami nem áll fenn a Fogalmak Nefes HáElokit: az isteni lélek, minden zsidó ״második lelke”, amely az Istenség szerves része, az isteni szikra, a zsidó ember jobbik éne. Ellentéte és ״ikerpárja” a Nefes HáChijunit (Behémit): az ösztönlélek, amely az embert élteti, és testi funkcióit irányítja. Az első fejezetben szó volt arról a - kabalisztikus - különbségről, amely ennek a léleknek a fórrásait illetően zsidók és nem zsidók között fennáll. Nefes-ruách-nesámá: A ״lélek” gyűjtőnév alatt ismert fokozatok, a szellemi-lelki-spirituális teljesítmények kifejezői (rövidítve: NRáN). Ezeknek a fogaimaknak az ismert európai nyelveken nincs megfelelőjük, ezért egyszerű lingvisztikai átültetéssel úgyszólván lehetetlen értelmezni őket. A kábá/áirodalom további két fokozatot ismer, a chájá és jechidá (rövidítve: CHáJ) állapotát, de ezekről itt egyelőre nem esik szó. ״Négy világ”: Ácilut, Briá, Jecirá, Ásszijá, vagyis Emanáció, Teremtés, AI- kotás és Tevékenység. A négy világ (állapot) kabalisztikus fogalmak, amelyek az isteni Gondviselés teremtéstechnikáját próbálják magyarázni, hogy az emberi ésszel felfogható legyen. Minden fokozat, ״lépcső” eggyel lejjebb visz bennünket, míg csak el nem érjük az általunk ismert sárteke ״tevékeny” fokozatát, azÁssziját. Nem tévesztendő össze az úgynevezett evolúcióval! Ácilut: ״emanáció” világa. A négy világ közül a legmagasabb rendű. A chábád etimológia szerint kapcsolatban van a ״közel” jelentésű ״écel” szóval: a teremtés forrásához, az Ejn Szofhoz legközelebbi, azaz még végtelen állapot. Lásd: Négy világ. CHáBáD (chochmá, biná, dáát): Az Örökkévaló ״öltözete”, illetve megjelenési formája, a ״redukció” után. Szó szerinti fordítása, a ״bölcsesség, értelem és tudás” nem adja vissza a dolog lényegét vagy akár csak hozzávetőleges megközelítését. A három szó (kifejezés, fogalom) rövidítése adja egyébként a iubavicsi chászid mozgalom kabalisztikus nevét. Cimcum/Szod HáCimcum: ״Összevonás”, ״redukció”. Kabalisztikus fogalmak, amelyek azt próbálják megértetni, hogyan lehetséges, hogy a végtelen Istenség, aki maga az infinitum, képes magát a véges és behatárolt világba helyezni - hiszen ״a világ tele van vele” (Ezsaiás 6:3.), és ״Ő a világ helye, de nem a világ az Ő helye” (Börésit Rábá 68:9.). Ez csak úgy történhet, hogy az Istenség ״összehúzza magát”, vagyis csőkkenti hatását, és így ״belefér” az általa teremtett világba. Gilgul (lélekvándorlás): A kabalisztikus felfogás szerint a lélek visszatér forrásához, az Ejn Szofhoz, a Vég Nélküli Istenséghez. Azonban, ha földi pályafutása során nem tudott feladatának eleget tenni, és a tőle elvártakat teljesíteni, akkor újra és újra testet ölt, amíg csak nem teljesíti feladatát. 7
