Egység, 1993 (12-15. szám)
1993-12-01 / 15. szám
• Ünnepi ámidá. הדימע שלשל םילגר >׳ Útmutatás az imakönyvhöz: • Muszáf (kiegészítő) ámidá az ünnepékre. תלפת ום0לשלףש גר,לם A muszáf ámidá előtt vagy után találjuk azokat az imákat, melyeket kizárólag az ünnepeken mondunk: az ünnepnapokon mondott kiddus, a Kohánita Áldás, a Szukkot ünnepi áldás (a iulav-n és a hosánot szertartás során mondott áldás), a harmatért és esőért könyörgő imák, a Szimchát Torá imarendje, a Mázkir emlékező istentisztelet, és az Ómer számláláshoz kapcsolódó imák és áldások. A szidur harmadik nagy egysége, amely a szombati imarend leírása után következik, azokat az imákat tartalmazza, amelyek csak az ünnepeken hangzanak el. Ezek a következőek: • Haliéi, dicsőítő zsoltárok. ללה • Muszáf (kiegészítő) ámidá Ros Chodes (újhold) napjára. ףסומ שארל שדח zsidók között is. A szefárd nuszách egyik változata, melyet a lubavicsi chászidok követnek, a nuszách háAri, amely aló. századi száfedi kabbalista, Izsák Luria rabbi rendelkezései alapján alakult ki. Vannak más, kevésbé ismert liturgiák is, mint például az ősi jemeni közösség által követett nuszách Témán. Napjainkban az ima nuszách-ja szinte alig kapcsolódik a héber kiejtés (hávárá) két változatához, a szefárd és az askenázi kiejtéshez. Gyakran megesik, hogy a szefárd nuszách imarendjét követő gyülekezet az askenázi hávárá־t használja (például a diaszpóra chászid csoportjai), míg az askenáz nuszách-t követők a szefárd hávárá szerint mondják imáikat (például az askenázi eredetű izraeliek). Többféle rítus (nuszách) A nuszách nem csupán az istentisztelet zenei motívumaira vonatkozik, hanem az egyes gyülekezetek vagy zsinagógák által követett imarendre, azaz az imák elmondásának sorrendjére és azok szavaira is. A két legfontosabb rítus az askenáz nuszách (amely a közép-, kelet- és nyugateurópai zsidók és leszármazottaik körében terjedt el), illetve a szefárd nuszách (amelyet a spanyolországi zsidók Észak- Afrikában és a közel-keleti országokban letelepedett leszármazottaik követnek). A kelet-európai askenázi zsidóság chás7 id közösségei átvették a szefárd hagyómány egyes elemeit, s így a szefárd zsidóság által követett rítus némileg eltérő Szefárd nuszách fellelhető az askenázi A sziddurban (imakönyv) való kiigazodás semmivel sem nehezebb más könyvben való eligazodásnál. Először is tudnunk kell, mit keresünk. A könyv áltálában tartalmaz egy tartalomjegyzéket amely, útmutatással szolgál a keresett részt illetően. Meg kell ismerkednünk az oldalak tetején olvasható héber fejszöveggél és rá kell szoktatnunk magunkat arra, hogy rá-rápillantsunk, hiszen ez mutatja, hogy melyik imarend, s annak mely része található azon az oldalon. Amikor a sziddurt lapozgatjuk, ezek a fejszövegek állandó útmutatásul szolgálnak. A sziddur első részében a hétköznapi istentiszteletek rendjét találjuk: • Sáchrit - hétköznapi reggeli istentisztelet. חייס״ תירחע לוחל • Minchá - hétköznapi délutáni istentisztelet. חלסת החנמ לווול • Árvit- hétköznapi esti istentisztelet. תלפת תיברע לוחל A sziddur következő része a szombati istentiszteletek rendjét tartalmazza, álta- Iában a következő sorrendben: • Kábálát sábbát - a szombat köszöntése. תלבק תבש • A szombat és az ünnepek esti imarendje. תיברע תבשל םוילו בוס • A szombat és az ünnepek reggeli imarendje. תירחש תבשל םוילו בוט • Muszáf kiegészítő imák szombaton. ףסומ תבשל • A szombat délutáni imarendje. החנמ תבשל A szombati gyertyákra mondott áldást általában a szombati imarendet tartalmazó rész elején találjuk. A szombati kiddus áldást és a szombati dalokot (zömirot), pedig az esti és a reggeli imarend után találhatók. A legtöbb sziddur magába foglal egy teljes Misná traktátust, a Pirké Ávot-ot (“Az Atyák bölcs tanításai”), amely a szombat délutáni imarend után következik. 5
