Egység, 1991 (3-7. szám)

1991-03-01 / 4. szám

DETEKTÍVEK A TEMPLOMBAN Az orosz kormányzat és a lubavicsi rebbe közötti idill nem tartott sokáig. Fogadatlan prókátorok - asszimiláns zsidók és ambiciózus állami tisztviselők - a fejükbe vették, hogy ők bizony ״megnevelik” a zsidókat, és ״felvilágo­­sítják” őket a 19. század szellemében. A hászkálá nevű mozgalom élén egy dr. Lilienthal nevezetű rigai intellektuel ál­­lőtt, aki azzal akart a pétervári udvarnak kedveskedni, hogy a zsidó nyomdák bezárását és a kábbálátanulás betiltását, valamint a zsidó gyerekek kötelező vilá­­gi oktatását javasolta. A zsidóság óriási többsége elutasította a reformterveket, melyek azonban megnyerték a kormány tetszését. A közismerten antiszemita I. Miklós cár be akarta bizonyítani, hogy kormánya gondoskodik a zsidókról... A Cemách Cedek részt vett a négyta­­gú rabbikonzíliumban, amelyet a kor­­mány 1843 nyarán hívott össze azzal a céllal, hogy különböző reformokat és ,javításokat” hajtsanak végre a zsidó vallásban: többek között az imakönyv lerövidítését és német fordítású, kivona­­tos Tenách terjesztését javasolták a tanulóifjúság körében. A rebbe élesen kikelt Lilienthal tervei ellen, leszögez­­vén, hogy az államnak semmi beleszólá­­sa nem lehet a zsidó vallási és nevelési ügyekbe. A belügyminiszter, aki az aznapi ülésen elnökölt, azzal fenyegető­­zott, hogy a Cemách Cedek államgyalá­­zásért és felségsértésért fogja majd meg­­kapni a magáét. Az ülés után közölték, a rebbével, hogy kijelentései kimerítették a felségsértés fogalmát, ezért kétnapi házi őrizetre ítélték. A többhetes konfe­­rencia alatt ez huszonegyszer ismétlődött. A kormány végül belátta, hogy nem lehet a zsidó tömegekre ráerőltetni a re­­formokat. De a lubavicsi rebbe ettől (folytatás a 7. oldalon) mányokat írt, és gyakran ő válaszolt a halachikus kérdésekre, melyeket a kor tekintélyes rabbijai nagyapjához intéz­­tek. Tizennégy éves korában megnősült, utána tovább tanult, és a nagyapja által iá bízott közügyekkel foglalkozott. Miután apósa, a második ׳,hábád reb­­be - aki egyben nagybátyja is volt - el­­hunyt, a hívők őt választották rebbének. Attól fogva, hogy hosszas kérlelésre rá­­állt - azzal a kikötéssel, hogy a hívek nem fogják anyagi és más egyéni ügyeikkel zaklatni -, minden erejét és idejét a köznek szentelte. Nos, tennivaló volt éppen elég. Ekkor folyt Oroszországban a zsidó gyerekek erőszakos besorozása. Minden zsidólak­­ta településen megszabták, hány sorka­­tonát kell kiállítani, s ahol ezt nem telje­­sítették, onnan a katonaság egyszerűen elrabolt néhány zsidó gyereket, akiket speciális táborokban - akár a törökök a janicsárokat - katonáknak neveltek. Ezek közül a gyerekek közül - akiket a népnyelv ״kantonistáknak” nevezett - sokan elhagyták őseik hitét. Érthető, hogy a zsidók nem voltak elragadtatva ettől. A Cemách Cedek azonban a tettek embere volt. Bizottságokat alakított, és hívei megszervezték a gyerekek elrejté­­sét, sőt életük kockáztatásával besurran­­tak a katonai táborokba, és megpróbál­­ták kiszabadítani az elhurcolt gyerekeket. Az orosz zsidók között nagy volt a szegénység: a többség éppen csak ten­­gette életét. A rebbe tudta, hogy nem elég csak imádkozni, s a jó tanács sem segít. Megvásárolta a Scsedrinov herceg minszki körzetében lévő nagybirtokot, és több száz zsidó családot telepített le: munkaeszközökről, vetőmagról is gon­­doskodott számukra. Ez a ״chaluci moz­­galom” nagy tetszést aratott az orosz kormánykörökben, és a cár fülébe is el­­jutott a híre. A rebbe magas kitüntetést kapott: ő is és családjának tagjai is visel­­hetik az örökletes díszpolgári címet... 0 bs r 1 ;3 p. !r1__ Kép í ró Cl >. O a> OÉ7n [IDCS/Clö AREBBE rendőri felügyelet alatt A chábád chászidok a dinasztia har­­madik rebbéjére emlékeznek halálának 125. évfordulója alkalmából A chaszidizmus egyik oroszországi hajtásának hívei, a chábád mozgalom tagjai - amelynek neve a ״chochmá”, ״biná”, ״dáát”: ״bölcsesség”, ״érte­­lem”, ״tudás” szavak kezdőbetűiből te­­vődik össze) - harcos, energikus, féléi­­met nem ismerő élcsapat. A lubavicsi rebbedinasztia köré csoportosuló chászi­­dók mindig is harcos egységet képeztek, s mind a cári, mind pedig a bolsevik Oroszországban - gyakran konspirativ módon - népőrző-népnevelő tevékeny­­séget fejtettek ki. A chászid hagyomány szerint — amelyet egyébként bizonyítha­­tó tények támasztanak alá - nem akadt olyan chábád rebbe, aki hosszabb-rövi­­debb időt börtönben ne töltött volna a cári, később a kommunista Oroszország­­ban. Az egyetlen kivétel, akit ״mindösz­­sze” házi őrizetbe helyeztek, a dinasztia harmadik tagja, Menáchém Schneurson, akire az idén 125 éves halálozási évfor­­dulója alkalmából emlékeznek világ­­szerte a chábád chászidok. FÖLDMŰVES ZSIDÓK ÉS MAGAS CÁRI KITÜNTETÉS Rabbi Menáchém Schneurson, akit a chászid világban leghíresebb könyve, egy halachikus responsum után Cemách Cedekkéni (= ״Igaz hajtás”) ismernek, hároméves korában árvaságra jutott, és attól fogva nagyapjánál, a híres ljadi Snéur Zálmánnál, a chábád megalapító­­jánál nevelkedett. Gyorsan kitűnt tehet­­ségével és vasszorgalmával. Tizenkét éves korában már vallásfilozófiai tanul­EGYSÉG időszaki folyóirat Kiadja a Chabad-Lubavits - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület. ACHDUT periodical - is published by Chabad-Lubavitch Central Organization for Jewish Education in Hungary Budapest, Képíró u. 11., 1053 Hungary. Felelős kiadó: Rabbi Baruch Oberländer. A kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza. Kérjük, ne dobja el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom