Egység, 1991 (3-7. szám)
1991-03-01 / 4. szám
DETEKTÍVEK A TEMPLOMBAN Az orosz kormányzat és a lubavicsi rebbe közötti idill nem tartott sokáig. Fogadatlan prókátorok - asszimiláns zsidók és ambiciózus állami tisztviselők - a fejükbe vették, hogy ők bizony ״megnevelik” a zsidókat, és ״felvilágosítják” őket a 19. század szellemében. A hászkálá nevű mozgalom élén egy dr. Lilienthal nevezetű rigai intellektuel állőtt, aki azzal akart a pétervári udvarnak kedveskedni, hogy a zsidó nyomdák bezárását és a kábbálátanulás betiltását, valamint a zsidó gyerekek kötelező világi oktatását javasolta. A zsidóság óriási többsége elutasította a reformterveket, melyek azonban megnyerték a kormány tetszését. A közismerten antiszemita I. Miklós cár be akarta bizonyítani, hogy kormánya gondoskodik a zsidókról... A Cemách Cedek részt vett a négytagú rabbikonzíliumban, amelyet a kormány 1843 nyarán hívott össze azzal a céllal, hogy különböző reformokat és ,javításokat” hajtsanak végre a zsidó vallásban: többek között az imakönyv lerövidítését és német fordítású, kivonatos Tenách terjesztését javasolták a tanulóifjúság körében. A rebbe élesen kikelt Lilienthal tervei ellen, leszögezvén, hogy az államnak semmi beleszólása nem lehet a zsidó vallási és nevelési ügyekbe. A belügyminiszter, aki az aznapi ülésen elnökölt, azzal fenyegetőzott, hogy a Cemách Cedek államgyalázásért és felségsértésért fogja majd megkapni a magáét. Az ülés után közölték, a rebbével, hogy kijelentései kimerítették a felségsértés fogalmát, ezért kétnapi házi őrizetre ítélték. A többhetes konferencia alatt ez huszonegyszer ismétlődött. A kormány végül belátta, hogy nem lehet a zsidó tömegekre ráerőltetni a reformokat. De a lubavicsi rebbe ettől (folytatás a 7. oldalon) mányokat írt, és gyakran ő válaszolt a halachikus kérdésekre, melyeket a kor tekintélyes rabbijai nagyapjához intéztek. Tizennégy éves korában megnősült, utána tovább tanult, és a nagyapja által iá bízott közügyekkel foglalkozott. Miután apósa, a második ׳,hábád rebbe - aki egyben nagybátyja is volt - elhunyt, a hívők őt választották rebbének. Attól fogva, hogy hosszas kérlelésre ráállt - azzal a kikötéssel, hogy a hívek nem fogják anyagi és más egyéni ügyeikkel zaklatni -, minden erejét és idejét a köznek szentelte. Nos, tennivaló volt éppen elég. Ekkor folyt Oroszországban a zsidó gyerekek erőszakos besorozása. Minden zsidólakta településen megszabták, hány sorkatonát kell kiállítani, s ahol ezt nem teljesítették, onnan a katonaság egyszerűen elrabolt néhány zsidó gyereket, akiket speciális táborokban - akár a törökök a janicsárokat - katonáknak neveltek. Ezek közül a gyerekek közül - akiket a népnyelv ״kantonistáknak” nevezett - sokan elhagyták őseik hitét. Érthető, hogy a zsidók nem voltak elragadtatva ettől. A Cemách Cedek azonban a tettek embere volt. Bizottságokat alakított, és hívei megszervezték a gyerekek elrejtését, sőt életük kockáztatásával besurrantak a katonai táborokba, és megpróbálták kiszabadítani az elhurcolt gyerekeket. Az orosz zsidók között nagy volt a szegénység: a többség éppen csak tengette életét. A rebbe tudta, hogy nem elég csak imádkozni, s a jó tanács sem segít. Megvásárolta a Scsedrinov herceg minszki körzetében lévő nagybirtokot, és több száz zsidó családot telepített le: munkaeszközökről, vetőmagról is gondoskodott számukra. Ez a ״chaluci mozgalom” nagy tetszést aratott az orosz kormánykörökben, és a cár fülébe is eljutott a híre. A rebbe magas kitüntetést kapott: ő is és családjának tagjai is viselhetik az örökletes díszpolgári címet... 0 bs r 1 ;3 p. !r1__ Kép í ró Cl >. O a> OÉ7n [IDCS/Clö AREBBE rendőri felügyelet alatt A chábád chászidok a dinasztia harmadik rebbéjére emlékeznek halálának 125. évfordulója alkalmából A chaszidizmus egyik oroszországi hajtásának hívei, a chábád mozgalom tagjai - amelynek neve a ״chochmá”, ״biná”, ״dáát”: ״bölcsesség”, ״értelem”, ״tudás” szavak kezdőbetűiből tevődik össze) - harcos, energikus, féléimet nem ismerő élcsapat. A lubavicsi rebbedinasztia köré csoportosuló chászidók mindig is harcos egységet képeztek, s mind a cári, mind pedig a bolsevik Oroszországban - gyakran konspirativ módon - népőrző-népnevelő tevékenységet fejtettek ki. A chászid hagyomány szerint — amelyet egyébként bizonyítható tények támasztanak alá - nem akadt olyan chábád rebbe, aki hosszabb-rövidebb időt börtönben ne töltött volna a cári, később a kommunista Oroszországban. Az egyetlen kivétel, akit ״mindöszsze” házi őrizetbe helyeztek, a dinasztia harmadik tagja, Menáchém Schneurson, akire az idén 125 éves halálozási évfordulója alkalmából emlékeznek világszerte a chábád chászidok. FÖLDMŰVES ZSIDÓK ÉS MAGAS CÁRI KITÜNTETÉS Rabbi Menáchém Schneurson, akit a chászid világban leghíresebb könyve, egy halachikus responsum után Cemách Cedekkéni (= ״Igaz hajtás”) ismernek, hároméves korában árvaságra jutott, és attól fogva nagyapjánál, a híres ljadi Snéur Zálmánnál, a chábád megalapítójánál nevelkedett. Gyorsan kitűnt tehetségével és vasszorgalmával. Tizenkét éves korában már vallásfilozófiai tanulEGYSÉG időszaki folyóirat Kiadja a Chabad-Lubavits - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület. ACHDUT periodical - is published by Chabad-Lubavitch Central Organization for Jewish Education in Hungary Budapest, Képíró u. 11., 1053 Hungary. Felelős kiadó: Rabbi Baruch Oberländer. A kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza. Kérjük, ne dobja el!
