Egység, 1991 (3-7. szám)

1991-03-01 / 4. szám

David Moskovits, a budapesti alapít­­ványi iskola vezető személyisége a luba­­vicsi rebbénél. Köztük Baruch Oberlan­­der, a lubavicsiak pesti sliachja. A rebbe nagyra értékelte az iskola tevékenységét. Izraelban az idén nagy volt az öröm purim ünnepén, mert aznap szűnt meg a háborús ve­­szély. Az iraki Scud-rakétatámadások fenyegetése aznap múlt el a zsidó állam lakosainak feje fölül, miután a szövetsé­­gesek legyőzték az iraki diktátor hadse­­regét. Egy amerikai tábori rabbi, Jakob Goldstein őrnagy, a lubavicsi rebbe híve, az amerikai Patriot rakétákat telepítő egységekkel érkezett Izraelba. Amikor megkérdezte a rebbét, vigyen-e magával Megillat Esztert - amit purim­­kor olvasnak fel -, a rebbe azt válaszol­­ta: nincs szükség rá, mert purimig a há­­ború véget ér. Úgy is történt... Ilaynal Kornél, felesége és leányai, akik nemrég ali­­jéztak, most a tel-avivi Bét Millman kli­­taközpont lakói, és szorgalmasan tanul­­nak héberül. A háborút és a rakétatáma­­dást hősiesen állták, és nem szöktek meg Tel-Avivból... (folytaiás a 8. oldalról) kezdve szálka lett a hatóságok szemé­­ben: házát hat éven át ügyelte a rendőr­­ség, templomában pedig detektívek sün­­dörögtek chászidoknak álcázva. Ki emlékszik ma már dr. Lilienthal­­ra? Ki őrizte meg emlékezetében a be­­surranó detektívek nevét? A Cemách Cedek neve és alakja azonban fényesen ragyog, és a chábád chászidok jóvoltá­­ból örökre fennmarad. Megtöltik a nulwdtk !erleget,félretrstik a sxidertálat. befedik a mánál, hl a gyerek ktrdez. י=כבצ• ת*ולי?ה ינא ץל=וא ןיב ןדבשד ןדמ r&pp הלילדה זזה—ז רנל? ץבשמ Miben különbözik ezen este > többi estiktől? Miskor akármilyen kenyeret, kovászosat te kovtezlalant iv ehetünk, ma azonban csak kováswalant? más estéken bármilyen zöldfélét ehetünk, ma azonban csak keserűt? más estéken nem kell brmártanunk e zöldfélét egyszer sem. ma pedig kétszer is? mis estéken ehetünk akár ülve. akár támaszkodva, ma azonban mindannyian csak előszót. A több tízezer példány azonnal elfogyott. Előzőleg angol, spanyol és francia fordításban készült el a Diaszpó­­ra-haggada. Nagy előnyük ezeknek a fordítások­­nak, hogy a héber szöveget - amely pél­­dául a magyar nyelvű kötetben megbíz­­ható, bár kissé régies fordításban szere­­pel - fonetikus átírásban is közük, így azok is követni tudják, akik még nem tudnak héberül olvasni. A csodálatosan impresszív, színes rajzok, a művészi tipográfia, a műnyo­­mó papíron készült gyönyörű kiállítás a hagyományos héber könyvkiadás egyik ékességévé teszik az új Haggadát. A Haggada a Chabad Házban kapható. N. b. J. A Diaszpőra-haggada magyarul Nem ez az első, magyarra fordított Haggada: itt-ott ma is lehet látni egy­­egy példányt a régebbi kiadások közül. Ilyen szép és impozáns Haggada azon­­ban eddig nem jelent meg. A Slomo Katz gyönyörű illusztrációi­­val ékes kötet Chayim Lubashevskynek, a londoni Jerushalayim Shel Zahav tulajdonosának kezdeményezésére jele­­nik meg, aki Magyarországon jártában megajándékozta Göncz Árpád államéi­­nököt az új Haggadával. Az elnök szívé­­lyes hangú levélben üdvözölte a kötet kiadását: ,A Haggada a zsidó nép ősi szabadságvágyát kiáltja világgá... Ez a kiáltás visszhangra talál a magyar nép tagjainak szívében, akik ugyancsak tud­­ják, milyen közel áll egymáshoz szabad­­ság és dicsőség...” Közli a kötet Zevulun Hammer, íz­­rael Állam kultuszminisztere, valamint dr. Schöner Alfréd és Raj Tamás főrab­­bik üdvözlő sorait is. Lubashevsky úr eddig négy Haggada­­fordítást adott ki, hogy a világ különbö­­ző tájain élő zsidók méltóképpen ünne­­pelhessék a szabadság napját. Tavaly je­­lent meg az orosz kiadás, amelyhez Chaim Herzog, Izrael Állam elnöke írt A tanulság? Kézenfekvő: Izrael sorsa, akár Izrael államában, akár szerte a világon, Isten kezében van. Ha a zsidók úgy viselkednek, aho­­gyan a zsidóknak viselkedniük kell; ha betartják a Szerződésben foglalt kötelezettségeiket - akkor nincs az a hatalom, mely kezet emelhet rájuk, mert Isten védelme alatt állnak! Hogyan is mondta Mikeés próféta (uo. 11.): ״Eljön a nap, amikor felépítik falaidat, azon a napon szélesre tágul a határ. Azon a napon jön­­nek majd hozzád Asszíriából és Egyiptom váró­­sóiból... és az Eufrátesz mellől, a tengereken, a hegyeken át - látják majd ezt a népek, és szé­­gyenkeznek, elvesztik minden erejüket, kezüket szájukra teszik - kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradéka­­nak büntetését? Nem tartja haragjä örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad!... ” Legyen ez a pészách az ismétlődő csodák ünnepe, és mondjuk ismét - ezúttal komolyan Lesáná hábáá b’Jirusálájim! A szerkesztő (folytatás az 1. oldalról) Azóta, napjainkig, az egyiptomi kivonulás modellé vált; a csodálatos megmenekülés, az isteni csoda modelljévé. Az idézett versben Mi­­keás próféta Isten nevében ígéri a zsidó népnek, hogy olyan csodáknak lesz részese, amilyeneket az egyiptomi kivonulás során átélt. Nos, a most lezajlott iraki háború is ilyenfajta csodák színtere volt. A Magyarországon és szerte a világon élő zsidók, akik aggódó szívvel figyelték Izraelnak a gyilkos szovjet rakétákkal való bombázását, jog­­gal látnak isteni csodát abban, hogy a Scud ráké­­ták nem követeltek halálos áldozatokat. A har­­minckilenc, Izraelra irányított rakéta közül több is lakóházakat rombolt földig, de a gáztámadástól rettegő lakóknak a hajuk szála sem görbült. Isteni csoda: nész! - mondta mindenki. Valóra vált a lubavicsi rebbe mondása, aki az idei, a világ teremtése óta 5751. évet ״a csodák évének” nevezte. A rebbe azt is nyilvánosan kijelentette, hogy nincs ok tartani gáztámadástól, és hogy az egész veszély elmúlik purimig. így is lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom