Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
Az autonómia visszaállítása után fontos kérdéssé vált az előadások nyelvének meghatározása.27 A Helytartótanács 1860. nov. 11-i leirata az egyetemi tannyelv végleges meghatározását kérte, de válaszra nem várva nov. 12-i rendeletével a magyar tanítási nyelvet visszaállította az egyetemen.28 A Hittudományi Kar 1861. január 5-i kari ülése azonban továbbra is a latin nyelvet határozta meg a tanítás nyelveként: "... tisztelve a főpásztorok ebbeli rendeletéit a latin nyelv mint a kath. Egyház közös nyelve ezután is változatlanul és kivétel nélkül tartassék meg minden egyes tantárgy előadásánál,"29 Ezzel egy időben határozatot hoztak, hogy a jövőben a karra újonnan kinevezett tanároktól a kormányzat kívánja meg a magyar nyelv ismeretét. A hivatalos ügyvitelben már az 1860. november 10-i I. rendes ülés bevezette a magyar nyelv használatát, a kari ülések jegyzőkönyveit ettől az időponttól magyarul vezették.30 A teológiai kar a dualista korban A Hittudományi Kar pesti egyetemről való kizárásának terve A Hittudományi Kar létéről folytatott vitákkal nagyjából egyidejűleg folyt le a katolikus autonómia tervezetét tárgyaló országos kongresszus. Az autnómia végülis nem valósult meg, mert a létrejött tervezetet senki sem támogatta az érdekelt felek közül, sem a király, sem a püspöki kar, sem a kormány, a Szentszék ellenérzésében pedig senki sem kételkedhetett, hiszen az autonómia kapcsán Róma- és zsinatellenes nyilatkozatok is elhangzottak.31 A pesti egyetem jellegéről a kiegyezés körül komoly vita alakult ki, melynek politikai és vagyonjogi háttere volt. A pesti egyetem, elnevezése szerint Királyi Magyar Tudományegyetem volt, ugyanakkor az alapító Pázmány Péter, és érseki székében utódainak alapítványai révén az egyetemi alap egy része katolikus egyházi vagyon volt. Ezt 1868. november 13-i beszédében Deák Ferenc is elismerte, bár az egyetem egészét állami intézménynek mondta.32 Eötvös József, a kiegyezés utáni első vallás- és közoktatásügyi miniszter és liberális politikustársainak többsége szerint a teológiai karnak ki kellett volna válnia az egyetemből, önálló egyházi vezetésű főiskolává alakulva, hiszen, véleményük szerint a dogmák akadályozták a szabad tudományos kutatást és oktatást. Eötvös szerint kívánatos lett volna, ha az összes felekezet papi elitjét az államnak megfelelő 27 Az 1849 nov.-i oktatás megkezdése előtt a cs. és kir. biztos, Geringer utasítására a karoknak el kelett dönteniük, hogy mely nyelven folynak az előadások. A teológiai kar okt. 30-án a latin nyelv mellett döntött, amit a kormányzat el is fogadott. (ELTE 1985: 164-65.o.) 28 Artner-Hermann 1938: 392-93.0. 29 PPKE Hittud. Kar Levéltár 1/a, 3. doboz 1861.1. 5., II. r. ülés 30 PPKE Hittud. Kar Levéltár 1/a, 3. doboz 1860. XI. 1., 1. r. és 1861. 1. 5., II. r. ülések; Artner- Hermann 1938: 393.0. 31 Hermann 1973: 445-51.0. és Salacz 1974: 41-45.0. 32 Szögi 1991: 15.0. 12
