Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)

A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara

szellemben nevelnék, ezért a pesti egyetemen három teológiai fakultás létesítését tartotta kívánatosnak: a katolikuson kívül, protestánst és görög keletit.'' Eötvös tervének egyik eleme az 1870 áprilisában "a pesti királyi magyar egyetem újból szervezéséről” benyújtott törvényjavaslat, amely azonban törvényerőre nem emelkedett.’4

1870-ben a Hittudományi Kar a kérdéssel, illetve a bölcsész kar emlékiratával, az V. rendes kari ülésen foglalkozott. A bölcsész kar emlékirata azzal az indokkal, hogy a teológia nem tekinthető tudománynak, a teológiai karnak az egyetemből való kizárását javasolta. Ehhez az orvosi kar tanárainak többsége is csatlakozott, az ő véleményük szerint a tervbe vett katolikus autonómiának kellett volna átadni a teológiai kart. A Hittudományi Kar az emlékiratra nem válaszolt, egyhangú döntéssel elvetette egy válasz emlékirat szerkesztésének gondolatát.15

Eötvös halála után az új vallás- és közoktatásügyi miniszter Trefort Ágoston 1873. évi törvényjavaslata, mely hasonlóan az Eötvös-féle javaslathoz nem emelkedett törvényerőre, a pesti egyetem karainak felsorolásakor nem szerepeltette a Hittudományi Kart, bár annak létét "további intézkedésig" fenntartotta. Trefort indoklásában az szerepelt, hogy a hittudomány művelése az egyes hitfelekezetek joga és kötelessége. Úgy véli: "...amennyiben pedig [a Hittudományi Kar] a hittudomány szabad művelésének enged tért. s a tudomány magasabb fejlesztését eredményezheti, egyetemi képviseltetése a bölcsészet- történelmi és jog- államtudományi karban is biztosítva van." ''

Tervek egy katolikus egyetem megalapítására

Egy katolikus tanárképző intézetnek a fővárosban való felállítására az igény az 1882-es középiskolai törvény országos vitája kapcsán merült fel, amikor a püspöki kar a katolikus felsőoktatás ügyével behatóan foglalkozott. Hat főpap, köztük a kalocsai érsek Haynald Lajos és Besztercebánya püspöke Ipolyi Arnold, szorgalmazta ezt, mivel úgy vélték, egy ilyen intézménynek a gimnáziumi tanárok képzésén túl is jelentős hatása lesz. A terv nem valósult meg, de még 1882 szeptemberében Simor János érsek és gr. Esterházy István pozsonyi főispán tárgyalásán felmerült egy Pozsonyban felállítandó tudományegyetem kérdése. Simor iratai alapján az egyetem alapítás lehetséges, de komoly nehézségekkel kell ehhez megküzdeni, mind anyagi szempontból, mind a terv ellenségeinek ellenállása miatt. Ezek alapján Simor csak az általános alapelvek kidolgozását tartotta fontosnak, a terv végül nem is került komolyabb tárgyalásra. A hercegprímás, bár elviekben

,;l Ez a javaslat a 3 teológiai kar felállításáról már 1848-ban megtalálható az Eötvös József által összeállított "A magyar egyetem alapszabályai" című tervezetben. (ELTE 1985: 159.0.)

34 Szögi 1991: 15-16.0. és ELTE 1985: 197-98.0. és 200.O.

35 PPKE Hittud. Kar Levéltár 1/a 3. doboz 1870. VI. 13., V. r. ülés; Artner-Hermann 1938: 425.o. és Hermann 1973: 488.0.

36 Ladányi 1969: 4L és 205-06.o., idézet: 205.o., a beszúrás: B.K.

13