Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
hittudományokban alaposabb kiképzést nyerve, a theol. tanári vagy pedig egyházmegyei, sőt idővel országos hivatalok viselésére is alkalmas férfiakul fölneveltessenek."2I 22 * A központi szemináriumba az egyes görög katolikus és római katolikus egyházmegyék meghatározott számú növendéket küldhették. A központi szeminárium növendékei a teológiai kar hallgatói voltak, ők alkották annak túlnyomó részét.“2 A teológiai kar az 1858-as tantervi reform után A korábban ismertetett, 1858-ban a minisztérium által elfogadott tanterv megváltoztatására már nem sokkal a bevezetés után reform javaslatok születtek. A Hittudományi Kar 1861. július 18-i azévi IV. kari ülése a tanmenettel kapcsolatban változtatásokat javasolt. A javaslat, melyet a prímás, Scitovszky János elé terjesztettek, a következő kéréseket tartalmazta: Az egyháztörténelmet ismét az első éven tanítsák, és ne a harmad éven. Az Ószövetség tanításánál módszertani változtatást kért a kar, kérelmezte a héber és a keleti nyelvek oktatásának - Artner szavaival élve - "eredményesebbé tételét", az 5 éves oktatási rendszer bevezetését és a liturgika illetve a patrologia számára két új tanszék felállítását. Scitovszky néhány hónappal később október 3-án adott válasza lényeges változtatást nem engedélyezett. Az egyháztörténelemnek első éven való oktatását elfogadta, de úgy vélte ezzel az amúgy is nehéz első évfolyam még nehezebbé vált. (A kar ezt a véleményt el is fogadta, így az egyháztörténelem oktatása a III. évfolyamon folyt továbbra is.) A prímás elfogadta a kar kérelmét az ószövetségi szentírástudomány oktatásának módszertani megváltoztatására, valamint a héber és a keleti nyelvek tanulását kötelezővé tette. Azonban sem az 5 éves oktatási rendszer bevezetéséhez, sem a két új tanszék felállításához nem járult hozzá. így az 1858-as tanrend azután évtizedekre meghatározta a teológiai oktatást, lényeges változtatásra a bölcseleti előkészítő előadások bevezetésével majd csak 1884-ben került sor.24 Az 1860-as év az egyetem és így a kar történetében is a régóta nélkülözött autonómia25 visszaállítását hozta. Albrecht főherceg magyarországi főkormányzó 1860. január 30-án engedélyezte a rektori és dékáni tisztségek választás útján történő betöltését. A február végi - március legeleji választások után az új Egyetemi Tanács hivatalba lépett, és így az egyetem visszakapta az autonómiáját. A hosszú szünet után a rektorválasztásnál a fakultások sorrendjét ismét elölről kezdték, így az első rektort a teológiai kar adta Márkfi Sámuel személyében, a Hittudományi Kar dékánja pedig Schopper György lett.26 21 Mihályfi 1896: 494.0. 22 Mihályfi 1896: 496-97. o. Artner-Hermann 1938: 392-93.0. (107-es lábjegyzet) 24 Artner-Hermann 1938: 393-94. és 438. o. 25 Geringer Károly cs. és kir. biztos 1849. aug.-ban ideiglenesen kinevezett egy Egyetemi Tanácsot; 1850. febr. 15-én Thun Leó vallás- és közoktatásügyi miniszter megküldte Geringernek "a pesti egyetem ideiglenes hatósági ügyrendtartását" (ELTE 1985: 166-169.0.) 2"ELTE 1985: 166-67. és 172-73.0. I I
