Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
59 Federafiunea című lapjának kiadásával egyidőben Roman megnősült másodszorra. Feleségül vette a mindössze 16 éves Leontina Balomirit, Simion Balomin szászsebesi képviselő leányát, akivel 30 évig, 1897-ben bekövetkezett haláláig élt boldog házasságban. Leontina Balomiri “nagyon szép és müveit nő“ volt1*7. Sok tanult embert ösztönzött arra, hogy könyveit nyomtatásban kiadassa. így loan Ardeleanu római teológiai tanárt, aki közzétette Rómában gyűjtött történelmi adatait a váradi püspöki egyházmegyére vonatkozóan. Leontina Balomin pénzzel is támogatta e költséges vállalkozását loan Ardeleanunak, aki éppen ezért munkájában hálájának jeléül megemlékezett róla188. Roman felesége különféle nöegyleteknek is tagja volt. Pénzgyüjtési akciókat szervezett a románok megsegítése céljából. 1877-ben Ploie$ti-be utazván, ellátogatott a fővárosba, mely alkalommal “pénzt és más tárgyakat adott át a Vörös Keresztnek“189 Az 1877-es függetlenségi harcban sebesült román katonák részére ugyancsak pénzösszegeket gyűjtött Budapesten190 Al. Roman és Leontina Balomiri házasságából nem születtek utódok. Roman 1897. szeptember 27-én halt meg, 71 éves korában, Szászsebesen, felesége pedig 1920 október 29-én, 69 éves korában ugyanott. Visszatérve a Federafiunea című lapra, utalnunk kell arra, hogy eredetileg az értelmiség igényeit akarta kielégíteni, kérvén közreműködését, erkölcsi és anyagi támogatását19'. Roman nézete szerint az öntudatos értelmiségiek kötelessége a néptömegek felvilágosítása1^ Ezzel magyarázható az, hogy az újság tartalma nemcsak az értelmiségi körök és a tanulóifjúság számára vált ismertté, hanem a paraszti tömegek soraiban is, a tanítók és papok jóvoltából. Politikai hatásköre annyira kibővült, hogy szinte olvasottabbá vált, mint a Gazeta Transilvaniei. Erre a hatóságok is felfigyeltek A Federafiunea egyike volt az első román újságoknak, amelyet az a vád ért, hogy “a magyar korona lx Dejeu, Pet re: Academicianul Alexandra Roman (1826-1897). Oradea. 1947. 9. IXI< Ardeleanu. loan: Istoria Episcopiei greco-catolice de Oradea. 1892. Ghcrla-Blaj, Vol. 1. II. 189 Faur. Viorel: Contribufii la cimoasterca istoriei Bihorului. Volumul II.. Oradea. 1971. 81. 190 Família. Pesta. 1877. 26. 306. 191 Federafiunea. 1870. 146. 192 Federafiunea. 1874. 64. 545-546: "Ce ar fi de facut ca cultura sä sträbatä $i ín masa poponilui".
