Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
161 storica del latino (3-ik kiadás, 1962), Storia di parole pagane e cristiane attraverso i tempi (1963) Introdnzione alia g/otto/ogia (7-ik kiadás 2 kötet, Bologna, 1969), Panorama di storia della lingnistica (3-ik kiadás, 1970), Le origini de He lingue neolatiné (6-ik kiadás ed., 1972). Carlo Tagliavini számos kitüntetésben részesült, melyek közül kiemelném a budapesti és a bukaresti díszdoktori címet. 1930-tól tagja volt a Román Akadémiának is. Gáldi László, Göbl (1910. május 23. - 1974 február 5.) polihisztor tudós, nyelvész (romanista és szlavista), verstan és verselmélet elemző, világszerte ismert eminescológus, szótáríró és szótártörténet- kutató, irodalomtörténész, műfordító. Tudományos tevékenységének köre a román és francia nyelvtörténet, a középkori latinság, a magyar-román művelődési kapcsolatok, a szótárirodalom története és amit talán minden más előtt kell említenünk: a verstan és a stilisztika. Funkcionális versszemlélet című francia nyelven írt könyvét világszerte forrásmunkaként idézik. Miskolcon született Középiskolai tanulmányait Désen kezdte, de édesapja, Gobi Alajos tanár áthelyezése révén már kora ifjúságában Aradra került, több nép együttélésének e jellegzetes városába. így az ottani Római Katolikus Főgimnáziumban végzett és az érettségi vizsgát a Moise Nicoará Líceumban tette le. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Magyar-román-francia szakból Carlo Tagliavini és Aurélien Sauvageot irányításával szerzett szakképesítést Egy ideig az itteni Egyetemi Könyvtárban dolgozott, majd 1932 és 1935 között állami ösztöndíjasként Párizsban tartózkodott. Paul Hazardnal és Manó Roquesnál folytatott tanulmányokat, miközben az École des Langues Orientales Vivantes főiskola nyelvi lektora volt. Széles érdeklődési köre, kiváló nyelvtudása (anyanyelvi közelségből ismert tucatnál több nyelvet) és filológiai erudiciója, valamint igen jó nyelv- és versérzéke nagymértékben segítette felfelé törő karrierjében. 28 éves korában a budapesti egyetem magántanára, 32 évesen pedig egyetemi nyilvános rendkívüli tanár lett Kolozsvárott. Közben ő helyettesítette Tamás Lajost 1940 és 1944 között Budapesten, míg az Erdélyi Tudományos Intézet igazgatói tisztségét betöltötte. 1945 után az MTA Nyelvtudományi Intézetének Nagyszótári Osztályát vezette és a budapesti
