Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
156 idején. A csehországi Jicin helységben két évig teljesített katonai szolgálatot, majd annak köszönhetően, hogy több nyelvet beszélt, áthelyezték Leitmeritzbe, ahol a világháború végéig működött. 1919-ben kinevezést nyert az újonnan megalakult kolozsvári román egyetemre. A szláv nyelvészet tanáraként kilenc éven keresztül gazdag oktatói és tudományos tevékenységet fejtett ki. Oktató erejének teljében, 52 évesen ragadta el Kolozsvárott a halál. Számos 1901 és 1928 között román, francia, olasz, német, magyar és szláv nyelven közölt tudományos írás fűződik nevéhez, amelyek közül kiemelnék párat: Din pragnl cumnnitatéi románo-s/ave (Transilvania, 1902. 1.) Recherches experimentales sur íme prononciaíion roumaine ( La parole, Paris, 1902-1903), Füriül fete tor in poezia popn/ará romána (Drapelul literar, Lugoj, 25 dec. 1904. 2-4.) Dialectele románé (Transilvania, 1904), Die Dialekte der Munteni und Pádureni im Hunyader Komi tat (Halle, 1905), Poezia popularä romána, vol. I. Bocetele románéin (Oravita, 1908), Dialectele románé din Istria (2 kötet, Halle, 1909-1914), Jertfa zidirii la románt (Transilvania, 1909), Palici de la Orá.pie (Bucure$ti, 1911), Két XVI. századbeli román nyomtatvány (Magyar Könyvszemle, 1913. 106-112), Une prononciaíion bulgare (Cluj, 1921), Fiziológia vocalelor románé ^ti á .y/ i (Cluj, 1921), Ortoepia .y/ fonetica (Cluj, 1923), Alexandra Petőfi (Bucure§ti, 1923), Probléma scoale/or minoritare din Ardeal .yv Bánat (Cluj, 1925), Abatele Ronsse/ot creatorul foneticei experimentale (Cluj, 1926) és Einige Bemerkungen über die serb-rumänischen Lehnwörter (Slavia, VII. 1928, Praga). Kéziratban olvashatók: Nazalizarea in romána, Cámpul auditiv la surdo-muti és Diftongii románéiti című írásai. Sulica Szilárd (1884. augusztus 18. - 1945?) irodalomtörténész, romanista, egyetemi tanár. Brassóban született. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte az Eötvös-kollégium tagjaként. 1906-ban tanári oklevelet szerzett latinból és történelemből. 1907-ben az egyik budapesti gyakorló gimnáziumban tanított és ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Múzeumban működött múzeumi gyakornokként. Később a Levéltári Osztály igazgatója lett.
