Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
129 A reformáció elterjedésével általánossá vált, különösen a reformátusoknál, a zsoltárok versbe szedése. Nyugaton Kálvin zsoltárai voltak ismeretesek. Clément Marót zsoltárai pedig már egy évszázaddal korábban elterjedtek A katolikus egyház nem jó szemmel nézte a zsoltárok e módon való olvasását és éneklését, és amikor észrevette, hogy büntetésekkel nem vethet véget eme áramlatnak, kezdett katolikus szellemben zsoltárokat szerkeszteni Célja az volt, hogy a protestáns zsoltárokat kiküszöbölje a közhasználatból. így tehát számos verses zsoltár készült különböző nyelven, a protestánsok és a katolikusok részéről is. Valószínűleg ezek hathattak Dosofteira, mint Siegescu is megállapítja ezt. Lengyelországban ebben az időben két zsoltárfordítás jelent meg. A protestáns szellemben írt Rybinski-féle és a katolikus szellemben költött Kochanowski-féle. Jan Kochanowski lengyel humanista költő 1577-ben adta ki zsoltárait Dosoftei mestere Kochanowski. Tőle veszi át - mint Siegescu is rámutat arra - a versformát, a versszakba tördelést, sőt a rímképletet is. Dosoftei jól ismerte a lengyel nyelvet, nem jelentett tehát nehézséget szamára Kochanowski könyvének megértése. Siegescu kitér arra a vitára, amely akörül folyt, hogy az ortodox metropolita miként inspirálódhatott a katolikus Kochanowski verseiből, és rámutat arra, hogy Dosoftei nem ragaszkodik mindenben Kochanowski zsoltáraihoz. A fordításnál az ortodox szláv szöveget is szem előtt tartja. A következőkben Iosif Siegescu igazolni próbálja, hogy Dosoftei csakugyan szláv eredeti szöveg után fordított Bizonyítékul a sok szláv megjegyzést említi, amely a fordításban lépten-nyomon előfordul, utal arra, hogy minden zsoltárt szláv szavakkal vezet be, követve ezáltal Kochanowskit, aki latin szöveget tesz lengyel zsoltárai elé, és végezetül a 28. és a 85. zsoltárt említi, amely teljes egészében szláv nyelven íródott és csak helyenként fűz hozzájuk Dosoftei kommentárt Annak alátámasztására, hogy Dosoftei csakugyan Kochanowski verselési technikáját utánozza, Siegescu összeveti a lengyel prozódia mozzanatait és a lengyel nyelv egyes sajátosságait Dosoftei prozódiájával és nyelvével. A lengyel szavakban a hangsúly leginkább az utolsó előtti szótagon van és ezt követi Dosoftei is verseiben Kochanowskitól a versformákat is átveszi, sokszor önkényesen, olyan helyeken, ahol nem felelnek meg a román nyelv természetének A lengyel rím kétszótagos.