Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Szegedi Tudományegyetem
minisztériumhoz, ami a tiszteletdíjat majd folyósítja. A római katolikus, az evangélikus és a református hívek számára tartotta célszerűnek egyetemi lelkész kinevezését. A többi felekezetet oly kicsinynek ítélte, hogy nem tartotta megterhelőnek egy-egy lelkész számára az amúgy is kis lélekszámú egyházközségek mellett az ifjúság esetleges speciális ellátását. Kitért külön a világnézeti előadások problémájára: „Ilyen előadás tan- rendszerű, intézményes biztosítása nem illeszthető be egyetemünk szervezetébe, mivel ezek tartására csak erre illetékes professor vagy megfelelő tárgykörből habilitált magántanár nyerhetne jogot. ’’ Bruckner mindenben osztotta Halasy-Nagy véleményét. A tiszteletdíj mértékében a bizottság úgy határozott, hogy felkéri az Egyetemi Tanácsot arra, hogy javasolja a minisztériumnak a kinevezendő katolikus lelkész számára évi 3000 pengő, a két protestáns felekezet lelkészének évi 1500 - 1500 pengő kiutalását. A lélekszámon túl azzal indokolták döntésüket, hogy „a római katolikus vallásgyakorlat természete a lelkésztől nagyobb liturgikus teljesítményeket követel meg. ” Halasy-Nagy véleményének értelmében a bizottsági határozat a lelkészek működési körét pusztán a lelkigondozás szféráiba szorította vissza ( mise, prédikáció, istentisztelet, lelkigyakorlat, bibliaóra, konferencia ); világnézeti előadások tartására nem adott engedélyt.293 Az Egyetemi Tanács minden tekintetben elfogadta a bizottsági javaslatot, és egyhangúlag helybenhagyta azt 1944. március 31-i ülésén. A lelkész kinevezésének mikéntjéről azonban pongyola módon fogalmazott a határozat. A szavakon nem csendült át kellőképp a mindenki által osztott Halasy-Nagy féle javaslat, s ez még sok bonyodalomhoz vezetett...'9' A rektor 1944 áprilisában értesítette az Egyetemi Tanács döntéséről az illetékes egyházi hatóságokat: a székét csak néhány napja elfoglaló295 Hamvas Endre Csanádi megyéspüspököt, Bakó László református lelkészt és Benkóczy Dániel evangélikus esperes lelkészt. A fentebb ismertetet határozathoz képest ez csak annyiban módosult, hogy a megbízott lelkész kötelességévé tette minden tanév végén a jelentéstételt az Egyetemi Tanács felé végzett munkájáról és tapasztalatairól, melyet a Tanács az illetékes egyházi hatósághoz szándékozott továbbküldeni.296 Hamvas Endre számára azonban az egyetemi lelkész kinevezésének kérdése új probléma volt. Serédi Jusztinián hercegprímáshoz fordult tanácsért, mivel fülét sértette a határozat azon kitétele, mely szerint: a lelkész „az Egyetemi Tanácstól nyerne megbízást, amihez a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr jóváhagyását kérné ki. ” A többi egyetemnél már tárgyalt problémához jutottunk. „Miután első pillanatra szokatlannak látszik, hogy az egyetemi lelkésznek papi munkája végzésére világi hatóság adjon megbízást s ezzel a tervvel szemben érzett aggályomat nem tudom titkolni, mély tisztelettel legyen szabad megkérdeznem Eminenciádat, kitől kapja megbízását a budapesti tudományegyetemi és műegyetemi két lelkész, mert ha hasonló eljárásra már ott fenn van precedens, akkor én sem támasztanék itt semmiféle akadályt, mivel a lényeg az, hogy az egyetemi katolikus ifjúság állandó és megbízható lelki vezetőt kapjon. ” - írta Hamvas a prímásnak.297 293 uott. 294 uott. 295 Pontosan: 1944. március 30-án. SZN-Csanád: 39. old. 296 SzPL 906/1946 alatt 1917/1943 és CsMLt Vffl. 5. 1029/1945^16 alatt 1505/1942-43 297 SzPL 906/1946 alatt 72
