Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Szegedi Tudományegyetem
mivel a lényeg az, hogy az egyetemi katolikus ifjúság állandó és megbízható lelki vezetőt kapjon. ” - írta Hamvas a prímásnak.29 Az érsek válaszában világosan fogalmazott. Leírta a Pázmány Egyetem gyakorlatát, ( ahol - mint láttuk korábban - a Hittudományi Kar három jelöltje közül választ az Egyetemi Tanács, akinek megerősítését a minisztériumtól kéri ), majd a Műegyetemét is: „A műegyetemi lelkész esetében az első lépés a lelkész megbízása az ordinárius részéről. Erről értesítést kap az egyetem rektora, aki az ügyet a tanács elé terjeszti és az a lelkészt megbízását tudomásul veszi. A megbízásról és a tanács által történt tudomásulvételről ezután értesítést kap a vallás- és közoktatásügyi miniszter. ” Érzik a pattogó szavakon: teológiai kar hiányában ezt az eljárást tartja helyénvalónak Szegeden is.29íi Hamvas a rektorhoz fordult az információ birtokában. Felvázolta mindkét procedúrát, ( melyekről - mint láttuk - korábban már tájékozódott az egyetem ), és még arra is hajlandónak mutatkozott, hogy ne egyértelműen a műegyetemi eljárást honosítsák meg Szegeden, hanem valami furcsa hibridet, melynek során a püspök három jelöltjéből választhat az Egyetemi Tanács.297 298 299 A felek közti meg nem értés okozta késedelem azonban végzetesnek bizonyult. Hiszen májusban még mindig a kinevezés módjáról szóló levélváltás zajlott a Csanádi püspök és az egyetem között; és ekkor, a tanév befejezésének küszöbén már semmiféle kinevezést foganatosítani nem lett volna célszerű. Ekkora pl. az evangélikus egyház- község konventje már kijelölte Benkóczy Dánielt egyetemi lelkésznek. Igaz, a reformátusok is késlekedtek: ők a jelöléssel a legközelebbi presbiteri gyűlést óhajtották megvárni. 300 301 302 így újabb lépésekre csak az új tanév kezdetén, 1944 szeptemberében került sor. 27-én dr. Hermann Egyed bölcsészkari dékán felkereste Hamvas Endrét, és megállapodtak a műegyetemi módozat meghonosításán. Másnap, az Egyetemi Tanács ülésén ezt így indokolta: „az Egyetemi Tanácsnak még mindig marad lehetősége arra, hogy a kijelölendő személyt elhárítsa, ha erre nyomós okai vannak, s ezek feltárása esetén az egyházmegyei hatóság is bizonyára mást Jog jelölni. Gyakorlatilag különben ez a helyzet a református és evangélikus lelkész ügyében is. ’3UI Az Egyetemi Tanács üdvözölte az evangélikusok döntését, sürgette a reformátusok jelölését, és kérte a Csanádi püspököt, adjon végre a megbeszélések értelmében iurisdictiót valakinek. De ekkor már mással is számolni kellett. A román kiugrás után ugyanis a szovjet csapatok előrenyomulása jelentősen felgyorsult, s a Tanács attól tartott, a háború Magyarországra jutása bizonytalanná teszi az oktatást. Sajnos joggal. „Egyúttal azonban mindhárom egyházi hatóság értesítendő lenne arról is, hogy a kérdéses lelkészek lelkészi szolgálatát az idei bizonytalan évben az Egyetem csak akkor óhajtja igénybe venni, ha az előadások valóban megkezdődnek és hogy a részükre megállapított tiszteletdíjat attól kezdve folyósítja, amiről az egyházi hatóságok külön értesítést kapnak, "30* 297 SzPL 906/1946 alatt 298 uott. 299 SzPL 906/1946 alatt 1917/1943 és CsMLt VIH. 5. 1029/1945-46 alatt 1505/1942-43 300 CsMLt vm. 5. 1029/1945-46 alatt 1505/1942-43 301 uott. 302 uott. 73
