Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Szegedi Tudományegyetem

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Szeged városa hosszú harcot vívott az egyetemért. Mint korábban említettük, a két világháború között ide menekült a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem. Mikor az a második bécsi döntés eredményeképpen visszatérhetett Erdélybe, sokan érezték volna igazságtalannak, ha Szeged újra felsőoktatási intézmény nélkül maradt volna. De nem így történt. A meglévő egyetemi épületeket egy tanárgárdájában csak részben, de jogilag teljesen új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem foglalhatta el 1940 őszén. Első rektora a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert lett. Az egyetem elvben négykarú volt, de jog- és államtudományi karának működése a kezdetektől „szünetelt”; kiegészítette azonban egy tanárképző főiskola.285

Kísérlet az egyetemi lelkészség megszervezésére ( 1943 - 44 )

Az egyetemi hallgatók speciális lelkigondozásának igénye először 1943 májusában merült fel a Csanád-egyházmegyei hitoktatók és hittanárok egyesületének gyűlésén. A tanárképző főiskolán kezdeményezték ugyanis korábban, hogy világnézeti előadásokon vehessenek részt a hallgatók. Mivel azonban a főiskolások számára az egyetem is biztosított órákat, célszerűnek látszott a kérdés átfogó rendezése. Az egyesületi tagok ismerték a pesti és kolozsvári mintákat, azok szellemében szerették volna rendezni a szegedi felsőoktatás lelkigondozásának ügyét egyetemi lelkészség alapításával. Dr. Becker Vendel székeskáptalani apátkanonok, egyházmegyei tanfelügyelő kezdett tapogatózó megbeszélésekbe az egyetemi vezetéssel. Miután meggyőződött az egyetem rugalmasságáról és hajlandóságáról, tájékoztatta püspökét, Glattfelder Gyulát, kérve, hogy tegye meg a szükséges hivatalos lépéseket, küldjön beadványt az egyetemnek.286

Glattfelder nem tagadta meg pesti egyetemi hitszónoki múltját. Mivel azonban ekkor már nagyon beteg volt ( erre hivatkozva nem fogadta el a kalocsai érseki széket sem, s hamarosan, 1943. augusztus 30-án elhalálozott287 ), a tárgyalásokat Raskó Sándor püspöki helytartóra bízta, aki 1943. június 31-én kérte az Egyetemi Tanácstól egyetemi lelkészi állás rendszeresítését. „ Oldott kéve egyetemi ifjúságunk világnézeti szempontból. A szaktárgyakban elmélyülő tudósnak a legtöbb esetben nincsen arra ideje, hogy a rohamos tudományos fejlődés mellett a világnézeti kérdések útján az ifjúságot tervszerűen összefogja és vezesse. Az egyetem szempontjából nem lehet közömbös az, hogy az általa kitűzött feladatot az Alma Mater kapuján az életbe tóduló ifjúság erős lélekkel tudja-e hordozni, érvényesíteni és tovább adni, vagy pedig a szörnyű háború khaotikus világához lelkileg összetörve alkalmazkodik, megalkudván a körülményekkel és nemzeti létünket veszélyeztető eszmékkel s tevékenységekkel. ” - hangzik indoklása. A megoldást szerinte a kinevezendő egyetemi lelkész által tartott világnézeti előadások jelenthetnék. Jó érzékkel apellál az „ország legfiatalabb tudomá285 Devich 1986: 108 - 109. old.

286 SzPL 906/1946 alatt

287 SZN-Csanád: 37. old.

70