Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
mindenekfelettiségét, az csak iskolába járhatott Tóth Tihamér szószéke alá.j...] Dalosa volt az Úrnak! ”81 Mint korábban említettük már, beszédeit hosszú, egybefüggő gondolati láncra fűzte. Hitszónoki működésének első évében Krisztus Királyságáról értekezett, második és harmadik évében a tízparancsolatról fejtette ki gondolatait. Négy évébe tellett a Credo kielemzése, 1935-től a Miatyánk volt beszédeinek tárgya, ezt azonban megszakította az aktuális Eucharisztikus kongresszus miatt.82 Maga így vallott munkájáról: „Nem restellem bevallani, hogy a mai hallgatóság bonyolult lelki igényei oly nehéz feladat elé állítják a hitszónokot, hogy annak komoly és fáradtságos előkészület után tudok megfelelni. Nem tartom könnyűnek a prédikáció terhét. Napokon, sőt heteken át kell előbb magunkban hordozni a témát, gyúrni, alakítani, felszívni, mielőtt hallgatóink elé tárjuk. ”83 Nem csak a budapesti egyetemisták hitszónoka volt. Az 1927-től megjelenő Vox Academica című országos iljúsági havilap rendszeresen közölt szemelvényeket prédikációiból. Belekezdett egy érdekes vállalkozásba is. 1921-ben olvasott valahol egy új találmányról; még a nevét sem tudta pontosan, s mindjárt arra gondolt, hogyan használhatná azt fel. Az Egyházi Lapok egyik 1923-as számában jelent meg cikke A drótnélküli telefon az igehirdetés szolgálatában címmel. Ez az eszköz - a rádió. Őrült fantasztának tartották, de a jövő őt igazolta. 1924-ben hollandiai útján maga is meggyőződött az ötlet működőképességéről.84 Idehaza aztán 1926. január 31- én tartotta első rádió által közvetített szentbeszédét a Belvárosi Templomban. 1927 márciusától pedig egyetemi templomi prédikációi kerültek egyre nagyobb rendszerességgel adásba. Mindez szónoki stílusában is változást hozott. Teoretikussága csökkent, intimebb hangvételt engedett meg magának. Számára is nagy élmény volt egy ország nyilvánosságához, sőt a trianoni határon túli magyarokhoz is szólni.85 Tóth megbecsültségét mutatja, hogy 1927-ben beheli címzetes apáti méltóságot kapott.86 * az 1930/31-es tanévre pedig egyhangúan választotta a kar dékánná. Ez utóbbi megbízatást azonban ekkor nem fogadta el, így is túlterheltnek érezte magát. A hitszónoklatok mellett eredetileg heti 11 órát kellett volna tartania, de 1931 decemberében két óráját átadta Marczell Mihálynak, mivel a hercegprímás a Központi Papnevelő Intézet kormányzásának feladatát is ráhárította.8 1932 nyarán még két, decemberében még egy órájától szabadult meg. Ezt azonban inkább elkeseredésével lehet magyarázni. 1932-től kezdve ugyanis a kart erőteljesen kezdte foglalkoztatni egy újabb átfogó reform ügye, mellyel a képzési időt ötről hat évre növelték volna. A létrehozandó őskeresztény történeti tanszék finanszírozását a kormányzat nem vállalta, az csak más tanszék leépítésével volt elképzelhető. Az április 11-én tartott II. rendkívüli ülés nehezen döntött. 6 igen, 6 nem, majd a megismételt szavazás után 7:5 arányban az új tanszék létrehozása és a homiletikai tanszék megszűntetése, illetve óráinak csak helyettesítés által történő ellátásáról határozott. A 81 Marczell 1940: 13. old. 82 Péterffy 1940: 87-88. old. 83 Péterffy 1940: 98 old. 84 Zakar 1941: 209. old. 85 Péterffy 1940: 103 -109. old. 80 HKL la 7. kötet 1927. V. 2., IV. r. ülés S?HKL la 7. kötet 1930. VI. 2., V rk., 1931. XII. 7. II. r. 23
