Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Pázmány Péter Tudományegyetem

mindenekfelettiségét, az csak iskolába járhatott Tóth Tihamér szószéke alá.j...] Dalo­sa volt az Úrnak! ”81 Mint korábban említettük már, beszédeit hosszú, egybefüggő gondolati láncra fűzte. Hitszónoki működésének első évében Krisztus Királyságáról értekezett, második és harmadik évében a tízparancsolatról fejtette ki gondolatait. Négy évébe tellett a Credo kielemzése, 1935-től a Miatyánk volt beszédeinek tárgya, ezt azonban megszakí­totta az aktuális Eucharisztikus kongresszus miatt.82 Maga így vallott munkájáról: „Nem restellem bevallani, hogy a mai hallgató­ság bonyolult lelki igényei oly nehéz feladat elé állítják a hitszónokot, hogy annak komoly és fáradtságos előkészület után tudok megfelelni. Nem tartom könnyűnek a prédikáció terhét. Napokon, sőt heteken át kell előbb magunkban hordozni a témát, gyúrni, alakítani, felszívni, mielőtt hallgatóink elé tárjuk. ”83 Nem csak a budapesti egyetemisták hitszónoka volt. Az 1927-től megjelenő Vox Academica című országos iljúsági havilap rendszeresen közölt szemelvényeket prédikációiból. Belekezdett egy érdekes vállalkozásba is. 1921-ben olvasott valahol egy új találmányról; még a nevét sem tudta pontosan, s mindjárt arra gondolt, hogyan hasz­nálhatná azt fel. Az Egyházi Lapok egyik 1923-as számában jelent meg cikke A drót­nélküli telefon az igehirdetés szolgálatában címmel. Ez az eszköz - a rádió. Őrült fantasztának tartották, de a jövő őt igazolta. 1924-ben hollandiai útján maga is meggyőződött az ötlet működőképességéről.84 Idehaza aztán 1926. január 31- én tartotta első rádió által közvetített szentbeszédét a Belvárosi Templomban. 1927 márciusától pedig egyetemi templomi prédikációi kerültek egyre nagyobb rendszeres­séggel adásba. Mindez szónoki stílusában is változást hozott. Teoretikussága csökkent, intimebb hangvételt engedett meg magának. Számára is nagy élmény volt egy ország nyilvánosságához, sőt a trianoni határon túli magyarokhoz is szólni.85 Tóth megbecsültségét mutatja, hogy 1927-ben beheli címzetes apáti méltósá­got kapott.86 * az 1930/31-es tanévre pedig egyhangúan választotta a kar dékánná. Ez utóbbi megbízatást azonban ekkor nem fogadta el, így is túlterheltnek érezte magát. A hitszónoklatok mellett eredetileg heti 11 órát kellett volna tartania, de 1931 decembe­rében két óráját átadta Marczell Mihálynak, mivel a hercegprímás a Központi Papneve­lő Intézet kormányzásának feladatát is ráhárította.8 1932 nyarán még két, decemberében még egy órájától szabadult meg. Ezt azonban inkább elkeseredésével lehet magyarázni. 1932-től kezdve ugyanis a kart erő­teljesen kezdte foglalkoztatni egy újabb átfogó reform ügye, mellyel a képzési időt ötről hat évre növelték volna. A létrehozandó őskeresztény történeti tanszék finanszírozását a kormányzat nem vállalta, az csak más tanszék leépítésével volt elképzelhető. Az április 11-én tartott II. rendkívüli ülés nehezen döntött. 6 igen, 6 nem, majd a megis­mételt szavazás után 7:5 arányban az új tanszék létrehozása és a homiletikai tanszék megszűntetése, illetve óráinak csak helyettesítés által történő ellátásáról határozott. A 81 Marczell 1940: 13. old. 82 Péterffy 1940: 87-88. old. 83 Péterffy 1940: 98 old. 84 Zakar 1941: 209. old. 85 Péterffy 1940: 103 -109. old. 80 HKL la 7. kötet 1927. V. 2., IV. r. ülés S?HKL la 7. kötet 1930. VI. 2., V rk., 1931. XII. 7. II. r. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom