Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
Tudományos téren is vitathatatlan eredményeket mutatott fel. Számunkra fontosabb azonban, hogy már ekkor feltette életét az ifjúság nevelésére. Mai szemmel tán mosolyogtatóak, de saját korában vitathatatlanul népszerűek voltak ifjúsági művei. Már egri főiskolai tanársága alatt is kiadott egy sorozatot Levelek diákjaimhoz címmel. Ezt később követte a nagy példányszámú füzetek sora, melyek jellegéről már címük alapján is képet alkothatunk: A tiszta férfíúság Dohányzol? Ne igyál! A művelt iíjú A vallásos ifjú A jellemes ifjú I-Il Krisztus és az iijú 5 Könyveit az idők folyamán több mint 20 nyelvre fordították le!75 76 Szónoki képességei vitathatatlanok voltak. 1918-ban prédikált először az Egyetemi Templomban - természetesen még nem az ifjúsági istentiszteleten, hanem a „nagyközönség” miséjén. Ekkor még csak 29 esztendős volt, s ezt a szószéket az ország első szószékének tekintették, már csak a válogatott intelligenciájú hallgatóság miatt is.77 Különösen nehéz és szívszorító pillanatokat élt át 1927-ben. A templomban nagyböjti lelkigyakorlatos szentbeszédeket tartó székesfehérvári püspök, Prohászka Ottokár ugyanis április 1-jén a szószéken lett rosszul, s másnap elhunyt. Tóth Tihamér- ra hárult a feladat, hogy a következő vasárnapon megemlékezzen haláláról. 8 Stílusáról tíz életében megjelent és egy poszthumusz beszédgyűjtemény ad tájékoztatást. Ezek egy része fordításokat is megélt. Beszédei arányosak. Egyéni hangvétele volt, népszerű, de nem populáris homiliákat mondott. Szemléletes, művészi képeket használt, de a mindennapok világa sem állt távol tőle. Péterffy Gedeon találó szavaival élve: az Evangéliumot és a napilapokat kezelte beszédeinek forrásaként. 9 Az utókor sem bánt mostohán vele. Szántó Konrád így jellemzi: „Tóth Tihamér átütő ereje a modern életből vett példákkal fűszerezett beszédeinek érdekességében, szónoklatainak világos és logikus, mindenki által követhető, felfogható bizonyító erejében, a mindennapi élet problémáival foglalkozó gyakorlatiasságában és a deklamáló, fellengzős előadást mellőző, egyszerű, elbeszélő jellegű előadásmódjában volt. ”80 Szuggesztív előadásmódjáról jó ismerője, Marczell Mihály emlékezett így: „A [...] beszédszöveget azután pontos és hűséges szövegkövetéssel, a finom előadó művészetével és a lélekmeggyőződésen átitatott lélekhívvel zengette el a szószék magaslatáról. Ezekben az előadási módozatokban a közvetlenség mesterévé lett. Olyannyira, hogy a formákhoz mereven ragaszkodó iskolások kifogásolhatták volna egy-egy fordulatát, indulatszavát, vagy közvetlen testmozgását; de aki értékeli a lélekrehatás 75 SZN-Tóth: 11. old. 76 Szántó 1988: 600. old 77 Péterffy 1940: 85. old. 78 Péterffy 1940: 77. old. 79 Péterffy 1940: 93. old. 80 Szántó 1988: 602. old. 22
