Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
egyetemről távozott 1868-ban, a Bölcsészettudományi Kar - arra való hivatkozással, hogy már nem propaedeutikus ( előkészítő jellegű ) tanfolyam többé - kérte, hogy a vallásbölcsészet előadása és a vele kapcsolatos hitszónoklat a Hittudományi Kar feladata legyen. A javaslatot egyébként a távozó Róder rektor tette, alapvetően jó szándékkal.12 A Hittudományi Kar azonban ezt a liberális korszellem újabb egyházellenes támadásaként értékelte, s ezért következetesen ellenállt az eredeti állapot fenntartását követelve. A közvélemény ekkoriban sérelmesnek találta a katolikus egyetem létét, és annak államosítását, illetve a katolikus Hittudományi Kar mellé más felekezetű teológiai karok létrehozását követelte.13 14 Ilyen közegben érthető, hogy a javaslatot a Hittudományi Kar a katolikus érdekek elleni fellépésként értékelte. A professzorok úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a vallásoktatás kiszorítása a liberalizálódó Bölcsészettudományi Karról olyan súlyos pozícióvesztés, melyet nem tűrhetnek el. Az első véleményütköztetés után 1868. december 17-én ezzel a módosítással utalta az Egyetemi Tanács a kérdést a Hittudományi Karhoz: „választassák el az egyetemi hitszónoki tiszt a keresztény religio bölcsészeiének előadásától; s amaz független íttetvén, az utóbbit a hittudományi kar egyik tagja vállalja el, illő jutalomdíj mellett. ”u A kar ezt úgy fogta föl, mint állásfoglalást az egyetemi hitszónoki tiszt fenntartása mellett, s a kérdéssel csak olyan nézőpontból foglalkozott, hogy a vallásbölcselet tanszéke és tanára ezután melyik karhoz tartozzon. E kérdésben pedig hajthatatlanok voltak, a tanszéket nem fogadták be, így az - Artner Edgár szavaival élve - „mintegy két szék közt a földre került”15. De a hitszónoki tisztség sorsa sem rendeződött megnyugtatóan. Zsihovits ugyan még 1869 novemberéig helyettesként ellátta a prédikátori feladatokat, de mivel a minisztérium ilyen önálló állás létrehozását nem finanszírozta, a tisztség szép csendben megszűnt.16 Talán hűen tükrözi is a múlt század utolsó harmadának lelki értelemben vett tespedtségét, hogy jó darabig nem is hiányzott senkinek... A hitszónoki tisztség felújítása A XIX. század utolsó évtizedében az egyházpolitikai törvények parlamenti és azon kívüli vitái felrázták a katolikus közéletet. Egyesületek születtek, nagygyűléseket tartottak, újjáéledt a katolikus sajtó és Zichy Nándor vezetésével megalakult a Katolikus Néppárt.17 A változások nem állhatták meg az egyetem falainál. Kívülről és belülről egyaránt egyre többen szorgalmazták a teológiai oktatás égető reformját, de a nehézkes kari és egyházi gépezet csak lassan mozdult.18 12 Szentpétery 1935: 493. old. és Artner - Hermann 1938: 430. old. és HKL lb. 67. doboz 447/1943-44 17 Artner - Hennami 1938:410. old. 14 HKL la. 4. doboz 1897. VI. 1., VII. r. ülés 7. pontja hivatkozik rá 15 Artner - Hennáim 1938: 430. old. 16 Szentpétery 1935: 493. old és Artner - Hermáim 1938: 431. old., de itt neve Zsihovicsként szerepel 17 Csapodi 1990: 111-118. old. 18 Artner - Hennáim 1938: 468 - 470. old. 12
