Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

171

A Győri Műszaki Egyetem helyének kijelölése

A Beruházási Osztály szervezésével egyidejűleg megindultak

az új egyetem helykijelölési munkálatai is. 1963. február 28-án

bízta meg Perényi Fátay Tamás győri építészt a GYME elhelyezési

31

alternatíváira vonatkozó előzetes szakvélemény elkészítésével.

32

Fátay március 2-ára elkészítette szakvéleményét. Ebben két elhelyezési alternatívát vizsgált meg: 1. Kétparti telepítés (e- gyetemi épületek és lakóépületek a Duna révfalui partján, a diákszállók, sportlétesítmények a túlsó parti Püspökerdöben)

2. a Nádorváros nyugati részére történő telepítés. Kártalanításra, épületek kisajátítására, ivóvíz ellátásra, csatornázásra, távfűtésre s egyéb járulékos költségekre kiterjedő költségbecslést is végzett, amely alapján a 2. alternatívát találta kevésbé költségigényesnek.

A helykijelölési munkálatok következő lépéseként a helyi

vezetők illetve több minisztérium és hivatal szakembereinek

33

részvételével március 19-én tanácskozást tartottak Győrött.

Ezen a megbeszélésen szintén a már említett két terület került

szóba a leendő egyetem helyeként. Az értekezlet úgy határozott,

hogy a végleges döntés meghozatalához meg kell vizsgálni a két

szóba jöhető területet az ár- és belvízvédelem, a közműellátás,

a talajadottságok, a területigények, az építés időtartama, a

győri lakásépítési program, valamint a városrendezés és városszerkezet szempontjából. A felvetett szempontokra választ adó

előzetes szakvélemények alapján elkészült az összefoglaló szak- 34

vélemény, melyet Perényi április 9-én elküldött Molnár minisz-