Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Zsidi Vilmos: Magyar ösztöndíjasok és volt kereskedelmi főiskolai hallgatók keleten (Forrásközlés)

72

nácskozáson már kirajzolódott a később megvalósuló keleti akadémia legfontosabb célkitűzése: a keleti országok (Szerbia, Románia, Bulgária, Görögország és Törökország) nyelveinek, kereskedelmi viszonyainak megismerése és megismertetése iskolai órák és tanulmányi kirándulások keretében.

A felsőoktatási kapcsolatok kiépülése révén kívántak olyan

gazdasági információkhoz jutni, melyeket a kereskedelempolitika

3

eredményesen használhat fel. Két évvel később újra felmerült az iskola ügye, ismét eredmény nélkül. Végre 1891. szeptember 1-jén - jelentős kormánytámogatással - a Budapesti Kereskedelmi Akadémián működő Keleti Nyelvek Tanfolyamából kiválva, megnyílt a

4

Keleti Kereskedelmi Tanfolyam. Első igazgatója Dr. Ghyczy Géza lett, aki a következőképpen magyarázta a tanfolyam létrehozásának szükségességét: "A forgalmi viszonyok ... változása talán már a legközelebbi jövőben is követelni fogja, hogy a hazai kereskedelem más irányban is keressen előnyös működési kört. Ez ... nem mehet más felé, mint a K e 1 e t felé, ... mely a czi- vilizáczió áldásait csak most kezdi élvezni, melynek forgalma

csak most kezd felfejlődni, oly tér, melynek megszerzése hazai

5

iparunk részére, ennek fe 1 virágozását biztosítaná."

Az első tanév tapasztalatai kedvezőek voltak. A kétéves

tanfolyam 6 rendes és 1 rendkívüli hallgatóval indult. "... azt

hisszük, a kezdetnek ezen részvétel teljesen elegendő volt." 6

olvashatjuk a felügyelő bizottság jelentésében.

A tanfolyam akadémiává fejlesztését gondos tervezés előzte

7

meg. Már 1895-ben létezett fejlesztési elképzelés. Az akadémia felállítása előtt a független igazgatás alatt álló Seminar für