Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Zsidi Vilmos: Magyar ösztöndíjasok és volt kereskedelmi főiskolai hallgatók keleten (Forrásközlés)

73

Orientalischen Sprachen an der königlichen Friedrich-Wilhelm

Universität in Berlin, a bécsi cs. és k. konzuli akadémia és a

Scoula Superiore di Commercio (fundatione Revoltella) in Tries8

te szervezetét tanulmányozták.

A Keleti Kereskedelmi Akadémia megnyitására 1899-ben került sor. Egy évtizeddel később (1910) - állami jellegét és önállóságát hangsúlyozandó - elnevezését Magyar királyi Keleti Kereskedelmi Akadémiára változtatták. Ekkor költözött az akadémia a Budapesti Kereskedelmi Akadémia Alkotmány utcai épületéből az Esterházy utcai saját otthonába.

Legfőbb hatóságai a Vallás- és Közoktatásügyi- valamint a Kereskedelmi Minisztérium, fenntartási költségeit az előbbi viselte. Közvetlen felügyeletet a hét tagból álló felügyelőbizottság gyakorolt. Tagjai közül kettőt-kettőt a két minisztérium nevezett ki, egyet a Budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlő

bizottsága, az akadémia igazgatója hivatalból volt tagja a tes- 9

tületnek.

Az akadémia legfontosabb tantárgyai közé tartoztak a keleti nyelvek, melyek közül az arabot, szerb-bolgárt, románt, törököt, újgörögöt, oroszt tanították; - 1914-ben tervbe vették még 10

az albánt. (Legtöbben szerb, román és török nyelvet tanultak.)

Az oktatás szerves részét képező tanulmányi kirándulások

szisztémáját még a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam idejében dol- 11

gozták ki. Külön az első és másodévesek, tanári vezetéssel, meghatározott balkáni útvonalakon ismerkedtek az adott terület néprajzi, társadalmi és kereskedelmi viszonyaival. Felkerestek különböző kereskedelmi felsőoktatási intézményeket, különböző