Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
30 Lehet az agrárérdek, hogy az összes gazdasági főiskolák színvonalban együtt annyit érjenek, mint a másik főiskolának egyik 19 fakultása?" A törvényjavaslatot azonban - az alapos bírálatok ellenére - végül elfogadták. (Ez a kényelmes kormánytöbbség miatt várható is volt.) Ennek alapján felsőházi tagságot méltóság vagy hivatal, választás vagy kinevezés alapján nyerhetett valaki. (2.§.) Választás útján voltak tagjai a felsőháznak: "1. Az örökös főrendiházi tagság jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családoknak főrendiházi tagok választására jogosult tagjai; 2. a vármegyei és a városi törvényhatóságok; 3. a mező- gazdaságnak, az iparnak és a kereskedelemnek, a tudománynak, a művészetnek és közművelődésnek, s általában a különböző élethivatásoknak ebben a törvényben meghatározott intézményei és szervezetei." (3.§.) A következő intézmények választhattak , «, . » > tíz évre szólóan - 35. életévüket betöltött delegáltakat a felsőházba: "Az országos mezőgazdasági kamara hat tagot; a kereskedelmi és iparkamarák együttesen hat tagot; az ügyvédi kamarák együttesen két tagot; a királyi közjegyzői kamarák együtte- sen'egy tagot; a mérnöki kamarák együttesen két tagot; a vitézi szervezet együttesen egy tagot; az MTA három tagot; a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem mindegyik kara külön egy-egy tagot, a budapesti királyi magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar egy tagot, a többi magyar királyi tudományegyetem egy-egy tagot; a magyar királyi József nádor Műegyetem két tagot; az Országos Magyar Gyűjteményegyetem egy egy tagot, a magyar királyi bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola
