Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

31

egy tagot; a budapesti magyar királyi állatorvosi főiskola egy tagot; a gazdasági akadémiák együttesen egy tagot; az Országos magyar királyi képzőművészeti főiskola egy tagot; az Országos magyar királyi zeneművészeti főiskola egy tagot; (kiemelés tőlem U.G.) a budapesti áru- és értéktőzsde egy tagot..."

Az egyetemek és a főiskolák tehát összesen tizenöt tagot küldhették a felsőházba. A törvény az egész korszakon keresztül érvényben maradt, csak a Műegyetem 1934-es átszervezése hozta magával azt a változást, hogy a továbbiakban a közgazdaságtudományi kari, a korábbi bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolai, valamint az állatorvosi főiskolai tagot is a Műegyetem újonnan létrehozott karai választották a felsőházba.

A felsőházi tagokat az "egyetemek, egyetemi karok és főiskolák nyilvános rendes és rendkívüli tanárai, továbbá a magántanárok tanári testületi (kari) képviselői főiskolánként, illetve karonként külön-külön egybehívott választó ülésen az illető tanári testülethez tartozó nyilvános rendes tanárok sorából" választották. (22.§.) Maguk a választások - legalább is a Pázmány Péter Tudományegyetem karainak példája ezt bizonyítja - nem lehettek különösebben izgalmasak. Általában mind a megválasztott felsőházi tag, mind pedig a póttag - a törvény értelmében minden szervezetnek és intézménynek ezt is kellett vá20

lasztani! - megkapta a szavazatok döntő többségét.

Az 1926: XXII. te. - szentesítve az egyetemi és főiskolai tanárok országgyűlési képviseletét - hosszú folyamatot zárt le.

A pesti tudományegyetem már 1790-ben kérte, hogy elküldhesse képviselőit az alsótáblára. 1848-ban az országgyűlésen a köve-