Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

19o múltjával s jelenével egyaránt. Az említett két látogatás kö­zött 1963 júniusában a megye és a város párt- és állami vezetői jártak az egyetemen, ahol több tanszéket meglátogattak, s bete­102 kintést nyertek az egyetemen folyó oktatói és kutatói munkába. A szerződésben vállaltaknak megfelelően rendezték meg a Győri Műcsarnokban "Az egyetem és az ipar kapcsolata" című ki- 103 állítást. Ugyancsak a szerződésben vállaltak alapján hirdetett pályázatot az ÉKME "Győr város és az ott létesítendő egyetem kölcsönhatá­sa, a műszaki, a tudományos, a gazdasági és a kultúrális élet szempontjából" címmel. A pályázatra három díjazható pályamű ér­kezett, melyből kettő a megyét és a várost is érintette, ezért 104 ezeket Lux május 20-án megküldte Katonának és Cserniczkinek. Szintén a szerződés szellemében íródott Luxnak "Az új egyetem 105 és Győr fejlődése" című, a Kisalföldben megjelent cikke. Ebben a tervezés állását és a létesítendő egyetem főbb adatait ismertette, továbbá az egyetem telepítésének Győr fejlődésére való hatását elemezte. A Győri Műszaki Egyetem beruházási programjának kialakítása A beruházási program tervezési munkáira a megbízást 1964. február 3-án adta ki Lux a KÖZTI-nek, véghatáridőként 1964. no­vember 30-át jelölve meg. Ezen belül a beépítés elrendezési vázlataira vonatkozó javaslatokat május 15-re kellett volna a 106 tervezőnek kidolgoznia. A KÖZTI szerződéstervezetében 1965. július 1-i határidővel 7.274.000 Ft tervezési díj fejében el­vállalta a beruházási program elkészítését. Az ÉKME ragaszkodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom