Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
191 a beruházási célban szereplő 1964. november 30-1 határidőhöz, 107 s a tervezés végösszegét 4.093.000 Ft-ban adta meg. Mivel a KÖZTI ezzel nem értett egyet - a sikertelen egyeztetés után-,- határidő- és díjvitára került sor. A KÖZTI a díjvitában azt nehezményezte, hogy a tervezés díjszázalékát a beruházó önkényesen 15%-ban ismerte el az általuk igényelt 25% helyett. Az akkor érvényben lévő Magasépítési Tervezési Díjszabás a tervfeladat díját a teljes tervezési díj 25%-ában állapította meg, s a KÖZTI szerint a szokásosnál alaposabban kidolgozandó beruházási program a tervfeladat szintjét lényegesen 100 meghalad ja. A határidő-vita április 1-i felterjesztésében a KÖZTI azzal érvelt, hogy kapacitásának felmérése és gondos mérlegelés után állapította meg a beruházási program elkészítésének 16 hónapos idejét, melyet a jóváhagyott tervezési program szállításától számítanak. Ezután kifejtették, hogy nem technológiai tervek szolgáltatására szerződtek, hanem technológiai adatszolgáltatásra (tanulmányok készítésére), melyek kidolgozásával az ÉKME két tanszékét bízták meg, akik azonban (rektori engedély hiányára hivatkozva) a levél megírásáig nem küldtek altervezői szerződést. Ezért akadályközlést jelentettek be, s a technológiai adatok közlését március 26-i levelükben a beruházótól kérték. Az áprilisi felterjesztésben a végső határidő biztosítása érdekében a technológiai adatokat legkésőbb a tervezési prog109 rammal egyidőben kérték. A díjvitában, május 14-én, az ÉM Tervezési Főosztálya úgy 110 döntött, hogy a tervezőt megilleti a tervezési díj 25%-a.
