Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

133 Pozsony cseh megszállásának következményei Az 1920 februári minisztertanácsi elöntésben a pozsonyi egye­tem sorsának ideiglenes rendezéséről is szó esett. Az alábbiak­ban azon eseményekről lesz szó, amelyek kényszerítő hatására a pozsonyi egyetem előbb csak részben, aztán teljesen Budapestre került. A Pozsonyba való bevonulás után a cseh megszálló hatalom ha­ladéktalanul és minden területen hozzálátott érdekei érvényesí­26 téséhez, 1919. január 6-án átvette a város közigazgatását. Polner Ödön még e napon - hívatlanul - felkereste a városházán a csehek által kinevezett új zsupánt és élesen tiltakozott nála az egyetem átvételére és felügyelete alá rendelésére vonatkozó kijelentései miatt. Zoch Sámuel zsupán ekkor azt kérte, hogy az egyetem és a tanulóifjúság maradjon lojális az új hatalom irá­27 nyában, amit az Egyetemi Tanács nyilatkozatában meg is ígért. Ellentétel gyanánt az egyetem azt az ígéretet kapta, hogy a fo­lyó tanévet a magyar tannyelv biztosítása mellett be is fejez- 20 heti . Ez az "egyezség" azonban meglehetősen törékenynek bizonyult. Magyar részről az egyetemet és a várost mindaddig a magyar ál­lamhoz tartozónak tekintették, amíg arról Magyarország nemzet­közileg érvényes békekötés folytán le nem mond. A kényér törésre amiatt került sor, hogy az egyetem vezetése megtagadta a cseh­szlovák kormány képviselőinek február 4-i ünnepélyes fogadtatá­sán való részvételét. Válaszlépésként január 28-tól bezárták az egyetemet, csupán az orvoskari tanárok folytathatták kórházi szolgálatukat. (Erre rendelet kötelezte is őket.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom