Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

134

Egyúttal a tanárokat rendőri felügyelet alá helyezték azzal,

hogy továbbra is felelősek az egyetem vagyonáért. A rendelkezés

ellen vétőkkel szemben a legszigorúbb rendszabályokat helyezték 29

kilátásba.

Az egyetem bezáratásának hírére a szervezett munkásság politikai sztrájkkal válaszolt. A kedvezőtlen nemzetközi vélemények hatására maga Masaryk is elítélte az egyetem bezáratását.

Az előadások megtartását február 18-án újra engedélyezték, s

30

március 1-én meg is kezdődött az oktatás. Ezzel az intézkedéssel egyidőben teljhatalommal felruházott kormánybiztost neveztek ki az egyetem élére. Márciusban újra kiéleződött a helyzet, sorozatos tüntetések zajlottak le a cseh megszállás ellen, melyben a diákság is résztvett.

1919 június végén egy egyetemi küldöttség járt Prágában a

köztársasági elnöknél, ahol azt az ígéretet kapták, hogy az egyetemet nem fogják hirtelen, egyik napról a másikra megszűn- 31

tetni .

A prágai nemzetgyűlés 1919 június végén törvényt fogadott el

arról, hogy Pozsonyban fel kell állítani a négy fakultásé Ko32

menskyről elnevezendő csehszlovák egyetemet. Ezzel a döntéssel vette kezdetét a magyar egyetem felszámolása. A törvény egyenes következményeként a csehszlovák kormány képviselője 1919. szeptember 22. és 25. között az egyetem összes ingatlanait, bútorait, tudományos berendezéseit és iratait a csehszlovák állami egyetem céljaira ténylegesen is birtokába vette. Az átvétel az egyetem hatóságainak közreműködésével - erélyes tiltakozásuk mellett - megtörtént. Az átvételkor a kormány képviselője ugyan